Kérdésként merülhet fel az, hogy az ingatlanárverések kitűzésének akadályát képezi-e az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bűnügyi zárlat.196 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2009. július 3. napján megtartott tanácselnöki értekezleten elfogadott ajánlása szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bűnügyi zárlat az árverés foganatosítását nem akadályozza. Az ajánlás utalt az EBH2008. 1879. számon közzétett Legfelsőbb Bírósági határozatra is. Ezen döntés értelmében az ingatlan a bűnügyi zárlat ingatlan-nyilvántartási feljegyzéstől függetlenül végrehajtás alá vonható. A hivatkozott döntés alapjául szolgáló tényállás szerint az elsőfokú bíróság végzésével – az adós részvényese, mint egyéb érdekelt végrehajtási kifogásának helyt adva – az önálló bírósági végrehajtó előtt megindított végrehajtási ügyben 2007. augusztus 16. napján tartott ingatlanárverést megsemmisítette a Vht. 202. § (1) bekezdésében és 185. §-ában foglaltakra hivatkozással. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő módon járt el, amikor az adós tulajdonában álló perbeli ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bűnügyi zárlat ellenére más végrehajtást kérők javára utóbb bejegyzett végrehajtási jog alapján 2007. augusztus 16. napjára árverést tűzött ki, azt lefolytatta, melynek eredményeképpen árverés jogcímén az ingatlan 1/2–1/2 arányú tulajdonjogát az árverési vevők megszerezték. Az elsőfokú bíróság a következőkkel indokolta döntését: a Vht. 202. § (1) bekezdése értelmében a bűnügyi zárlatra a zárlat szabályát kell alkalmazni. A bűnügyi zárlat egyfajta biztosítási intézkedés, amelynek lényege – a Vht. 185. §-a értelmében –, hogy amennyiben a kielégítési végrehajtás törvényi feltételei még nem állnak fenn, de a követelés későbbi végrehajtása veszélyben van, a kielégítési végrehajtás elrendeléséig biztosítva legyen a későbbi kielégítés fedezete. A bűnügyi zárlat mindaddig fennáll, amíg azt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 159. § (4) bekezdésében foglaltak szerint fel nem oldják, ezen időpontig az ingatlanárverésnek akadályát képezi. A bűnügyi zárlat nem olyan jog, teher vagy tilalom, amelyre tekintet nélkül helye lett volna – a Vht. 136. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – az ingatlanárverésnek. Az önálló bírósági végrehajtó, valamint az árverési vevők fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését – lényegében annak helyes indokai alapján – helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán kiemeltek szerint a Be. 159. § (1) bekezdése értelmében a zár alá vétel a vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot felfüggeszti, olyan kényszerintézkedés, amely bárkivel szemben korlátozza a rendelkezési jogot. „A zár alá vétel a tulajdonosi jogok közül a rendelkezési jog felfüggesztését jelenti. Az intézkedésnek biztosíték jellege van, hiszen vagy a vagyonelkobzásnak, vagy a polgári jogi igénynek a fedezetére, biztosítására történik a zár alá vétel.”197