Könyvünkben nem foglalkozunk részletesen a kárfelelősség elemeivel, ezen belül az okozati összefüggés vizsgálatával. A kártérítési felelősség megállapításakor magától értetődő, de nagyon sok esetben – mind az elméletben, mind a gyakorlatban – nehezen eldönthető kérdésnek bizonyul az okozati összefüggés meglétének, fennállásának vagy hiányának megítélése. Nem vitás, hogy a szerződésszegő magatartás önmagában kevés a kártérítési kötelezettség megállapításához. Szükséges hozzá, hogy a felelősségre vonás egyéb feltételei is fennálljanak. Ez a kontraktuális kárfelelősség talaján maradva egyebek mellett a példabeli esetben az okozati összefüggés vizsgálatát tette szükségessé. A Pécsi Ítélőtábla egy figyelemre méltó ítéletében kifejtette: nem kötelezhető az ügyvéd kártérítés fizetésére amiatt, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jogra vonatkozó szerződés készítése során a szerződő féltől nem szerezte be a személyi azonosítóját, ha a változás – a perbeli esetben kölcsönszerződés biztosítékául szolgáló jelzálogjog és vételi jog – bejegyzése nem ezen ok miatt maradt el.274 Az Ítélőtábla a jogerős ítélet indokolásában kimondta, hogy az 1959-es Ptk. 318. § (1) bekezdése szerint irányadó 1959-es Ptk. 339. § (1) bekezdése értelmében a kártérítési felelősség egyik mellőzhetetlen feltétele az alperesek magatartása és a kár bekövetkezte közötti okozati összefüggés. Ez az adott esetben akkor tekinthető fennállónak, ha az alperes terhére rótt szerződésszegések hiányában a kár nem következett volna be. Az okozati összefüggés fennálltát az 1952-es Pp. 164. § (1) bekezdése szerint a felperesnek kellett bizonyítani és a bizonyítás sikertelensége az ő terhére esik. Az okiratot szerkesztő ügyvéd vitán felül mulasztást követett el, amikor az adós személyi azonosítóját nem tüntette fel a szerződésről készült okiratban, amely akadálya lett volna a jelzálogjog és a vételi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének. Ez a mulasztás azonban a kár bekövetkezésével okozati összefüggésben nem áll. E jogok bejegyzésére a személyi azonosító kód (akár helyes, akár helytelen) feltüntetése esetén sem került volna sor, mert a széljegy elintézése előtt a valódi tulajdonos a jogtalan igényérvényesítést észlelte és a földhivatali eljárást megakasztotta. Erre a helyzetre mondta Grosschmid, hogy „ami egyáltalán nincs előidézettségi összefüggésben (positiv láncolatban) az illető factummal […] az a minimális kellékében szűkölködik a causalitásnak.”275 Másik oldalról nézve: a szerződésszegés sem vezet kártérítésre – okozati összefüggés hiánya miatt – ha egy újabb ok kiragadja az eredményt az előbbinek a láncolati köréből (nem mintha – mondja Grosschmid – az előbbi károsító hatását ne lehetett volna egyébként megállapítani).276 Ez pedig az „elragadott okozat” esetköre, melynek a Pécsi Ítélőtábla ítéletében nyomára akadtunk.