A Vht. 170. § (1) bekezdésének értelmében, ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 165. § (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni. Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a bejegyzett jelzálogjogok rangsorában kell kielégíteni [Vht. 170. § (2) bek.]. Amennyiben a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a végrehajtási jog ranghelyét követően került sor, akkor a jelzálogjoggal biztosított követelést azon követelést követően lehet – az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával – kielégíteni, amelyre e végrehajtási jog vonatkozik [Vht. 170. § (3) bek.]. A szakaszhoz fűzött miniszteri indokolás szerint jogrendszerünk szabályozza a jelzálogjog intézményét, amellyel ingatlant, továbbá vizi és légi járművet lehet elzálogosítani. Ilyenkor nincs szükség a zálogtárgy átadására, hanem a jelzálogjogot bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba, illetőleg a vizi, a légi járművek lajstromába. A Javaslat megnöveli a jelzálogjognak a követelés kielégítésében betöltött szerepét is. Ha ugyanis az ingatlan, továbbá a vizi, illetőleg a légi jármű értékesítése során befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, akkor ezt az arányosítás említett szabályára tekintet nélkül kell megtenni. Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendje a döntő. A jelzálogjog által nyújtott előny természetesen csak az adott sorrendben kielégítésre kerülő követelések egymás közti viszonyában érvényesül, elsősorban tehát az ún. egyéb követelések között van jelentősége. Gyakorlatilag azonban éppen ezek azok a polgári jogi ügyletekből (kölcsönből, adásvételből stb.) eredő követelések, amelyeket rendszerint jelzálogjoggal biztosítanak. Az ingatlanvégrehajtás esetén a pénzintézettől felvett kölcsönből eredő tartozást tehát – amelyet rendszerint jelzálogjoggal is biztosítanak – a kielégítési sorrend végén levő, az adóst terhelő egyéb tartozások között előnyösen kell kielégíteni. Ha az említett egyéb tartozások között jelzálogjoggal nem biztosított tartozások is vannak, vagy pedig több kölcsöntartozás esetén több jelzálogjog is be van jegyezve, a jelzálogjog meglététől, illetőleg bejegyzésük időpontjától függ a kielégítési sorrend. A jelzálogjognak gyakorlati jelentősége elsősorban az ingatlanokkal kapcsolatban van. Mindazok a szempontok azonban, amelyeket a Vht. a jelzálogjoggal összefüggő szabályok megállapításánál figyelembe vett, a vizi és légi járművekkel kapcsolatos jelzálogjogra vonatkozólag is irányadók. A 2011-es Vht. Novellához fűzött miniszteri indokolás szerint a törvény a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően történő jogszerzéssel szemben támasztott követelményre figyelemmel [az nem sértheti a végrehajtást kérő érdekeit, nem hiúsíthatja meg a végrehajtás célját – Vht. 138. § (6) bekezdés], valamint a két jogintézmény rendeltetésére figyelemmel egyértelművé teszi azt, hogy a zálogjog kielégítési sorrendben foglalt elsőbbsége a zálogjog bejegyzését megelőzően bejegyzett végrehajtási joggal érintett követeléssel szemben nem áll fenn. A kielégítési sorrend elsősorban a követelések jogcíme szerint rangsorol, a zálogjoggal biztosított követelések pedig a zálogjog polgári jogi rendeltetésénél fogva önállóan illeszkednek be a kielégítési sorrendbe, ha a felosztandó összeg a zálogtárgy vételára. Az ingatlannak egy követelés behajtása érdekében történő lefoglalása (a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése) speciális jogot biztosít a jog jogosultjának, a végrehajtást kérőnek. Amennyiben az árverezés feltételei fennállnak, a követelése fejében az ingatlan elárverezhető, ő pedig a kielégítési sorrendnek megfelelően jogosult a vételárból való részesedésre. A végrehajtási jog bejegyzése nem teremt elidegenítési és terhelési tilalmat, tehát az ingatlanra további jogok is szerezhetőek, ezekkel kapcsolatban azonban kimondja a Vht. már említett 138. § (6) bekezdése, hogy nem sérthetik a végrehajtást kérő végrehajtási jogát. A végrehajtási jog bejegyzését követően bejegyzett zálogjog érvényesítése ehhez képest speciális helyzetet teremt, mivel a zálogjoggal biztosított követelés a Vht. 170. §-a alapján feltétlenül előnyös kielégítést élvez, tehát ténylegesen is veszélyeztetheti a végrehajtási joggal érintett követelés kielégítését, miközben a zálogjogot szerző már tisztában lehetet a bejegyzéskor is azzal, hogy az ingatlan tartozások fedezetét képezi (akárcsak ha egy korábbi zálogjog-bejegyzést követően jegyeztet be zálogjogot). A 2011-es Vht. Novella a Vht. 138. § (6) bekezdése és 170. §-a közötti párhuzamosságot feloldotta és kimondta, hogy a zálogjognak a Vht. 170. §-ban foglalt elsőbbsége a bejegyzését követően bejegyzett végrehajtási jogokkal érintett követelések tekintetében áll fenn. A törvény emellett a Vht. szóhasználatát összhangba hozta az Inytv.-ben használt jogi fogalmakkal, amely alapján a törvény már nem a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjéről, hanem azok rangsoráról rendelkezik a kielégítés sorrendjével összefüggésben.