Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• chevron_rightFunkcionális nyelvészet
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Előzmények
    • 1.2. A strukturalista és a generatív felfogás
    • 1.3. A funkcionális felfogás
  • chevron_right2. A funkcionális nyelvelméleti modellek fő jellemzői
    • 2.1. A nyelv mint tudás és mint társadalmi jelenség
    • 2.2. A mentális háttér
    • 2.3. Nyelvi struktúrák és nyelvi funkciók
    • 2.4. A jelentés és a szemantika egyenrangúsága vagy elsőbbsége
    • 2.5. A nyelv támogató közege a leírásban
  • chevron_right3. Néhány funkcionális nyelvelmélet bemutatása
    • 3.1. A Halliday-féle szisztémikus-funkcionális nyelvtan
    • 3.2. Givón biológiai-adaptációs funkcionális nyelvtana
    • 3.3. Funkcionális (holista) kognitív nyelvészet
    • 3.4. Konstrukciós nyelvtanok
    • 3.5. Hálózatelvű nyelvtan, grammatikalizáció, produktivitás: Joan Bybee munkássága
    • 3.6. Paul Hopper emergens nyelvtana
    • 3.7. Természetes nyelvelmélet
  • Irodalom
• chevron_rightAz idézés pragmatikai megközelítése (Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben)
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Az idézés mint pragmatikai probléma
    • 2.1. Az idézés vizsgálatának pragmatikaelméleti kontextusa
    • 2.2. Az idézés funkcionális kognitív pragmatikai jellemzése
  • chevron_right3. A nézőpont szerepe az idézési lehetőségek kialakításában
    • 3.1. A referenciális központ és az idézési módok
    • 3.2. A tudatosság szubjektuma és az idézési módok
  • chevron_right4. Az idézéssel együtt járó metapragmatikai és pragmatikai tudatosság
    • 4.1. A metapragmatikai tudatosság jelölése
    • 4.2. A pragmatikai tudatosság mértéke
  • 5. Összegzés
  • Az idézett művek jegyzéke
  • Irodalom
• chevron_rightÖnálló nyelvváltozás-e a degrammatikalizáció?
  • 1. Bevezetés
  • 2. A funkcionalista és formalista irányzatok a nyelvi változásokról és a grammatikalizációról
  • 3. Az egyirányúsági hipotézis és a degrammatikalizáció
  • 4. A degrammatikalizáció fogalmának értelmezési lehetőségei
  • chevron_right5. Degrammatikalizációs példák és felülvizsgálatuk
    • chevron_right5.1. A konkrét példák bemutatása és revíziója
      • chevron_right5.1.1. Viszonyszó > lexikális szófaj
        • 5.1.1.1. A német zu példája
        • 5.1.1.2. A wotte esete a pennsylvaniai németben
      • chevron_right5.1.2. Affixum > klitikum, affixum > lexikális szófaj
        • 5.1.2.1. A német zig esete
        • 5.1.2.2. Az izmus (ism, Ismus) példája
      • 5.1.3. Inflexiós morféma > derivációs morféma
    • 5.2. Haspelmath antigrammatikalizációs esetei és a téves besorolások értékelése
    • 5.3. Típus-degrammatikalizáció?
  • 6. A degrammatikalizáció szemantikájáról
  • 7. Összegzés
  • Források
  • Irodalom
• chevron_rightA figyelem és a beszédaktusok összefüggései a társalgásban
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A vizsgálat tárgya
    • 2.1. A vizsgált szövegek műfaji jellegzetességei
    • 2.2. A vizsgált korpusz jellegzetességei
  • chevron_right3. Elméleti háttér: figyelem, szövegvilág, társalgás, beszédaktusok, explicitség/implicitség
    • 3.1. Figyelemirányítás és előtérbe helyezés
    • 3.2. Figyelem, szöveg, társalgás
    • 3.3. Beszédaktusok
    • 3.4. Beszédaktusok: direktség/indirektség, explicitség/implicitség
    • 3.5. Beszédaktusok, figyelem, előtérbe helyezés
  • chevron_right4. Elemzés
    • chevron_right4.1. A társas-szociális funkciójú, udvariassági beszédaktusok megformálása és a figyelem összefüggései
      • 4.1.1. Udvariasság, pozitív beszédaktusok: mi lesz explicit?
      • 4.1.2. Udvariatlanság, durvaság, negatív beszédaktusok: mi marad implicit, mi hogyan lesz indirekt?
      • 4.1.3. A társas-szociális funkciójú, udvariassági beszédaktusok megformálása és a figyelem összefüggései— Összegzés
    • chevron_right4.2. Metapragmatikai lehetőségek és a diskurzus mentális feldolgozása
      • 4.2.1. A metapragmatikai funkció előtérbe kerülése
      • 4.2.2. Saját beszédre vonatkozó beszédaktusok — tudatosítás, „felcímkézés”
      • 4.2.3. A másik félre vonatkozó metapragmatikai aktusok —„átcímkézés”
      • 4.2.4. Metapragmatikai lehetőségek és a diskurzus mentális feldolgozása— Összegzés
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightSzerkezeti fókusz— pragmatikai típusjelölés?
  • 1. Bevezetés
  • 2. Szerkezeti fókusz— kimerítő azonosítás: magyar fókusz értelmezésének meghatározó generatív hagyománya
  • chevron_right3. A fókusz mint pragmatikai típusjelölő
    • 3.1. Bevezető megjegyzések: az elemzés gondolatmenete röviden
    • 3.2. Az igemódosító és az ige alkotta komplexum mint protoállítás
    • 3.3. Az igemódosító–ige sorrend pragmatikája
    • 3.4. Az ige–igemódosító sorrend pragmatikája
    • 3.5. A fókusz mint pragmatikai típusjelölő
    • 3.6. A pragmatikai típusjelölő szórendi tulajdonságai
  • 4. Kiterjesztés: egy morfológiai párhuzam lehetősége
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightA lexikai jelentésváltozások okairól holista kognitív szemantikai keretben
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Különbségek a szótörténeti elemzések nézőpontjában: a rendszertani szemlélet és a holista kognitív szemantika
    • chevron_right2.1. áld – átkoz
      • 2.1.1. áld
      • 2.1.2. átkoz
  • chevron_right3. A lexikai jelentésváltozások okainak rendszerezése
    • chevron_right3.1. A rendszeren belüli konceptuális kapcsolatok kiépülései
      • chevron_right3.1.1. Keretkapcsolatok kiépülése
        • 3.1.1.1. iskola: ’épület’ > ’az iskola közössége’
        • 3.1.1.2. lat. plicare ’behajlani’ > rom. a pleca ’indulni’ (sp. llegar, port. chegar ’megérkezni’)
      • chevron_right3.1.2. A prototípus kiválasztódása
        • 3.1.2.1. A ház szó jelentésváltozása
    • chevron_right3.2. Szociokulturális változások
      • 3.2.1. Ebéd – uzsonna – vacsora – früstök ∼ reggeli
    • chevron_right3.3. Az elnevezési kényszer
      • 3.3.1. arany – réz
    • chevron_right3.4. Konceptualizálás fogalmi metaforákkal
      • 3.4.1. fog
    • chevron_right3.5. A lexikonbeli összetettség és a szabálytalanság redukálása
      • 3.5.1. A (felesleges) lexikai bonyolultság redukálása
      • 3.5.2. Az „elárvult” szavak alcsoportja
    • chevron_right3.6. A tabu alá eső fogalmak
      • 3.6.1. szedi a sátorfáját
  • 4. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightAz episztemikus modalitást és evidencialitást jelölő módosítószók funkciói és a hozzájuk kapcsolódó műveletek
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A szubjektivitás és a szubjektivizáció
    • 2.1. A szubjektív – objektív dichotomikus értelmezése
    • 2.2. Szubjektivitás és fokozatiság, szubjektivizáció és referenciapont-szerkezet
    • 2.3. A tudatosság szubjektuma és a partnerek közötti implicit szerződés
    • 2.4. A módosítószók és a szubjektivizáció
  • chevron_right3. A módosítószók és az evidenciális, episztemikus funkciók
    • 3.1. A szubjektív episztemikus modalitás
    • 3.2. Az evidencialitás
    • 3.3. Az episztemikus modalitás és az evidencialitás összefüggései
    • 3.4. A módosítószók funkcionális csoportjai; a modális erősség
  • chevron_right4. A talán lexéma korpuszalapú vizsgálata
    • 4.1. A korpusz jellemzői és a gyakorisági mutató
    • chevron_right4.2. Az elkülöníthető (és a nehezen elkülöníthető) funkciók
      • 4.2.1. Az episztemikus (evidenciális) talán
      • 4.2.2. Az egyéb, nem modális funkciók
    • 4.3. Kilépés a modális tartományból
    • 4.4. Egyéb megfigyelések
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA mutató névmási deixisről
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A magyar névmási szóosztály korábbi megközelítései
    • 1.2. Elméleti-módszertani alapvetés
    • 1.3. A mutató névmási funkciók vizsgálatához használt alapfogalmak
    • 1.4. A deixis
  • chevron_right2. A főnévi mutató névmások vizsgálata
    • 2.1. A főnévi mutató névmások alapjellemzői
    • chevron_right2.2. Az önálló használatú mutató névmás deiktikus funkciói
      • 2.2.1. Az exofora
      • 2.2.2. Az endofora
    • chevron_right2.3. A kifejtő deixis
      • 2.3.1. Az exofora
      • 2.3.2. Az endofora
  • 3. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightProduktivitás és analógia a szóképzésben: a magyar főnévképzés néhány esete
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A tanulmány célja
    • 1.2. Háttérelmélet
    • 1.3. A vizsgált anyag
    • 1.4. A tanulmány felépítése
  • 2. Az új szavak létrehozása és a termékenység
  • 3. A produktivitás további vonatkozásai
  • 4. A produktivitás mértékének meghatározása
  • 5. A produktivitás mértékének meghatározása természetes nyelvelméleti keretben
  • 6. Produktivitás, kreativitás, analógia
  • chevron_right7. A magyar főnévképzés néhány kérdéses produktivitású esete
    • chevron_right7.1. -da/-de
      • 7.1.1. A főnévi alapú képzés
      • chevron_right7.1.2. Az igei alapú képzés
        • 7.1.2.1. Általános megállapítások
        • 7.1.2.2. Morfológiai újraelemzés?
        • 7.1.2.3. Új típusú használat az igei alapú képzésben
        • 7.1.2.4. Nem szabályos képzések
        • 7.1.2.5. Az igei alapú képzés jellemzői
      • 7.1.3. A -da/-de értékelése a termékenység szempontjából
    • chevron_right7.2. -sdi
      • 7.2.1. Problémafelvetés
      • 7.2.2. A főnévi kiindulású képzés jellemzői
      • 7.2.3. Az igei kiindulású képzés jellemzői
      • 7.2.4. A -(s)di-vel történő képzés jellemzői, termékenység
      • 7.2.5. Tagolási kérdések a főnévi kiindulású képzésben
      • 7.2.6. Tagolási kérdések az igei kiindulású képzésben
      • 7.2.7. A főnévi és az igei kiindulású képzés—egységes kezelésben
      • 7.2.8. A -di képzős derivátumok jelentésének meghatározása
      • 7.2.9. A -sdi képző: összefoglalás
    • chevron_right7.3. -ka/-ke és -cska/-cske
      • 7.3.1. A -ka/-ke képző a StrMorf.-ban
      • 7.3.2. A -ka/ke és a -cska/-cske képző produktivitásának mértéke
      • 7.3.3. Mi az oka annak, hogy a -cska/-cske a produktívabb képző?
      • 7.3.4. Miért nem kapcsolódhat a -ka/-ke képző egy szótagú szavakhoz?
      • 7.3.5. Miért nem járulhat a -ka/-ke képző a és e végű szavakhoz?
      • 7.3.6. A két képző használatának alaki jellegzetességei: egy új általános szabály
      • 7.3.7. Valóban fennáll-e a -ka/-ke képzőre vonatkozó korlátozás a zárhangra végződő szavak esetében is?
      • 7.3.8. A -ka/-ke képző: összegzés
    • chevron_right7.4. A szókincs rétegződése és a szóképzés: idegen képzők
      • 7.4.1. -(á)rium
      • 7.4.2. -itás
      • 7.4.3. -izmus
      • 7.4.4. -ista
      • 7.4.5. Az idegen képzők produktivitásának fokozatai és a produktivitás kritériumai
  • 8. A főnévképzés vizsgált esetei: összefoglalás
  • Források
  • Irodalom
• chevron_rightA melléknévi módosítóról
  • 1. Bevezetés
  • 2. Elméleti modellek: a keretszemantika és a használatalapú szemlélet együttes alkalmazása
  • chevron_right3. A tulajdonságfogalmakról funkcionális és kognitív megközelítésben
    • chevron_right3.1. A funkcionális megközelítés
      • 3.1.1. A temporális stabilitás elmélete
      • 3.1.2. Típusjelölés— tulajdonságspecifikáció
      • 3.1.3. A diskurzuselméleti modell
      • 3.1.4. A kognitív modell
    • 3.2. Összegzés
  • chevron_right4. Módosító melléknév a szintaktikai szerkezetben
    • 4.1. A nyelvi konstrukciók
  • chevron_right5. A melléknévi módosító: a jelentésszerkezet
    • 5.1. ADJ + N
    • 5.2. ADJ + ADJ
    • chevron_right5.3. Módosítás a gyakorlatban, alkalmazhatóság
      • 5.3.1. Prototipikus jelentésszerkezet
      • 5.3.2. Jelentésszerkezeti variációk
  • 6. Összefoglalás
  • Források
  • Irodalom
• chevron_rightTopik, információfolyam, szórend
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Funkcionális topikértelmezések
    • 2.1. Talmy Givón nyelvtipológiai alapú, biológiai adaptációs funkcionális nyelvtana
    • 2.2. Ronald W. Langacker kognitív nyelvtana
    • 2.3. John R. Taylor kognitív modellje
    • 2.4. Wallace Chafe információfolyam-modellje
    • 2.5. A funkcionális magyarázatok összegzése
  • chevron_right3. A magyar mondat dinamikus leírása
    • 3.1. A tagmondat (clause) szemantikai alapszerkezete
    • 3.2. A nyelv dinamikus jellege
    • 3.3. A feltűnőség
    • chevron_right3.4. A szórend
      • 3.4.1. A szórend egy funkcionális értelmezése
      • 3.4.2. Kognitív szemantikai javaslat
  • chevron_right4. Topik és szórend a magyar egyszerű mondatban
    • 4.1. A szórendi rugalmasság
    • chevron_right4.2. Három példa
      • 4.2.1. Topik és szórend három szövegrészletben
  • 5. Kitekintés
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightKönyvismertetők
  • chevron_rightM. A. K. Halliday – Christian M. I. M. Matthiessen: Construing experience through meaning. A language-based approach to cognition.
    • Irodalom
  • chevron_rightÓriási könyv Finnországból
    • Irodalom
  • chevron_rightJoan Bybee nyelvelmélete
    • 1. Bevezetés
    • 2. Sémák
    • 3. Az emergencia
    • 4. A gyakoriság
    • 5. Autonómia – lexikai erő
    • 6. A szemantikai relevancia
    • 7. A történeti tipológia
    • 8. A nyelv hálózati modellje
    • 9. A grammatikalizáció
    • 10. Produktivitás
    • 11. Összegzés
    • Irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 907 8

A folyamatos változások mára azt eredményezték, hogy szervezetek emberi erőforrásai és menedzselésük a szervezeti versenyképesség kritikus elemeivé váltak. Egy-egy szervezet emberi erőforrás menedzselési gyakorlata azonban nagyon sokféle tényező hatására (szervezeten kívüli: gazdasági fejlettség, demográfiai helyzet, munkaerő piac, nemzeti kultúra, munkajogi helyzet, válság és kilábalás stb. és szervezeten belüli: stratégia, kultúra, struktúra, méret, tulajdonforma, munkavállalók kompetenciái stb.) kialakuló, eltérő stílusú és felfogású vezetői döntések eredménye. Az 1994 óta hatodik alkalommal megjelenő átdolgozott kézikönyvünkben arra törekedtünk, hogy választ adjunk a következő emberi erőforrás menedzselést érintő fontosabb kérdésekre: Milyen EEM fogalmakkal dolgozunk? Hogyan változnak az EEM fókuszai, közelítésmódjai a 21. században? Hogyan alakulnak az EEM legfontosabb befolyásoló tényezői és mozgatórugói? Kik menedzselik az emberi erőforrásokat? Kik hozzák meg az EEM döntéseit, kik alakítják az EEM rendszereit, kik végzik az EEM tevékenységeket? Mik az EEM, illetve ezen belül az egyes rendszerek, funkciók elvi/stratégiai döntési kérdései, kapcsolódási pontjai? Hogyan járul hozzá az EEM a szervezeti teljesítmény és az értékképzés alakulásához? Mik a különböző EEM rendszerek (funkciók) fő céljai, jellemzői, a módszerek, technikák választéka, alkalmazási folyamatai, feltételei és elvárható eredményei? Milyen innovatív megoldások honosodtak meg az elmúlt néhány évben és milyen változások várhatók a különböző EEM rendszerek alkalmazása terén? Mit mutatnak? Hogyan alakulnak az alkalmazásról szóló nemzetközi és hazai vizsgálati tapasztalatok? A 15 fejezetből álló kézikönyvet tapasztalt egyetemi oktatók és gyakorló szakemberek készítették. Egyaránt hasznos olvasmányként ajánljuk mind az emberi erőforrás menedzsment tanulmányokat folytató hallgatók, mind pedig a vezetők és szakemberek számára

Hivatkozás: https://mersz.hu/karoliny-poor-emberi-eroforras-menedzsment-kezikonyv-2017//