A végrehajtó az ingóságok lefoglalása után értesíti azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Ezen értesítésében a végrehajtó tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. Ingatlanokat terhelő zálogjog esetében a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét – ha az alapügyben nem végrehajtást kérő – végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. A jelzálogjoggal terhelt ingatlan lefoglalása esetén, tehát (az ingóságokkal ellentétben) nem a foglalást (a végrehajtási jog bejegyzését) követően, hanem a becsérték közlésével egyidejűleg történik meg a zálogjogosultak felhívása a végrehajtásba történő bekapcsolódásra. Az ingó és ingatlan vagyontárgy vonatkozásában az eltérő bekapcsolódási időpont lényegre törő magyarázatát adja Örkényi László, mely szerint: „Ha ugyanis a követelés biztosítékául lekötött ingatlan lefoglalása önmagában nem veszélyezteti a zálogjogosult érdekeit – márpedig végrehajtási kényszer fokozatossága következtében ez így van –, akkor teljesen felesleges a zálogjogosulti érdekek védelmét szolgáló bekapcsolódási eljárás megindítását ebben az időpillanatban lehetővé tenni. A zálogjogosultnak a végrehajtási eljárásba való bekapcsolódására csak akkor látszik indokoltnak lehetőséget biztosítani, amikor bizonyossá vált, hogy az alapeljárásban behajtani megkísérelt követelés csak a lefoglalt, és a zálogjogosult követelésének biztosítására is szolgáló ingatlan értékesítése útján elégíthető ki, vagyis amikor a zálogjogosultnak a kielégítéséhez fűződő érdeke ténylegesen veszélybe került.”156 A bekapcsolódás iránti kérelem a törvény eredményeként csak a becsértékközlést követően fog a végrehajtóhoz, illetve a bírósághoz érkezni. A Vht. indokolásában foglaltak szerint az ingatlant terhelő zálogjog jogosultjának bekapcsolódását érintő (azt későbbre halasztó) rendelkezésnek a célja – a bíróságok tehermentesítése és a végrehajtási költségek csökkentése mellett – az, hogy a zálogjoggal tipikusan biztosított hosszú lejáratú hitelszerződéseket kevesebb esetben kelljen felmondani amiatt, hogy a zálogjog már nem biztosít kellő védelmet a jogosultnak a követelése megtérüléséhez. Ez persze csak akkor teljesül, ha még a bekapcsolódás érdekében sem kell a hitelszerződést felmondani, hanem csak akkor, ha a követelés fedezete ténylegesen elveszik.