Ingatlanjog I.
A nyilvánosság elve
Tartalomjegyzék
- INGATLANJOG I.
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- I. Az ingatlan és az ingatlanjog fogalma
- 1. Az ingatlannak mint a dologi jog egyik legfontosabb tárgyának a jelentősége
- 2. Ingatlanjog a történelemben, avagy az ingatlanjog fogalmának alakulása, történeti változása és fejlődése az Aranybullától Werbőczy István Hármaskönyvén át 1945-ig a magyar törvények és a Magyar Királyi Curia döntéseinek tükrében
- 2.1. Az Aranybulla és Albert király 1439. évi dekrétuma
- 2.2.II. Ulászló 1492-es és 1498-as dekrétumai
- 2.3. A Hármaskönyv
- 2.4. Törvénycikkek a kiegyezés után
- 2.5. A földek nyilvántartásba vétele, az ehhez kapcsolódó rendszer kialakítása
- 2.5.1. A földek nyilvántartására irányuló törekvések, az 1885. évi XXII. törvénycikk
- 2.5.2. A telekkönyvi jog alakulása, az 1886. évi XIX. törvénycikk
- 2.5.3. A telekkönyvi nyilvántartás pontosítására irányuló törekvések a közhitelesség érdekében
- 2.5.4. Az egységes ingatlan-nyilvántartás létrejötte
- 2.5.5. Az ingatlanjogi jogviszonyok rendezése a magánjogban
- 2.5.1. A földek nyilvántartására irányuló törekvések, az 1885. évi XXII. törvénycikk
- 2.6. Az ingatlan mint az adók (illetékek) kivetésének alapja
- 2.7. Szemelvények a Magyar Királyi Curia, a királyi ítélőtáblák dologi jogi tárgyú, ingatlanokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatából
- 2.1. Az Aranybulla és Albert király 1439. évi dekrétuma
- 3. Az ingatlanjog forrásai
- 4. Kötelmi jog – dologi jog: elhatárolások és kapcsolódások
- 5. Az ingatlan fogalma
- 1. Az ingatlannak mint a dologi jog egyik legfontosabb tárgyának a jelentősége
- II. Az ingatlantulajdon általános szabályai a 2013. évi V. törvényben (Ptk.), az 1959. évi IV. törvényben (1959-es Ptk.) és a bírói gyakorlatban
- 1. Tulajdonjog: a kizárólagosság és a feltétlen érvényesülés elve
- 2. A tulajdonjog tartalma
- 2.1. A birtokláshoz való jog
- 2.2. A használat és a hasznok szedésének joga
- 2.3. A szomszédjogok mint a tulajdonjog további korlátai
- 2.4. Egyes szomszédjogok
- 2.5. A használat különös szabályai az 5:26. és az 5:27. §-okban
- 2.6. A túlépítésről
- 2.7. A rendelkezés joga
- 2.8. Az elidegenítési és terhelési tilalom mint a tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozása (kizárása)
- 2.1. A birtokláshoz való jog
- 3. A tulajdonjog védelme és az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
- III. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése
- 1. A tulajdonszerzésről általában
- 1.1. A tulajdonszerzés fogalma
- 1.2. A dologi jog abszolút szerkezete
- 1.3. Kógencia
- 1.4. A tulajdonjog megszerzésének általános szabályai
- 1.4.1. Rendelkezési jog
- 1.4.2. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése
- 1.4.3. A tulajdonjog megszerzésének alaki feltételei
- 1.4.3.1. A bejegyzési kérelem hiánypótlása
- 1.4.3.2. Közokirat, magánokirat mint a bejegyzés alapja
- 1.4.3.3. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei
- 1.4.3.4. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési (feljegyzési) eljárás felfüggesztése
- 1.4.3.5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési (feljegyzési) eljárás függőben tartása
- 1.4.3.1. A bejegyzési kérelem hiánypótlása
- 1.4.4. Az ingatlan-nyilvántartás mint a bejegyzés „helye”
- 1.4.1. Rendelkezési jog
- 1.5. Az ingatlan tulajdonjog megszerzésének alanyi oldala
- 1.1. A tulajdonszerzés fogalma
- 2. Az eredeti tulajdonszerzés módozatai
- 3. A származékos tulajdonszerzés módjai
- 3.1. Ipso iure tulajdonjogszerzés ingatlanon
- 3.2. Az átruházással történő tulajdonszerzésről általában
- 3.3. Ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződések
- 4. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos leggyakoribb perek
- 1. A tulajdonszerzésről általában
- IV. Közös tulajdon ingatlanon
- 1. A közös tulajdon fogalma, keletkezése
- 1.1. A közös tulajdon fogalma
- 1.2. A közös tulajdon keletkezése
- 1.2.1. Hatósági határozat
- 1.2.2. Hatósági árverés
- 1.2.3. Kisajátítás
- 1.2.4. Elbirtoklás
- 1.2.5. Növedék
- 1.2.6. A beépítés
- 1.2.7. A hozzáépítés
- 1.2.8. Ráépítés
- 1.2.9. Öröklés
- 1.2.10. Házassági vagyonközösség
- 1.2.11. Átruházással történő tulajdonszerzés
- 1.2.12. A társasház
- 1.2.12.1. A társasház alapításának feltételei, módja
- 1.2.12.2. A társasház bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba
- 1.2.12.3. A társasház korlátozott jogalanyisága
- 1.2.12.4. A társasházi tulajdonosok felelőssége
- 1.2.12.5. A társasház alapító okirata
- 1.2.12.6. A tulajdonostársak jogai és kötelezettségei
- 1.2.12.7. A társasház szervezete
- 1.2.12.1. A társasház alapításának feltételei, módja
- 1.2.13. A lakásszövetkezet
- 1.2.1. Hatósági határozat
- 1.1. A közös tulajdon fogalma
- 2. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak jogai és kötelezettségei
- 2.1. A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra
- 2.2. A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés
- 2.3. A közös vagyon állagának megóvása, fenntartása
- 2.4. Döntés a közös tulajdont érintő kérdésekben
- 2.5. Jogorvoslat a közös tulajdont érintő döntésekkel szemben
- 2.6. Rendelkezési jog közös tulajdon esetén
- 3. A közös tulajdon megszüntetése
- 3.1. A természetbeni megosztás
- 3.2. A közös tulajdon megszüntetése megváltással
- 3.3. A közös tulajdon megszüntetése értékesítéssel
- 3.4. A közös tulajdon megszüntetése társasházzá alakítással
- 3.5. A társasház megszüntetése
- 3.6. A lakásszövetkezet megszüntetése
- 3.7. A házastársi közös vagyon megszüntetése
- 3.1. A természetbeni megosztás
- 4. A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos perek
- 4.1. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perek eljárási szabályai
- 4.2. A közös tulajdon megszüntetése természetben
- 4.3. A közös tulajdon megszüntetése megváltással
- 4.4. A közös tulajdon megszüntetése árveréssel
- 4.5. A közös tulajdon megszüntetése társasházzá alakítással
- 4.6. A közös tulajdon megszüntetése iránti kérelem elutasítása
- 4.1. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perek eljárási szabályai
- 1. A közös tulajdon fogalma, keletkezése
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 822 4
A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését. A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról. A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében. A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira. A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero