Szerződésszegés a polgári jogban
A közbenső szerződésszegés fogalma
Tartalomjegyzék
- SZERZŐDÉSSZEGÉS A POLGÁRI JOGBAN
- Impresszum
- I. fejezet. A szerződésszegés kérdéskörének elméleti megközelítése
- 1. Bevezető gondolatok
- 2. A szerződésszegés megközelítése a kötelem fogalmán keresztül
- 3. A pacta sunt servanda követelménye
- 4. Negatív megközelítés és pozitív tartalom
- 5. A szerződésszegés, mint a kötelemszerű szolgáltatás lehetetlenülése
- 6. A szerződésszegés jogkövetkezményeiről általában
- 7. Szerződési szabadság a jogkövetkezmények terén
- 8. Szerződésszegés és érvénytelenség
- 9. A szerződésszegési jogkövetkezmények a Ptk.-ban
- 10. Egyes különleges helyzetekről
- 11. Együttműködési kötelezettség és szerződésszegés
- 12. Óvó- és védőkötelezettség
- 13. A szerződésszegés intézményének jogosultra tekintő oldala
- 1. Bevezető gondolatok
- II. fejezet. A szolgáltatás és teljesítése: a tartalom és szerződésszegés kapcsolata
- 1. Általános megjegyzések. Szolgáltatás, teljesítés és szerződésszegés
- 2. A szerződéses kötelem tartalmáról, a szerződésszegés szemszögéből
- 3. A szerződő felek szándéka és a szerződési érdek
- 4. A szerződésszegés, mint a tartalom visszatükröződése
- 5. A szerződésszegés, mint a szerződés önálló létszaka
- 1. Általános megjegyzések. Szolgáltatás, teljesítés és szerződésszegés
- III. fejezet. Objektív és szubjektív szerződésszegés
- IV. fejezet. Érdekérzékenység és szerződésszegés
- V. fejezet. A szerződésszegés általános szabályai
- VI. fejezet. A részleges szerződésszegés
- VII. fejezet. A közbenső szerződésszegés
- VIII. fejezet. Az előzetes szerződésszegés
- IX. fejezet. A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése
- 1. Bevezető gondolatok
- 2. Kimentés a felelősség alól
- 3. Egy gondolat az okozatosság kérdéséhez
- 4. A kártérítés mértéke
- 5. A párhuzamos igényérvényesítés kizárása. A non-cumul szabály
- 6. Felelősség a teljesítés során bekövetkező károkért
- 7. Kártérítési felelősség ingyenes szerződések esetében
- 8. Felelősség a károsodás veszélye esetén
- 1. Bevezető gondolatok
- X. fejezet. A késedelem
- XI. fejezet. A pénztartozás késedelmére vonatkozó szabályok
- 1. Bevezető gondolatok
- 2. A késedelmi kamatról általában
- 3. A késedelmi kamat mértéke
- 4. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetében irányadó késedelmi kamat
- 5. Az ún. vegyes kamat
- 6. A negatív kamat
- 7. A késedelmi kamatot meghaladó kárigény érvényesítése
- 8. Vállalkozások szerződéseire vonatkozó különös szabályok
- 9. A kamatfizetési kötelezettség és a törvényi kamatmérték védelme
- 10. Szerződő hatóság kamatfizetési kötelezettsége
- 11. Mentesülés a késedelmi kamat fizetése alól
- 12. A behajtási költségátalány
- 1. Bevezető gondolatok
- XII. fejezet. A hibás teljesítés fogalma és közös szabályai
- XIII. fejezet. A kellékszavatosság
- 1. Áttekintés
- 2. A törvényen és szerződésen alapuló minőségi követelmények
- 3. Többlet minőségi követelmény vállalása
- 4. A szabvány kötelező – a szolgáltatás mértékét meghatározó – természetéről
- 5. Az ún. járulékos kötelezettségek teljesítése
- 6. Megvizsgálási kötelezettség
- 7. A kellékszavatossági igények tartalma és érvényesítése
- 8. Az elsőlépcsős igényekről
- 9. A második lépcsős kellékszavatossági igényekről
- 10. A szavatossági igények teljesítéséről
- 11. Ius variandi – áttérés más szavatossági jogra
- 12. Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól
- 13. A kellékszavatossági igény elévülése
- 14. Kártérítési igény kellékhibás teljesítés esetén
- 1. Áttekintés
- XIV. fejezet. A hibás teljesítés további szabályai
- XV. fejezet. A szerződésszegés egyéb esetei
- 1. A szolgáltatás lehetetlenülése, mint szerződésszegés
- 2. A lehetetlenné válás esetei
- 3. A lehetetlenülés jogkövetkezményei
- 4. A lehetetlenné vált dologszolgáltatás maradványa
- 5. A vagylagos szolgáltatás lehetetlenné válása
- 6. A teljesítés megtagadása
- 7. A jognyilatkozat tételének elmaradása
- 8. Egyéb – szerződésszegési – különféleségek
- 1. A szolgáltatás lehetetlenülése, mint szerződésszegés
- XVI. fejezet. A szerződéses kötelem megerősítése
- Bibliográfia
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 828 6
A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.
A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább. A mű gerincét a Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre vonatkozó, közös szabályai adják (Hatodik Könyv Második rész X. Cím). A szerző az itt található intézményeket a kódex szabályozási rendszerét jobbára megtartva, ám nem kommentárszerűen tárgyalja: a könyv mondandója így a megszokott törvényi rendszertől nem szakad el, ám lehetővé válik, hogy egyes – az törvényi szabályozás okán egymástól távol eső, de tartalmilag vagy jelentőségüknél fogva összekapcsolódó – intézményeket, jogi kérdéseket az író együttesen tárgyaljon. A monográfia első része elméleti alapvetéssel indul, majd az egyes szerződésszegési szabályok – említett módszerrel történő – feldolgozása következik. A könyvnek nincs abban az értelemben vett különös része, hogy az egyes szerződéstípusok megszegésének következményei nem tagolódnak külön-külön fejezetekbe: ezzel szemben a közös szabályok tárgyalásakor a gyakorlati példák minden esetben a Ptk.-beli szerződéstípusokon keresztül kerülnek bemutatásra. A késedelem tárgyalásakor pl. külön hangsúlyt nyernek a pénztartozásra vagy a vállalkozásra vonatkozó szabályok (utóbbi a hibás teljesítés, szavatosság és a kötbér tárgyalása során is gyakran szóba kerül), de a kellékszavatosság szabályai értelemszerűen igénylik vonzzák az adásvételi és vállalkozási, különös sajátosságai folytán a bérleti szerződések „problémás kérdéseinek” szóba hozását is. A könyvben a szerző közel kétszáz – elsősorban kúriai és ítélőtáblai – bírói döntést dolgozott fel, melyek között szép számmal akadnak folyóiratokban nem publikált, de kereshető, elérhető ítéletek is. A válogatás során a szerző az utóbbi évek felsőbírósági határozatait azzal a szemmel vizsgálta, hogy miként alkalmazhatóak ezek az irányadó döntések – teljes egészükben vagy indokolásukban – az új Polgári Törvénykönyv megváltozott jogi környezetében. A könyv szerzője ügyvédi gyakorlattal is rendelkező, polgári jogot oktató egyetemi docens, aki elméletet és gyakorlatot igyekezett e színes témakörben összhangba hozni és ötvözni.
Hivatkozás: https://mersz.hu/leszkoven-szerzodesszeges-a-polgari-jogban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero