Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


Általános megjegyzések

A Ptk. a Késedelem című fejezetben kötelezett teljesítési késedelmét és a jogosult átvételi késedelmét szabályozza. Utóbbi az 1959-es Ptk. jogosulti késedelemről rendelkező szabályai közül került kiemelésre és önállóan – lényegében az általános szerződésszegési szabállyá tett és újragondolt közbenső szerződésszegéstől elválasztva – szabályozott intézmény lett. Az átvételi késedelem a kötelezett teljesítési késedelméhez képest azonban szűkebb, kötöttebb tartalmú intézmény és az alkalmazott szankció is eltér a teljesítési határidő elmulasztására adott jogalkotói megoldástól. Ezt mindenképpen indokolja a 6:156. § rendelkezésében szabályozott szerződésszegés természete, rendszertani szempontból azonban nem lehet kifogásolni a kötelezett késedelmével való közös fejezetbeli elhelyezést. Látni kell viszont, hogy a jogosult átvételi késedelmének szabályai között nincs a kötelezetti késedelem szabályaira utaló norma, mi több, a Ptk. 6:153–6:155. § rendelkezései egyértelműen kötelezetti késedelemről és fizetési késedelemről beszélnek. E fejezetben ezért – ellentétben a hibás teljesítést taglaló XXIV. fejezettel – nincsenek általános (a késedelem mindkét formájára alkalmazandó) szabályok. Ennélfogva a jogosult átvételi késedelmének további, a 6:156. § szűkszavú szabályozásán túlnyúló normatív hátteret korábban, a szerződésszegés általános szabályaiban kell keresnünk. Nem tartjuk azonban kizártnak, hogy a Ptk.-t alkalmazó gyakorlat megkísérel majd a kötelezetti késedelem normaanyagából – az analógia elve alapján – mögöttes szabályokat keresni és felhívni. Így pl. a Ptk. 6:156. § rendelkezésének természetes háttérszabálya a szerződésszegés miatti elállás (felmondás) lehetőségét biztosító Ptk. 6:140. §, de nem mögöttes jogszabályi rendelkezés a Ptk. megoldása szerint a kötelezett késedelmének jogkövetkezményei alatt található azon szabály, mely az érdekmúlás – Ptk. 6:140. § (1) bekezdése által szigorúan megkövetelt – bizonyítása alól póthatáridő tűzésével ad lehetőséget a kötelezettnek az átvételi késedelem esetén az elállási jog gyakorlására. Ennek ellenére nézetünk szerint a kötelezetti késedelem tanában kidolgozott egyes rendelkezéseknek – megfelelő alkalmazással – a jogosultat terhelő átvételi késedelem esetében is utat lehetne és kellene is adni.311

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave