A Ptk. hatodik – kötelmi jogi – Könyvének XXVI. fejezetében szabályozott intézmények mindegyike szankciós természetű, egyik funkciójuk ennek következtében, hogy a szerződésszegő magatartás esetére joghátrányt léptessenek életbe, ráadásul ez a hátrányos jogkövetkezmény nem egyszerűen értékegyensúly-helyreállító, hanem – a kifejezést félre nem értve – „büntető” jellegű. Ez egyenesen megmutatkozik akár a jogvesztés kikötése fogalmi elemeiben, akár a kötbér régi, de ma is használatos, a természetet tükröző elnevezésében: szerződési bírság. A szankciós tulajdonság különösebb magyarázatra a többi jogintézmény esetében sem szorul. Nem véletlen, hogy alkalmazásuk alapvetően felelősséghez kötött: objektív szerződésszegés esetében nem nyernek alkalmazást, csak akkor, ha a szerződés megszegését a kötelezett a szerződésszegésért való felelősség ismertetett szabályai szerint kimenteni nem tudja: vagyis nem bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Az 1959-es Ptk. 246. § rendelkezésének magyarázata is rámutatott, hogy a kötbér elsődleges feladata abban áll, hogy mint szankció, a kötelezettet a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésére ösztönözze.615 A foglaló kapcsán a jogi irodalom is utal rá, hogy biztosítéki szerepet lát el azáltal, hogy visszatartó hatást fejt ki a szerződésnek a szerződő fél hibájából bekövetkező meghiúsulásával szemben.616 A jogvesztéskikötés pedig – mutat rá ugyancsak a Magyarázat – célját tekintve a szerződést olyképpen erősíti meg, hogy a szerződésszerű teljesítésre ösztönöz, visszatart a szerződésszegő magatartástól.617 Ezt a megközelítést a Ptk. hatályos szabályai alapján is fenn lehet tartani. Megjegyzést érdemel, hogy a foglaló és a kötbér esetében – melyek az alább részletezésre kerülő kárátalány természetet is felmutatják – a szankciós jelleg és a kártérítési (reparációs, kárkompenzáló) funkció bizonyos hullámzási is megfigyelhető: vannak esetek, amikor pl. a kötbér mértékében szinte kizárólag a kártérítést keressük, máskor – ha kár nem állt elő vagy nem jelentős nagyságú – az intézményben jobbára csak a szankciót találjuk meg. Ha a kötbér vagy a foglaló minimum kárátalány természete folytán a kárátalány mértékét meghaladó kárt kívánja a jogosult érvényesíteni [erre a Ptk. 6:185. § (4) bekezdése lehetőséget biztosít], úgy csak az átalánytermészet áll előttünk, abból a szempontból, hogy a kikötött mértékig a kár megtérült. Végül abban az esetben, amikor a foglaló [Ptk. 6:185. § (5) bekezdése] vagy a kötbér (Ptk. 6:188. §) kérelemre való mérséklése kérdésében kell a bíróságnak döntenie, úgy mindkét szempont – a szankciós jelleg, a kárátalány-természet – értékelést nyer, kiegészítve egy harmadik jogi szemponttal, a felelős magatartás értékelésével, súlyának mérlegelésével.618