Tartalomjegyzék

• INGATLANJOG I.
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• chevron_rightI. Az ingatlan és az ingatlanjog fogalma
  • 1. Az ingatlannak mint a dologi jog egyik legfontosabb tárgyának a jelentősége
  • chevron_right2. Ingatlanjog a történelemben, avagy az ingatlanjog fogalmának alakulása, történeti változása és fejlődése az Aranybullától Werbőczy István Hármaskönyvén át 1945-ig a magyar törvények és a Magyar Királyi Curia döntéseinek tükrében
    • 2.1. Az Aranybulla és Albert király 1439. évi dekrétuma
    • 2.2.II. Ulászló 1492-es és 1498-as dekrétumai
    • 2.3. A Hármaskönyv
    • 2.4. Törvénycikkek a kiegyezés után
    • chevron_right2.5. A földek nyilvántartásba vétele, az ehhez kapcsolódó rendszer kialakítása
      • 2.5.1. A földek nyilvántartására irányuló törekvések, az 1885. évi XXII. törvénycikk
      • 2.5.2. A telekkönyvi jog alakulása, az 1886. évi XIX. törvénycikk
      • 2.5.3. A telekkönyvi nyilvántartás pontosítására irányuló törekvések a közhitelesség érdekében
      • 2.5.4. Az egységes ingatlan-nyilvántartás létrejötte
      • chevron_right2.5.5. Az ingatlanjogi jogviszonyok rendezése a magánjogban
        • 2.5.5.1. A társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvénycikk
        • 2.5.5.2. A jelzálogjogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk
        • 2.5.5.3. A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk
    • chevron_right2.6. Az ingatlan mint az adók (illetékek) kivetésének alapja
      • 2.6.1. Vagyonadó, vagyonváltság
      • 2.6.2. A vagyonátruházási illeték – az 1918. évi XI. törvénycikk és az 1920. évi XXXIV. törvénycikk
    • 2.7. Szemelvények a Magyar Királyi Curia, a királyi ítélőtáblák dologi jogi tárgyú, ingatlanokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatából
  • chevron_right3. Az ingatlanjog forrásai
    • 3.1. Alkotmányos források
    • 3.2. A jogalkotás
    • 3.3. A bírói jogalkalmazás
  • chevron_right4. Kötelmi jog – dologi jog: elhatárolások és kapcsolódások
    • 4.1. A kötelmi jogról
    • 4.2. A dologi jogról
    • 4.3. Kapcsolódási pontok a kötelmi jog és a dologi jog között
  • chevron_right5. Az ingatlan fogalma
    • 5.1. Az ingatlan gazdasági és jogi fogalma, az ingatlanjog
    • chevron_right5.2. Az ingatlanok csoportosítása
      • 5.2.1. A tulajdonos személye
      • 5.2.2. Állami tulajdon – magántulajdon
      • 5.2.3. Rendeltetés szerinti csoportosítás
• chevron_rightII. Az ingatlantulajdon általános szabályai a 2013. évi V. törvényben (Ptk.), az 1959. évi IV. törvényben (1959-es Ptk.) és a bírói gyakorlatban
  • chevron_right1. Tulajdonjog: a kizárólagosság és a feltétlen érvényesülés elve
    • 1.1. A tulajdonjog fogalma
    • 1.2. A tulajdonjog attribútuma
    • 1.3. A tulajdonjog tárgyai
    • 1.4. Az alkotórész és a tartozék
    • 1.5. Az ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme
    • 1.6. A föld és a rajta lévő épület tulajdonjoga
  • chevron_right2. A tulajdonjog tartalma
    • 2.1. A birtokláshoz való jog
    • 2.2. A használat és a hasznok szedésének joga
    • chevron_right2.3. A szomszédjogok mint a tulajdonjog további korlátai
      • 2.3.1. Az építkezéssel okozott hátrány
      • 2.3.2. Zajhatás
      • 2.3.3. Állattartás
      • 2.3.4. Mobiltelefon-átjátszó torony létesítése
      • 2.3.5. Növényzet
      • 2.3.6. Elégtétel szomszédjogi sérelem esetén
    • chevron_right2.4. Egyes szomszédjogok
      • 2.4.1. Szomszédjogok az 1959-es Ptk.-ban és a Ptk.-ban
      • 2.4.2. Az ingatlan tulajdonjogához kapcsolódó szomszédjogi szabályok
      • 2.4.3. A szomszédos telek igénybevétele
    • chevron_right2.5. A használat különös szabályai az 5:26. és az 5:27. §-okban
      • 2.5.1. A szükséghelyzet
      • 2.5.2. Közérdekű használat
    • chevron_right2.6. A túlépítésről
      • 2.6.1. Jóhiszemű túlépítés
      • 2.6.2. Rosszhiszemű túlépítés
    • 2.7. A rendelkezés joga
    • chevron_right2.8. Az elidegenítési és terhelési tilalom mint a tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozása (kizárása)
      • 2.8.1. Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása
      • 2.8.2. Az elidegenítési és terhelési tilalom hatása
      • 2.8.3. Jogszabályban vagy bírósági határozattal meghatározott személyek javára megállapított elidegenítési és terhelési tilalom
  • chevron_right3. A tulajdonjog védelme és az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
    • 3.1. A tulajdonjog védelme
    • 3.2. A jogos önhatalom
    • chevron_right3.3. A tulajdonjogi igények érvényesítésének jogi eszközei
      • 3.3.1. A tulajdoni per általánosságban
      • 3.3.2. A tulajdonháborítás megszüntetése iránti per
      • 3.3.3. A végrehajtási igényper
      • 3.3.4. Ingatlan-nyilvántartási per
    • 3.4. A tulajdoni igény érvényesítése iránt indított perekben hozott ítéletek jogerejének hatálya
    • 3.5. Az ingatlan-nyilvántartási igény
    • chevron_right3.6. Az ingatlan-nyilvántartás alapelvei
      • 3.6.1. A nyilvánosság elve és a teljesség
      • 3.6.2. Közhitelesség, valósággal egyezőség és bizalom elve
      • 3.6.3. A bejegyzés és az okirat elve
      • 3.6.4. Rangsor elve
• chevron_rightIII. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése
  • chevron_right1. A tulajdonszerzésről általában
    • 1.1. A tulajdonszerzés fogalma
    • 1.2. A dologi jog abszolút szerkezete
    • 1.3. Kógencia
    • chevron_right1.4. A tulajdonjog megszerzésének általános szabályai
      • 1.4.1. Rendelkezési jog
      • chevron_right1.4.2. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése
        • 1.4.2.1. Az ingatlantulajdon megszerzésének módozatai
        • 1.4.2.2. Az ingatlan tulajdonszerzésének két mozzanata
      • chevron_right1.4.3. A tulajdonjog megszerzésének alaki feltételei
        • 1.4.3.1. A bejegyzési kérelem hiánypótlása
        • 1.4.3.2. Közokirat, magánokirat mint a bejegyzés alapja
        • 1.4.3.3. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratok kellékei
        • 1.4.3.4. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési (feljegyzési) eljárás felfüggesztése
        • 1.4.3.5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési (feljegyzési) eljárás függőben tartása
      • chevron_right1.4.4. Az ingatlan-nyilvántartás mint a bejegyzés „helye”
        • 1.4.4.1. A nyilvánosság elve
        • 1.4.4.2. A közhitelesség elve
        • 1.4.4.3. Az okirati elv
        • 1.4.4.4. A bejegyzési elv
        • 1.4.4.5. A kérelemhez kötöttség elve
        • 1.4.4.6. A rangsor elve
    • chevron_right1.5. Az ingatlan tulajdonjog megszerzésének alanyi oldala
      • chevron_right1.5.1. Természetes személyek
        • 1.5.1.1. Jogképesség
        • 1.5.1.2. Cselekvőképesség
        • 1.5.1.3. Cselekvőképtelenség
        • 1.5.1.4. Korlátozott cselekvőképesség
      • chevron_right1.5.2. Jogi személyek
        • 1.5.2.1. A jogi személyek önálló jogalanyisága
        • 1.5.2.2. A jogi személyek képviselete
        • 1.5.2.3. Az előtársaságra vonatkozó speciális szabályok
      • chevron_right1.5.3. Az állam mint a tulajdonviszonyok alanya
        • 1.5.3.1. Az állami (nemzeti) vagyon kategorizálása
        • 1.5.3.2. Az állami tulajdonjog átruházásának korlátai
        • 1.5.3.3. A tulajdonosi jog gyakorlója állami tulajdon esetén
        • 1.5.3.4. Az állami tulajdon értékesítésének módjai
      • chevron_right1.5.4. Az önkormányzat mint a tulajdonviszonyok alanya
        • 1.5.4.1. Az önkormányzati törzsvagyon fogalma és annak elemei
        • 1.5.4.2. Egyéb önkormányzati vagyontárgyak
  • chevron_right2. Az eredeti tulajdonszerzés módozatai
    • 2.1. Hatósági határozattal történő tulajdonszerzés
    • 2.2. Hatósági árveréssel történő tulajdonszerzés
    • chevron_right2.3. A kisajátítás
      • 2.3.1. A kisajátítás célja
      • 2.3.2. A kisajátított ingatlan
      • 2.3.3. A kisajátítási eljárást megelőző adásvétel
      • 2.3.4. A kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok rendezése.
      • 2.3.5. A kisajátítási határozat és jogorvoslatok
    • chevron_right2.4. Elbirtoklás
      • 2.4.1. Tulajdoni hányad elbirtoklása
      • chevron_right2.4.2. Az elbirtoklás törvényi feltételei
        • 2.4.2.1. Az elbirtoklás időtartama
        • 2.4.2.2. A sajátjakénti birtoklás
        • 2.4.2.3. A szakadatlan birtoklás
        • 2.4.2.4. Az elbirtoklás kizártsága
        • 2.4.2.5. Az elbirtoklás és az ingatlan-nyilvántartás kapcsolata
        • 2.4.2.6. A jogcímes elbirtoklás
    • 2.5. A növedék
    • 2.6. A beépítés
  • chevron_right3. A származékos tulajdonszerzés módjai
    • chevron_right3.1. Ipso iure tulajdonjogszerzés ingatlanon
      • 3.1.1. Hozzáépítés
      • 3.1.2. Ráépítés
      • 3.1.3. Túlépítés
      • chevron_right3.1.4. Öröklés
        • 3.1.4.1. Ipso iure öröklés
        • 3.1.4.2. Végrendeleti öröklés
        • 3.1.4.3. Törvényes öröklés
        • 3.1.4.4. Az öröklési szerződés
      • 3.1.5. Házastársi vagyonközösség
    • chevron_right3.2. Az átruházással történő tulajdonszerzésről általában
      • 3.2.1. A szerződés
      • 3.2.2. Az előszerződés
      • 3.2.3. A képviselet, az ügyleti képviselet
      • 3.2.4. A szerződés teljesítése
      • chevron_right3.2.5. Szavatosság
        • 3.2.5.1. Kellékszavatosság
        • 3.2.5.2. Jogszavatosság
      • 3.2.6. A jótállás
      • 3.2.7. A teljesítés lehetetlenné válása
      • 3.2.8. Jognyilatkozat tételének elmulasztása
      • chevron_right3.2.9. A szerződés megerősítése
        • 3.2.9.1. A foglaló
        • 3.2.9.2. A kötbér
        • 3.2.9.3. A jogvesztés kikötése
    • chevron_right3.3. Ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződések
      • chevron_right3.3.1. Az adásvételi szerződés
        • 3.3.1.1. Részletvétel
        • 3.3.1.2. Az elővásárlási jog
        • 3.3.1.3. Visszavásárlási jog
        • 3.3.1.4. Vételi és eladási jog
      • 3.3.2. A csereszerződés
      • 3.3.3. Az ajándékozási szerződés
      • 3.3.4. Tartási és életjáradéki szerződés
      • 3.3.5. Az öröklési szerződés
      • 3.3.6. Bizalmi vagyonkezelés
  • chevron_right4. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos leggyakoribb perek
    • chevron_right4.1. Alapvető eljárási szabályok
      • 4.1.1. Keresetindítás
      • 4.1.2. A perfeljegyzés
    • chevron_right4.2. Az ingatlan tulajdonjogának megállapítása iránti perek.
      • 4.2.1. Elbirtoklási perek
      • 4.2.2. Ráépítés és hozzáépítés jogcímén indított perek
      • 4.2.3. Házassági vagyonjogi perek
      • 4.2.4. Öröklési perek
    • chevron_right4.3. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésekkel kapcsolatos érvénytelenségi perek
      • 4.3.1. Az érvénytelenségi perek eljárásjogi kérdései
      • 4.3.2. Az egyes érvénytelenségi okok és a jogkövetkezmények
      • 4.3.3. Az érvénytelenségi és a törlési perek elhatárolása
• chevron_rightIV. Közös tulajdon ingatlanon
  • chevron_right1. A közös tulajdon fogalma, keletkezése
    • 1.1. A közös tulajdon fogalma
    • chevron_right1.2. A közös tulajdon keletkezése
      • 1.2.1. Hatósági határozat
      • 1.2.2. Hatósági árverés
      • 1.2.3. Kisajátítás
      • 1.2.4. Elbirtoklás
      • 1.2.5. Növedék
      • 1.2.6. A beépítés
      • 1.2.7. A hozzáépítés
      • 1.2.8. Ráépítés
      • 1.2.9. Öröklés
      • 1.2.10. Házassági vagyonközösség
      • 1.2.11. Átruházással történő tulajdonszerzés
      • chevron_right1.2.12. A társasház
        • 1.2.12.1. A társasház alapításának feltételei, módja
        • 1.2.12.2. A társasház bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba
        • 1.2.12.3. A társasház korlátozott jogalanyisága
        • 1.2.12.4. A társasházi tulajdonosok felelőssége
        • 1.2.12.5. A társasház alapító okirata
        • 1.2.12.6. A tulajdonostársak jogai és kötelezettségei
        • 1.2.12.7. A társasház szervezete
      • chevron_right1.2.13. A lakásszövetkezet
        • 1.2.13.1. A lakásszövetkezet fogalma, létesítő okirata
        • 1.2.13.2. A lakásszövetkezet bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba
        • 1.2.13.3. A nem tag tulajdonosok jogai és kötelezettségei
        • 1.2.13.4. A lakásszövetkezet tagjai
  • chevron_right2. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak jogai és kötelezettségei
    • chevron_right2.1. A tulajdonostársak joga a birtoklásra és használatra
      • 2.1.1. A használat speciális szabályai a társasház esetében
      • 2.1.2. A használat speciális szabályai a lakásszövetkezet esetében
      • 2.1.3. A házassági vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata
    • chevron_right2.2. A közös tulajdon hasznainak szedése, költségviselés és veszélyviselés
      • chevron_right2.2.1. Hasznok és költségviselés társasházaknál
        • 2.2.1.1. A kizárólagos tulajdonnal kapcsolatos hasznok és költségek
        • 2.2.1.2. A közös tulajdonnal kapcsolatos hasznok és költségek
        • 2.2.1.3. A közös tulajdon használata, hasznosítása
        • 2.2.1.4. A közös költség
      • 2.2.2. Hasznok és költségek lakásszövetkezetnél
      • 2.2.3. A házastársi vagyonközösséggel kapcsolatos költségek és kiadások
    • chevron_right2.3. A közös vagyon állagának megóvása, fenntartása
      • 2.3.1. Állagmegóvás társasház esetében
      • 2.3.2. Állagmegóvás a lakásszövetkezet esetén
      • 2.3.3. Állagmegóvás és vagyonkezelés a házastársi vagyonközösségen belül
    • chevron_right2.4. Döntés a közös tulajdont érintő kérdésekben
      • chevron_right2.4.1. Döntéshozatal a társasházban
        • 2.4.1.1. A közgyűlés, mint legfőbb döntéshozó szerv
        • 2.4.1.2. A közgyűlés összehívása, a meghívó
        • 2.4.1.3. A közgyűlés hatásköre
        • 2.4.1.4. A közgyűlés határozatképessége
        • 2.4.1.5. Határozathozatal a társasházban
      • 2.4.2. Döntéshozatal a lakásszövetkezetnél
      • 2.4.3. A házassági vagyonközösséggel kapcsolatos döntések
    • chevron_right2.5. Jogorvoslat a közös tulajdont érintő döntésekkel szemben
      • chevron_right2.5.1. Jogorvoslat a társasházközösség döntéseivel szemben
        • 2.5.1.1. A bíróság felülbírálati jogának terjedelme
        • 2.5.1.2. A megtámadás joga (legitimáció)
        • 2.5.1.3. A perindítási határidő
        • 2.5.1.4. A pertárgy értéke
        • 2.5.1.5. A közgyűlési határozat érvénytelenségének okai
      • 2.5.2. Jogorvoslat a lakásszövetkezet döntéseivel szemben
      • 2.5.3. Jogorvoslat a házassági vagyonközösséget érintő döntésekkel kapcsolatban
    • chevron_right2.6. Rendelkezési jog közös tulajdon esetén
      • 2.6.1. Rendelkezési jog a társasház esetében
      • 2.6.2. Rendelkezési jog a lakásszövetkezet esetében
      • 2.6.3. Rendelkezési jog házassági vagyonközösség esetén
  • chevron_right3. A közös tulajdon megszüntetése
    • 3.1. A természetbeni megosztás
    • 3.2. A közös tulajdon megszüntetése megváltással
    • 3.3. A közös tulajdon megszüntetése értékesítéssel
    • 3.4. A közös tulajdon megszüntetése társasházzá alakítással
    • 3.5. A társasház megszüntetése
    • 3.6. A lakásszövetkezet megszüntetése
    • chevron_right3.7. A házastársi közös vagyon megszüntetése
      • 3.7.1. A vagyonközösség megszüntetésének módozatai
      • chevron_right3.7.2. A házastársi közös vagyon megosztása
        • 3.7.2.1. A közös vagyont megosztó szerződés alakiságai
        • 3.7.2.2. A házastársi vagyonközösségi per
        • 3.7.2.3. Vagyonmérleg, elszámolás, felosztás
  • chevron_right4. A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos perek
    • 4.1. A közös tulajdon megszüntetésére irányuló perek eljárási szabályai
    • 4.2. A közös tulajdon megszüntetése természetben
    • chevron_right4.3. A közös tulajdon megszüntetése megváltással
      • 4.3.1. A teljesítőképesség és készség vizsgálata
      • 4.3.2. A megváltási ár
      • 4.3.3. Az ingatlanban maradó volt tulajdonos jogi státusza
    • 4.4. A közös tulajdon megszüntetése árveréssel
    • 4.5. A közös tulajdon megszüntetése társasházzá alakítással
    • 4.6. A közös tulajdon megszüntetése iránti kérelem elutasítása
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 822 4

A Ptk. magánjogi sorozat új kötetével egy olyan kézikönyvet szeretnénk a jogalkalmazók kezébe adni, amely számos gyakorlati példán át mutatja be a peres gyakorlatot, a hatékony jogszerzéshez és jogérvényesítéshez vezető utat, hogy minél színvonalasabban képviselhessék ügyfeleik érdekeit és szerezzenek érvényt jogaiknak, támogassák kötelezettségeik teljesítését.

A könyv I. fejezetében a magyar ingatlanjog történeti fejlődését kívánja bemutatni az Aranybullától a királyi dekrétumokon, Werbőczy Hármaskönyvén, a törvényhozás törvénycikkein keresztül 1945-ig; kiegészítve a Magyar Királyi Curia dologi jogra vonatkozó döntéseiből összegyűjtött szemelvényekkel. Ugyanitt esik szó az ingatlanjog forrásairól, a kötelmi és dologi jog kapcsolatáról, az ingatlan és ingatlanjog fogalmáról, az ingatlanok csoportosításáról.

A II. fejezet az ingatlantulajdonnak a Ptk. Dologi Jogi Könyvében foglalt általános szabályaival foglalkozik az 1959-es Ptk. és a bírói gyakorlat tükrében.

A III. fejezetben az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével foglalkozunk, kiemelt hangsúlyt fordítva az ingatlan-nyilvántartás működésére, buktatóira. A bírói gyakorlat segítségével mutatjuk be hogyan lehet a kívánt joghatást, a tulajdonszerzést minél eredményesebben elérni, hogyan kell bejegyzésre alkalmas okiratot szerkeszteni, milyen alakiságokra és a jogalanyok szerzési joga és lehetősége körében mire kell figyelni. Részletesen taglaljuk a tulajdonszerzési módozatokat, különös hangsúlyt fektetve a Ptk. új szabályaira, a bírói gyakorlatra, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni perek esetleges buktatóira.

A IV. fejezet ugyanilyen szempontok szerint foglalkozik az ingatlan közös tulajdonának létrejöttével és megszüntetési módozataival.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fonyine-tolnai-ingatlanjog-i//