A késedelem, mint időleges nemteljesítés – bár erre a jogi irodalom kevésbé tér ki – bizonyos értelemben függő helyzetet is előidéz a szerződéses kötelemben. Ez nyilvánvalóan nem a szó szakkifejezés értelmében értendő, de a lényeget jól mutatja: míg a határidőben megkezdődő és időbeli késedelem nélkül lezajló teljesítés a megfelelő irányba mozdítja a kötelmet, addig a késedelmi létszak álló helyzetet mintáz. Ennek az állapotnak az a sajátossága, hogy a kötelem élete a késedelem létszakából sokfelé elmozdulhat: a késedelem jogkövetkezményei részben e lehetőségeket készítik elő, úgymint a teljesítés követelhetősége – Ptk. 6:138. § és 6:154. § (1) bekezdés – és ennek következményei vagy a visszatartási jog [vö. Ptk. 6:139. § (1) bekezdés]. Ilyenkor a szerződéses kötelem életben tartása a cél: a jogosult akarata nem a szerződés megszüntetésére irányul, hanem a szolgáltatás kikényszerítésére. A jogkövetkezmények között azonban vannak olyanok is, melyek az egyébként dinamikus szerződésben nemkívánatos állókép következményeiről rendelkeznek. Ilyennek látjuk a behajtási költségátalány intézményét is (a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény), mely a fizetési késedelemben álló szerződésszegéssel felmerült költségek, kiadások (mint károk) megtérítésére biztosít a jogosultnak kártérítési átalány formájában (legalább részleges) megtérülést. De ide sorolható a késedelmi kamat [Ptk. 6:48. § és Ptk. 6:155. § (1) bekezdése] és a késedelem miatti kár megtérítésének kötelezettsége is, elsősorban a Ptk. 6:154. § (3) bekezdése. A késedelem következményeinek kezelése azonban – látni fogjuk – nagyon széles kört kell, hogy lefedjen, e másodikként említett kategória ezért maga is összetett. Az elállási jog – mely az érdekmúláshoz kötődik főszabály szerint – például egyértelműen az ügylet megszüntetését célozza, alkalmazására sor kerülhet a késedelmi létszakba lépést követően nyomban (szigorú határidő elteltét követő haladéktalan elállás)321 vagy megfelelő (jellemzően nem túl hosszú) időszak, póthatáridő eltelte után, de gyakorolható hosszú késedelmi időszak után is (az érdekmúlást éppen az idő elteltével indokolva).322 Ebben az esetben a teljesítésre való rászorítás és az érdek megszűnése váltja egymást, ami a késedelmi létszakban a jogosulti igények érvényesítésében is változást (változtatást) hozhat. A kártérítés – melyet az előbb említettünk – szintén lehet a késedelem hatásait a később kikényszerített teljesítés mellett kompenzáló, de megjelenhet úgy is, mint a késedelembe esés miatt kártérítésbe fordított kötelem megváltozott tárgya (szolgáltatás helyett kártérítés követelése). Ez az osztályozás természetesen nem tudományos besorolás, csupán a szemléltetést szolgálja.