Leszkoven László

Szerződésszegés a polgári jogban

2., átdolgozott kiadás


Állítási és bizonyítási szükséghelyzet

A Pp. miniszteri indokolása szerint az állítási és bizonyítási szükséghelyzet szabályainak végső indoka az, hogy bizonyos információ-aszimmetrikus helyzetekben a fél önhibáján kívül nem rendelkezik az érvényesíteni kívánt jogát megalapozó valamennyi konkrét tény ismeretével, ezért ezekre – bár köteles lenne – nem tud konkrét tényállítást tenni. Mindeközben előfordulhat, hogy ellenfele birtokában van ezen információknak, ám nem érdeke ezek kiszolgáltatása. Ha az állításra köteles fél vagy bizonyító fél ellenfele rendelkezik a szükséges adatokkal, azok felfedésével a rendes keretek közé terelheti az eljárást.70 Ez a kérdéskör nem új jelenségként áll előttünk, mondhatni régi feladvány megoldására vállalkozott az új perrendtartás. Beck Salamon így írt erről: „[A] felek megsínylik, hogy a reájuk háruló bizonyítási teher kötelezettségének megfelelni nem tudnak […] a bizonyítási teher szertefolyó homokja vagy sáros kátyúja megrekeszti szekeredet.”71 Beck most idézett cikkében arról írt, hogy a bizonyítási teher problémaköre más színeződést kapott, és hogy a jogrend „nem haladhat el érzéketlenül […] az élet szükségletei mellett.”72

Szerződésszegés a polgári jogban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 866 8

A 2016-ban megjelent első kiadás óta történt joggyakorlatbéli pontosítások, a 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi kódex, a 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) folytán szükségessé vált a szerződésszegés kérdésköréről szóló monográfia kiegészítése. Mivel a Pp. alapjaiban változtatott a polgári jogi igényérvényesítés keretrendszerén, ezért elengedhetetlen – szigorúan az anyagi jogi problémákhoz kapcsolódóan – az új törvény szabályainak „felvillantása”, amit a szerző – támaszkodva az eljárásjogi kommentárirodalom legjobbjaira – kiváló gyakorlati érzékkel old meg.

A szerződésszegés kérdésköre – aligha vitathatóan – a szerződési jog egyik legintenzívebb területe. A szerződés lényege, hogy a felek által célzott szolgáltatás megvalósuljon, ha ez elmarad, nyomban előáll a szerződésszegés állapota.

A könyv a szerződésszegés polgári jogi szabályai címet viseli. A szerző e monográfiában kizárólag a magyar polgári jog szabályait tekinti át a régi magyar magánjogi irodalom remekeiből (elsősorban Grosschmid Béni, Szladits Károly, Beck Salamon műveiből) vett, máig is irányadó gondolatokon elindulva, mindvégig a hatályos polgári jog talaján mozogva. Az objektív és szubjektív szerződésszegés, a visszatartási jog, az elállás, a késedelem és a hibás teljesítés, a termékszavatosság és a hibás teljesítéssel okozott kár stb. joganyaga mellett a műben szó esik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a foglaló, a jogvesztés kikötés és a kötbér valamint az egyéb kötbérfajták (pl. az objektív kárátalányok) kötelmet erősítő, támogató szerepéről, de helyet kapnak a műben érdekes, a mai irodalomban máshol kevesebb figyelemben részesülő jogintézmények és problémák is, mint pl. a kamatban rejlő funkciók, a szerződésszegés témakörének érdekérzékenysége és az érdekleengedés vagy az igényhalmazatok (non-cumul problémája vagy tapadó kár és szavatossági igények kapcsolata) kérdésköre és így tovább.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szerzodesszeges-a-polgari-jogban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave