Karoliny Mártonné, Poór József

Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv

Rendszerek és alkalmazások

6., átdolgozott kiadás


Külső-belső befolyásolók: a nemzeti – szervezeti kultúra és az EEM

A szervezetek alkalmazottai egyúttal a társadalom és nemzeti kultúra tagjai is, így a szocializációval itt elsajátított viselkedésmintákat alkalmazzák munkahelyi környezetükben, melyek közvetve, külső tényezőként hatnak a szervezet működésére. Emellett a szervezet működésének sajátosságai, folyamatai, az alkalmazott technológiák, a szervezeti felépítés stb. belülről formálják a munkavállalók viselkedését. A globalizációval ezek a folyamatok más hangsúlyt kapnak, hiszen sok esetben a befogadó ország és a nemzetközi tevékenységet folytató vállalat más nemzeti kultúrát képvisel, illetve a vállalat szervezeti kultúrája ennek megfelelően többé-kevésbé eltér attól, amit a befogadó ország munkavállalói saját szocializációjuk során tapasztaltak és megszoktak. Mivel ezek az eltérések az utóbbi évtizedekben egyre hangsúlyosabbakká váltak a kutatók és a gyakorló szakemberek számára, a nemzetközi EEM szakirodalmában is három fő területe azonosítható ezzel kapcsolatban (Brewster – Mayrhofer, 2009): a külföldi kiküldetésben dolgozók beilleszkedési problémái, a multinacionális vállalatok EEM-hez kötődő kihívásai, valamint az EEM vizsgálata nemzeti és kulturális eltérések alapján. Jelen munkánkban ez utóbbi jellemzők rövid áttekintésére kerül sor.

Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 907 8

A folyamatos változások mára azt eredményezték, hogy szervezetek emberi erőforrásai és menedzselésük a szervezeti versenyképesség kritikus elemeivé váltak. Egy-egy szervezet emberi erőforrás menedzselési gyakorlata azonban nagyon sokféle tényező hatására (szervezeten kívüli: gazdasági fejlettség, demográfiai helyzet, munkaerő piac, nemzeti kultúra, munkajogi helyzet, válság és kilábalás stb. és szervezeten belüli: stratégia, kultúra, struktúra, méret, tulajdonforma, munkavállalók kompetenciái stb.) kialakuló, eltérő stílusú és felfogású vezetői döntések eredménye. Az 1994 óta hatodik alkalommal megjelenő átdolgozott kézikönyvünkben arra törekedtünk, hogy választ adjunk a következő emberi erőforrás menedzselést érintő fontosabb kérdésekre: Milyen EEM fogalmakkal dolgozunk? Hogyan változnak az EEM fókuszai, közelítésmódjai a 21. században? Hogyan alakulnak az EEM legfontosabb befolyásoló tényezői és mozgatórugói? Kik menedzselik az emberi erőforrásokat? Kik hozzák meg az EEM döntéseit, kik alakítják az EEM rendszereit, kik végzik az EEM tevékenységeket? Mik az EEM, illetve ezen belül az egyes rendszerek, funkciók elvi/stratégiai döntési kérdései, kapcsolódási pontjai? Hogyan járul hozzá az EEM a szervezeti teljesítmény és az értékképzés alakulásához? Mik a különböző EEM rendszerek (funkciók) fő céljai, jellemzői, a módszerek, technikák választéka, alkalmazási folyamatai, feltételei és elvárható eredményei? Milyen innovatív megoldások honosodtak meg az elmúlt néhány évben és milyen változások várhatók a különböző EEM rendszerek alkalmazása terén? Mit mutatnak? Hogyan alakulnak az alkalmazásról szóló nemzetközi és hazai vizsgálati tapasztalatok? A 15 fejezetből álló kézikönyvet tapasztalt egyetemi oktatók és gyakorló szakemberek készítették. Egyaránt hasznos olvasmányként ajánljuk mind az emberi erőforrás menedzsment tanulmányokat folytató hallgatók, mind pedig a vezetők és szakemberek számára

Hivatkozás: https://mersz.hu/karoliny-poor-emberi-eroforras-menedzsment-kezikonyv-2017//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave