Tartalomjegyzék

• Technológia jog – Robotjog – Cyberjog
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Előszó
• chevron_rightElső rész. Technológia jog
  • chevron_rightI. Fejezet. Jog és technológia
    • 1. Bevezetés
    • 2. Romboló technológiák jogi vonatkozásai
    • 3. Ismeretlen technológiák jogi kihívásai
  • chevron_rightII. Fejezet. Adatvédelem és technológia
    • chevron_right1. Cím. Új technológiák adatvédelmi jogi elemzése
      • 1. Bevezetés
      • chevron_right2. Új alapelvek: beépített és alapértelmezett adatvédelem elve
        • 2.1. Beépített adatvédelem elve / privacy by design
        • 2.2. Alapértelmezett adatvédelem elve / privacy by default
        • 2.3. Transzparencia és az érintett tájékoztatása
        • 2.4. Adatvédelmi hatásvizsgálat
        • 2.5. Automatizált egyedi döntés, profilalkotás
      • chevron_right3. A dolgok internete a helymeghatározás fényében
        • 3.1. A felhasználó magatartása és az abból levonható következtetések az IoT világában
        • 3.2. Rendszámfelismerés
        • 3.3. Vezeték nélküli hálózati csatlakozás
        • 3.4. Helymeghatározás a munkaviszonyban
      • chevron_right4. Biometrikus azonosítás
        • 4.1. Biometrikus adatok jellemzői
        • 4.2. A biometrikus azonosítás jelentősége magánszféra-védelmi szempontból
        • 4.3. Biometrikus azonosítás
        • 4.4. Az ujjlenyomat kezelése
        • 4.5. Biometrikus azonosítás a munkahelyen
        • 4.6. Az ujjlenyomatok kezelésével kapcsolatos bírósági döntések
        • 4.7. A biometrikus adatokon alapuló technológiák jövőjéről
      • chevron_right5. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – közösségi oldalak
        • 5.1. A közösségi hálók adatvédelmi jogi megítélése
        • 5.2. Az adatok jogszerű kezelésének feltételei
        • 5.3. Az álnéven történő regisztráció jogi megítélése
        • 5.4. A személyes adatok felhasználása a közösségi oldalak üzemeltetői által
        • 5.5. A felhasználói adatok hasznosítása célzott reklámok küldése céljából
      • chevron_right6. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – a keresőmotorok tevékenységének adatvédelmi megítélése
        • 6.1. A keresőmotorok adatkezelőnek minősülnek
        • 6.2. A keresőmotorok tevékenysége és a magánszféra kapcsolata
        • 6.3. Mérlegelés a versengő érdekek között
      • chevron_right7. A pilóta nélküli légi járművek, a drónok és az adatvédelem kapcsolata
        • 7.1. A drónok révén kezelhető adatok
        • chevron_right7.2. A magyar adatvédelmi hatóság ajánlása
          • 7.2.1. Természetes személyek által üzemeltetett drónok
          • 7.2.2. A drónokra vonatkozó jövőbeni szabályozás garanciális elemei
        • 7.3. A 29-es Munkacsoport ajánlása
        • 7.4. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslata
        • 7.5. Következtetések
      • chevron_right8. Blockchain/blokklánc technológia
        • 8.1. Bevezetés – a technológia bemutatása
        • 8.2. A blockchain és a virtuális fizetőeszközök
        • 8.3. A blockchain technológia adatvédelmi vonatkozásai
      • 9. Big data
      • 10. Összegző megállapítások az új technológiák adatvédelmi kihívásaihoz
    • chevron_right2. Cím. A felhőszolgáltatások egyes adatvédelmi jogi szabályai
      • 1. A felhőszolgáltatások jelentősége az online ökoszisztémában
      • chevron_right2. A felhőszolgáltatások információtechnológiai alapjai
        • 2.1. A felhőszolgáltatások fogalmi meghatározhatóságának korlátozottsága
        • 2.2. A felhőalapú technológia jogilag releváns sajátosságai
      • chevron_right3. A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi jogi összefüggései
        • chevron_right3.1. A felhőszolgáltatások általános adatvédelmi kockázatai
          • 3.1.1. Az információbiztonság áttörése – az ellenőrzés hiánya
          • 3.1.2. Adathordozhatóság kétségessége
          • 3.1.3. Adatok sértetlensége
          • 3.1.4. Az adatvédelmi szint univerzalitásának hiánya
      • chevron_right4. Az Európai Unió adatvédelmi jogi szabályozási kerete és a felhőszolgáltatás kihívása
        • 4.1. Az Európai Unió szabályozásának jogi forrásai és a jogalap
        • 4.2. Nemzetközi adattovábbítások
        • 4.3. Az adatvédelem és adatbiztonság technikai és szervezési intézkedései a felhőalapú szolgáltatásokban
        • 4.4. A felhőjogviszony alanyai
        • chevron_right4.5. Felelősség a felhőjogviszonyban
          • 4.5.1. Felhőszolgáltatást igénybe vevő adatkezelő felelőssége
          • 4.5.2. A felhőszolgáltató felelőssége
          • 4.5.3. Alvállalkozóért viselt felelősség és az alvállalkozó felelőssége
  • chevron_rightIII. Fejezet. Versenyjog
    • 1. Szellemi tulajdon technológiai fejlődést biztosító versenyjogi korlátja
    • 2. A kutatás-fejlesztési együttműködések versenyjogi vonatkozásai
    • 3. Technológiai szabványok és szabadalmak a versenyjogi gyakorlatban
    • 4. Versenyjogi visszaélések a szabadalmakkal
    • chevron_right5. Adatalapú gazdaság versenyjogi vonatkozásai
      • 5.1. Adatok és piaci hatalom
      • 5.2. Big data versenyjogi megítélése
      • 5.3. Versenyjog, mint az adatvédelem eszköze
      • 5.4. Új kihívások a fúziókontroll szabályozásában?
    • chevron_right6. Online platformok versenyjogi vonatkozásai
      • 6.1. Platformok és érintett piacmeghatározás
      • 6.2. Árjellegű korlátozások
      • 6.3. Nem árjellegű korlátozások
      • 6.4. FinTech versenyjogi vonatkozásai
    • chevron_right7. Algoritmusokkal kapcsolatos versenyjogi aggályok
      • 7.1. Algoritmusok megítélése a versenykorlátozás joga alapján
      • 7.2. Erőfölénnyel való visszaélés algoritmus felhasználásával
  • chevron_rightIV. Fejezet. A platform alapú gazdaság jogi vonatkozásai
    • 1. Cím. Bevezető
    • chevron_right2. Cím. Az online tartalomszolgáltató platformok jogi vonatkozási
      • 1. Területi alapú korlátozások versenyjogi gyökerei
      • chevron_right2. Az online tartalomszolgáltatások uniós hordozhatóságának lehetőségei
        • chevron_right2.1. Az online tartalomszolgáltatások hordozhatóságának akadályai
          • 2.1.1. Szerzői jogi akadályok
          • 2.1.2. Területi hatályú közvetítési jogok
          • 2.1.3. Szerződési feltételek
        • chevron_right2.2. Az online tartalomhordozhatóság biztosítására vonatkozó szolgáltatói kötelezettség
          • 2.2.1. Tárgyi hatály pontosítása
          • 2.2.2. Többletdíj-felszámítási és minőségcsökkentési tilalom
          • 2.2.3. Az ingyenes szolgáltatásokra vonatkozó önkéntes vállalás biztosítása
        • 2.3. Fikció a szolgáltatás igénybevételi helyének meghatározása során
        • 2.4. A szolgáltató kötelezése a fogyasztó lakóhelyének az ellenőrzésére
    • 3. Cím. Területalapú korlátozások (az EU Geoblocking rendelete)
    • chevron_right4. Cím. A megosztásalapú gazdaság (sharing economy) jogi kérdései
      • 1. Bevezetés
      • 2. Fogalommeghatározás
      • chevron_right3. Szabályozási kihívások
        • 3.1. Piacra lépés
        • 3.2. Felelősség
        • 3.3. Munkajog
        • 3.4. Adózás
    • chevron_right5. Cím. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, mint platformszolgáltatás
      • chevron_right1. A szabályozás jelentősége és kulcsfogalmai
        • 1.1. Az elektronikus kereskedelem jelentősége a belső piacon
        • 1.2. A normatív alapok
        • 1.3. A szabályozás alapkategóriái
      • 2. Az előzetes engedélyezést kizáró elv
      • 3. Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó sajátos szabályok
      • chevron_right4. A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége a szolgáltatásán keresztül elérhetővé tett tartalomért
        • 4.1. A felelősségi szabályok differenciáltsága
        • 4.2. Az általános nyomon követési kötelezettség hiánya
        • 4.3. Bírósági gyakorlat
        • 4.4. Az értesítési-eltávolítási eljárás
      • 5. Az elektronikus kereskedelem sajátos fogyasztóvédelmi szabályai
    • chevron_right6. Cím. Az üzleti felhasználók tekintetében biztosítandó szerződési feltételek tisztességessége és átláthatósága
      • 1. A tisztességességi rendelettervezet előzményei és okai
      • chevron_right2. A rendelettervezet tárgya és hatálya
        • 2.1. A rendelettervezet tárgya
        • 2.2. A rendelettervezet hatálya
      • 3. A tisztességes szerződési feltételek jellemzői
      • 4. A szolgáltatás felfüggesztése vagy megszüntetése üzleti felhasználó tekintetében
      • 5. Áruk, szolgáltatások közvetítői rangsorolása
      • 6. A megkülönböztetett bánásmód indokoltságának igazolási kötelezettsége
      • 7. Adatvédelmi tájékoztatás a személyes adatokhoz való hozzáférésről
      • 8. Eltérő feltételek előírása az egyéb eszközöket is igénybe vevő üzleti felhasználóknak
      • chevron_right9. Jogorvoslati rendszer – belső panaszkezelési, vitarendezési mechanizmus
        • 9.1. Belső panaszkezelési rendszer
        • 9.2. Közvetítői eljárás a vitarendezésben
        • 9.3. Magatartási kódex
      • 10. A B2B tisztességességi szabályok elfogadása
    • chevron_right7. Cím. A videomegosztóplatform-szolgáltatások
      • 1. A videomegosztóplatform-szolgáltatás fogalmi meghatározása
      • chevron_right2. A videomegosztóplatform-szolgáltatás „műfaji” sajátosságai
        • 2.1. Nem audiovizuális médiaszolgáltatás
        • 2.2. Sajátos tárhelyszolgáltatás
      • 3. Az AVMS irányelv felülvizsgálatára irányuló módosításban javasolt megoldás
    • chevron_right8. Cím. Az online platformok működésének fogyasztóvédelmi vonatkozásai
      • 1. Bevezető
      • chevron_right2. Az online platformok fogyasztók védelme szempontjából meghatározó sajátosságai
        • 2.1. A látszólagos ingyenességből fakadó információs aszimmetria
        • 2.2. A fogyasztói értékelések növekvő jelentősége
      • 3. Bizottsági javaslat a fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb érvényesítésére
      • 4. Online platformokkal szembeni eddigi európai fellépések
• chevron_rightMásodik rész. Robotjog
  • chevron_right1. Fogalmi alapvetések
    • 1.1. Robotjog: illúzió vagy valóság?
    • 1.2. A robot fogalmának meghatározása
    • 1.3. Mesterséges intelligencia
    • 1.4. Algoritmus
  • 2. Az emberi gondolkodás az ember teremtette lényekről – eszmetörténeti és társadalomelméleti kiindulópont
  • 3. A jogi szabályozás keretei
  • 4. A szabályozás alapvető elvei
  • chevron_right5. A robot jogalanyiság problematikája – a „Robo Sapiens” jogállását érintő kérdőjelek: dolog vagy jogalany?
    • 5.1. A jogalanyiság általános kérdései
    • 5.2. A jogalanyiság tartalmi összetevőinek bizonytalansága – elméleti előkérdések
    • 5.3. Az Európai Parlament jogalanyisággal kapcsolatos felfogása
    • 5.4. A robot cselekvőképességének kérdése
  • chevron_right6. Felelősség a robotokkal és/vagy robotok által okozott károkért
    • chevron_right6.1. Dilemma a felróhatóságon alapuló felelősség és az objektív helytállási kötelezettség között
      • 6.1.1. A klasszikus felelősségi alakzatok érvényességének kérdőjelei
  • 7. Robotikai Charta – Az EP javaslata a robotika etikai magatartási kódexére
  • chevron_right8. Egyes robotizált technológiák kihívásai
    • chevron_right8.1. Egy sajátságos robotjogi kérdés – az önvezető (mesterséges intelligenciával irányított) gépjárművek
      • 8.1.1. Autonóm közlekedési eszközök meghatározása
      • 8.1.2. Azonosítható kihívások
      • 8.1.3. Az autonóm/önvezető gépjárművekkel kapcsolatos felelősségi kérdések
    • 8.2. Robotok a beteggondozásban és a gyógyításban
  • 9. Egy közjogi probléma – a Robot állampolgársága
  • 10. Összefoglaló megállapítások
• chevron_rightHarmadik rész. Cyberjog
  • chevron_rightI. Fejezet. Az online nyilvánosság alkotmányjogi vonatkozásai
    • 1. Az internetes kommunikáció jogi előkérdése – a jogi szabályozhatóság dilemmája
    • chevron_right2. Az internetes tömegkommunikáció hatása a nyilvánosság szerkezetére
      • 2.1. A technológia hatása
      • 2.2. A kapuőrök alkonya?
    • chevron_right3. Az internetes kommunikáció sajátosságai
      • 3.1. Anonimitás
      • 3.2. Határoknélküliség, decentralizált hálózat
    • 4. A tárhelyszolgáltató felelősségének alkotmányjogi megközelítése
    • chevron_right5. Keresőmotor-szolgáltatók és az internetes szólásszabadság
      • 5.1. A találati lista szólásjellege Európában és az Egyesült Államokban
      • 5.2. Az automatikus keresési javaslat (autocomplete) és a szolgáltatói felelősség
    • 6. Az internetes nyilvánosság új színtere: a közösségi hálózatok, platformok – a közösségi média
    • 7. Frekvenciaszűkösség után szűrőbuborék? – a személyre szabott tartalomkínálat csapdája
    • 8. A hozzáférés szabadsága
    • chevron_right9. Fake news
      • 9.1. Az álhírek a vélemények piacán
      • chevron_right9.2. Az Európai Bizottság közleménye az álhírekről
        • chevron_right9.2.1. Előzmények és diagnózis
          • 9.2.1.1. Az álhírek és a dezinformációs tevékenység elleni fellépés szükségességének felismerése
          • 9.2.1.2. Az álhírek hatásmechanizmusa
        • 9.2.2. A Bizottság javaslata az intézkedések megtervezéséhez – az uniós terápia első lépése felé
        • chevron_right9.2.3. Az Európai Unió stratégiájának elemei
          • 9.2.3.1. A platformok átláthatóbb, megbízhatóbb és elszámoltathatóbb működése
          • 9.2.3.2. Az új technológiák hasznosításának irányai
          • 9.2.3.3. A fellépés alapjogi nehézségei
    • chevron_right10. Jogellenes online tartalom eltávolíthatósága
      • 10.1. Az Európai Unió jogi kerete
      • chevron_right10.2. A jogellenes tartalmak észlelése és bejelentése
        • chevron_right10.2.1. A bejelentők
          • 10.2.1.1. Bíróságok és illetékes hatóságok
          • 10.2.1.2. Megbízható bejelentők
          • 10.2.1.3. Felhasználói (egyszerű) bejelentők
        • 10.2.2. A bejelentések színvonalának biztosítása
        • 10.2.3. Az egyszerű bejelentők azonosíthatósága
      • chevron_right10.3. A platformszolgáltatók proaktív intézkedései
        • 10.3.1. A proaktív intézkedések és a felelősség alóli mentesülés
        • 10.3.2. A felderítés technikai eszközei
        • 10.3.3. A jogellenes tartalmak eltávolítása
      • chevron_right10.4. A visszaélésekkel szembeni biztosítékok
        • 10.4.1. Az eltávolítási eljárások transzparenciája
        • 10.4.2. A túlzott törléssel szembeni védelem
        • 10.4.3. Az eltávolított tartalmak újbóli megjelenésének megelőzése
        • 10.4.4. Automatikus szűrők alkalmazhatósága és korlátozottsága
      • chevron_right10.5. Az együttműködés formái a jogellenes tartalmak visszaszorítása érdekében
        • 10.5.1. A platformszolgáltatók és a tagállamok közötti együttműködés
        • 10.5.2. A platformszolgáltatók és a megbízható bejelentők közötti együttműködés
        • 10.5.3. A platformszolgáltatók közötti együttműködés
      • 10.6. A terrorista tartalomra vonatkozó különös ajánlások
  • chevron_rightII. Fejezet. Hálózatsemlegesség
    • 1. Bevezető
    • 2. Az EU szabályozása
    • 3. Az USA hálózatsemlegesség-szabályozása
  • chevron_rightIII. Fejezet. Hálózati és információs rendszerek biztonsága európai szabályozásának alapjai
    • 1. Bevezetés
    • 2. Fogalmi keretek
    • 3. A HIR szabályozásának rendszere és jellemzői
    • chevron_right4. Az Európai Unió HIR biztonsági szabályozása
      • chevron_right4.1. Az EU-szabályozás fejlődése
        • 4.1.1. A szabályozás szükségességének a felismerése, kezdeti javaslatok
        • 4.1.2. A biztonságos információs társadalomra irányuló stratégia: „párbeszéd, partnerség, felvértezés és felelősségvállalás”
        • 4.1.3. A digitális menetrend
        • 4.1.4. European Cybersecurity Strategy 2013
      • chevron_right4.2. A HIR ellenálló képességére vonatkozó EU-szabályozás
        • chevron_right4.2.1. A HIR irányelv
          • 4.2.1.1. A HIR irányelv tárgya és hatálya
          • 4.2.1.2. Alapvető szolgáltatást nyújtó szolgáltató szereplők
          • 4.2.1.3. Digitális szolgáltatók
          • 4.2.1.4. Tagállami feladatok
          • 4.2.1.5. Együttműködés
        • 4.2.2. ENISA
        • 4.2.3. Elektronikus hírközlő hálózatokra vonatkozó ágazati követelmények
        • chevron_right4.2.4. Kritikus infrastruktúrákra vonatkozó szabályozás
          • 4.2.4.1. Fogalommeghatározás
          • 4.2.4.2. ECI-k azonosítása
          • 4.2.4.3. Az ECI-k kijelölése
          • 4.2.4.4. Intézkedések
      • chevron_right4.3. A HIR biztonságát szolgáló adatvédelmi rendelkezések
        • 4.3.1. A hálózati és informatikai biztonság garantálása, mint jogos érdek
        • 4.3.2. Megfelelő technikai és szervezési intézkedések az adatkezelés biztonsága érdekében
        • 4.3.3. Az adatvédelmi incidens bejelentése a felügyeleti hatóságnak
        • 4.3.4. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
        • 4.3.5. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletjavaslat
  • chevron_rightIV. Fejezet. Cybercrime
    • 1. Néhány előkérdés
    • 2. A cybercrime fogalmi bizonytalansága
    • chevron_right3. A kiberbűnözés jellemzői
      • 3.1. A cybercrime cselekmények elkövetőinek tipológiája
      • 3.2. A bűncselekmények érintettjeiről általában
      • 3.3. A technológiai fejlődés konzekvenciái
    • chevron_right4. Néhány jelentős nemzetközi jogforrás
      • chevron_right4.1. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)
        • 4.1.1. Az ENSZ Kézikönyve a számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséről és kezeléséről (1994)
        • 4.1.2. Az ENSZ Közgyűlésének 55/63 számú határozata az információs technológiák bűncselekményekhez való felhasználása elleni harcról
        • 4.1.3. Az ENSZ Közgyűlésének 56/121 számú határozata az információs technológiák bűncselekményekhez való felhasználása elleni harcról
      • chevron_right4.2. Az Európa Tanács cybercrime elleni fellépése
        • 4.2.1. A Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezmény és újragondolása
        • 4.2.2. A Miniszteri Bizottság R (89) 9 számú ajánlása a számítógéppel kapcsolatos bűnözésről
      • 4.3. További kiemelkedő nemzetközi dokumentumok
    • chevron_right5. Az Európai Unió jelentősebb jogforrásai
      • 5.1. A jogalap
      • 5.2. Az Európai Unió számítógépes bűnözésre vonatkozó jogforrásai
      • 5.3. Az Európai Bizottság biztonsági stratégiája
      • chevron_right5.4. Az Európai Unió intézményei
        • 5.4.1. Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA)
        • 5.4.2. Európai Kiberbűnözési Központ (European Cybercrime Centre)
    • chevron_right6. A cybertér egyes devianciái
      • chevron_right6.1. Online zaklatás
        • 6.1.1. Cyberbullying
        • 6.1.2. Cyberstalking
        • 6.1.3. Sexting
      • 6.2. Adathalászat: phishing, pharming
      • 6.3. Az információs rendszerek elleni támadás
    • chevron_right7. A jogellenes tartalmak blokkolása
      • 7.1. A tartalomblokkolásról általában
      • 7.2. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
      • 7.3. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
      • 7.4. Médiaszolgáltatás, internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztése
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//