Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


A teljesítésre adott halasztás

A késedelemmel van legszorosabb kapcsolata a teljesítésre adott halasztás kérdésének. Amennyiben a haladékot – teljesítési, fizetési –, halasztást a kötelezett még a teljesítési határidő lejárata, vagyis még a késedelembe esés előtt nyeri el, akkor ez leginkább a teljesítési határidő módosításának tekinthető. A Ptk. 6:191. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szerződő felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, magától értetődően a teljesítési határidőt is. Ilyenkor a módosított határidő válik a szerződés részévé, a módosulás következtében viszont a késedelem nem jön szóba, nincsenek késedelmi jogkövetkezmények. „Nem következik be késedelem, ha a felek a lejárat előtt határidő-meghosszabbításban állapodtak meg és az új határidő még nem járt le.”331 Nem kizárt természetesen, hogy a jogosult a határidő „kitolását” (meghosszabbítását) feltételekhez kösse, így pl. a határidő módosulásával összefüggésben felmerült költségek megfizetését kérje vagy a felek az új teljesítési határidőt szigorú (fix) határidővé minősítsék, mely az imént kifejtettek szerint érdekmúlás bizonyítása és további (pót)határidő tűzése nélkül lehetőséget ad a szerződéstől való elállásra. Úgy is fogalmazhatunk, hogy bár a kötelezett ilyen esetben még nincs késedelemben, de a késedelem elkerülésének ára lehet a kötelem eredeti tartalmához képest a kötelezettségek elnehezedése (a szerződésszegés következményeinek szigorodása).

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave