A külön törvény alapján történő szünetelési okok második esetkörét a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényben (a továbbiakban: NET törvényben) foglaltak képezik. A Nemzeti Eszközkezelő programjának az a lényege, hogy a hiteladós (aki csak természetes személy lehet) a jelzálogjogosult pénzügyi intézményen keresztül írásbeli szándéknyilatkozat benyújtásával kezdeményezheti a lakóingatlan állam által történő megvásárlását. Amennyiben több jelzálogjogosult pénzügyi intézmény is van, úgy a rangsorban előrébb álló pénzügyi intézménynél lehet a lakóingatlan megvásárlását kezdeményezni. Az Eszközkezelő megvizsgálja a kérelmet és amennyiben a NET törvényben foglalt feltételekkel megvásárolja az ingatlant, úgy az adós bérlőként továbbra is az ingatlanban maradhat, a jelzálogjogosult hitelintézet pedig az adós fennmaradó tartozását elengedi. Az állam a lakóingatlan tulajdonjogát a hatósági árverési vétel hatályával főszabályként tehermentesen szerzi meg.96 A gyakorlatban számos alkalommal előfordul, hogy az Eszközkezelőnek megvételre felajánlott ingatlanra már végrehajtási jog van bejegyezve, esetenként már több ügyben is. Erre az esetre a NET törvény 15. § (1) bekezdése tartalmaz szabályozást, melynek értelmében, ha a lakóingatlant bírósági vagy közigazgatási végrehajtás alá vonták, a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény 15 napon belül kezdeményezi a végrehajtónál a végrehajtás szünetelését. A pénzügyi intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a Vht. 52. § g) pontja alapján szünetel. A szünetelésről a végrehajtó jegyzőkönyvet készít és megküldi azt a feleknek (a szünetelést megállapító jegyzőkönyvvel kapcsolatban lásd az 5. számú mellékletet). Mivel ebben az esetben a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény kezdeményezte az eljárás szünetelését, ezért indokolt számára is megküldeni a szünetelés tényét megállapító jegyzőkönyvet. A pénzügyi intézmény nyilatkozata alapján a megvételre felajánlott lakóingatlanra bejegyzett valamennyi végrehajtási jog vonatkozásában a végrehajtás a Vht. 52. § g) pontja alapján szünetel. A végrehajtási eljárás folytatásának okait a NET törvény 16. §-a tartalmazza, mely szerint az eljárást akkor lehet folytatni, ha valamely pénzügyi intézmény a lakóingatlan tulajdonjogának átruházásához nem járul hozzá, vagy ha az Eszközkezelő az ingatlant nem vásárolja meg, vagy ha az Eszközkezelő a lakóingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult. A végrehajtás attól a naptól folytatódik, amikor a pénzügyi intézménynek a hozzájárulása elutasításáról, vagy az Eszközkezelőnek a vételi ajánlat visszautasításáról, vagy az ingatlan megvásárlásáról szóló tájékoztatását a végrehajtó kézhez veszi. Kérdésként merülhet fel az, hogy a végrehajtás kizárólag az ingatlanok vonatkozásában szünetel-e, tehát azokkal kapcsolatban nem lehet végrehajtási cselekményt foganatosítani (becsérték közlése, zálogjogosultak értesítése, árverés kitűzése stb.), vagy az egész végrehajtási eljárás szünetelését kell megállapítania az eljáró végrehajtónak? Az előbbi mellett – megtévesztően – pusztán egyetlen érv szól, mégpedig az, hogy a NET törvény 15. §-a úgy szól, hogy a lakóingatlanra bejegyzett valamennyi „végrehajtási jog vonatkozásában” az eljárás a Vht. 52. § g) pontja alapján szünetel. Azonban amellett, hogy a teljes végrehajtás szünetelését kell megállapítani, több indok is felsorakoztatható. Egyrészről a NET törvény szintén a 15. §-ban úgy rendelkezik, hogy a pénzügyi intézmény a „végrehajtás szünetelését” kezdeményezi a végrehajtónál. Másrészről a NET törvény 16. § d) pontjában úgy rendelkezik, hogy a végrehajtás folytatódik, ha az Eszközkezelő az ingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult. Ezen pont egyértelműsíti, hogy az eljárás folytatási lehetőségének a bekövetkezéséig nem lehet semmilyen végrehajtási cselekményt foganatosítani, hiszen ha lehetne, akkor ez a pont nem került volna bele a NET törvénybe. Ugyanis ha csak a lakóingatlan vonatkozásában szünetelne az eljárás, akkor a letiltás, hatósági átutalás stb. foganatosítható lenne, így hát arra sem lenne szükség, hogy a törvény kifejezetten rendelkezzen ezen eljárási cselekmények tekintetében a folytatásuk lehetőségéről. „A Net. tv. 15. § (1) bekezdését a jogszabály később, a 16. § (1) bekezdés d) pontjával egyértelműsíti, kimondva azt, hogy a végrehajtási eljárás folytatódik, ha a Nemzeti Eszközkezelő a lakóingatlant megvásárolja, de a végrehajtás nem kizárólag a lakóingatlanra vonatkozóan indult. Amennyiben ugyanis a Net. tv. 15. § (1) bekezdése alapján a végrehajtás kizárólag a lakóingatlan vonatkozásában szünetelne, úgy a törvény később nem rendelkezne a folytatás lehetőségéről. Amennyiben tehát a végrehajtás a Net. tv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a Vht. 52. § g) pontja alapján szünetel, úgy ezalatt a végrehajtási eljárás egészének szünetelését kell érteni, ugyanis ha csak a lakóingatlan vonatkozásában szünetelne az eljárás, ugyanakkor a lakóingatlant nem érintő eljárási cselekmények (pl. letiltás) foganatosíthatóak lennének, úgy nem volna szükség arra, hogy a törvény kifejezetten rendelkezzen ezen eljárási cselekmények vonatkozásában a folytatás lehetőségéről.” (A Miskolci Járásbíróság 0501-17.Vh.2327/2016/2. számú határozata).