Technológiajog - Robotjog - Cyberjog
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)
Tartalomjegyzék
- Technológia jog – Robotjog – Cyberjog
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Előszó
- Első rész. Technológia jog
- I. Fejezet. Jog és technológia
- II. Fejezet. Adatvédelem és technológia
- 1. Cím. Új technológiák adatvédelmi jogi elemzése
- 1. Bevezetés
- 2. Új alapelvek: beépített és alapértelmezett adatvédelem elve
- 3. A dolgok internete a helymeghatározás fényében
- 4. Biometrikus azonosítás
- 4.1. Biometrikus adatok jellemzői
- 4.2. A biometrikus azonosítás jelentősége magánszféra-védelmi szempontból
- 4.3. Biometrikus azonosítás
- 4.4. Az ujjlenyomat kezelése
- 4.5. Biometrikus azonosítás a munkahelyen
- 4.6. Az ujjlenyomatok kezelésével kapcsolatos bírósági döntések
- 4.7. A biometrikus adatokon alapuló technológiák jövőjéről
- 4.1. Biometrikus adatok jellemzői
- 5. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – közösségi oldalak
- 5.1. A közösségi hálók adatvédelmi jogi megítélése
- 5.2. Az adatok jogszerű kezelésének feltételei
- 5.3. Az álnéven történő regisztráció jogi megítélése
- 5.4. A személyes adatok felhasználása a közösségi oldalak üzemeltetői által
- 5.5. A felhasználói adatok hasznosítása célzott reklámok küldése céljából
- 5.1. A közösségi hálók adatvédelmi jogi megítélése
- 6. Interneten megvalósuló egyes adatkezelések – a keresőmotorok tevékenységének adatvédelmi megítélése
- 7. A pilóta nélküli légi járművek, a drónok és az adatvédelem kapcsolata
- 8. Blockchain/blokklánc technológia
- 9. Big data
- 10. Összegző megállapítások az új technológiák adatvédelmi kihívásaihoz
- 1. Bevezetés
- 2. Cím. A felhőszolgáltatások egyes adatvédelmi jogi szabályai
- 1. A felhőszolgáltatások jelentősége az online ökoszisztémában
- 2. A felhőszolgáltatások információtechnológiai alapjai
- 3. A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi jogi összefüggései
- 4. Az Európai Unió adatvédelmi jogi szabályozási kerete és a felhőszolgáltatás kihívása
- 1. A felhőszolgáltatások jelentősége az online ökoszisztémában
- 1. Cím. Új technológiák adatvédelmi jogi elemzése
- III. Fejezet. Versenyjog
- 1. Szellemi tulajdon technológiai fejlődést biztosító versenyjogi korlátja
- 2. A kutatás-fejlesztési együttműködések versenyjogi vonatkozásai
- 3. Technológiai szabványok és szabadalmak a versenyjogi gyakorlatban
- 4. Versenyjogi visszaélések a szabadalmakkal
- 5. Adatalapú gazdaság versenyjogi vonatkozásai
- 6. Online platformok versenyjogi vonatkozásai
- 7. Algoritmusokkal kapcsolatos versenyjogi aggályok
- 1. Szellemi tulajdon technológiai fejlődést biztosító versenyjogi korlátja
- IV. Fejezet. A platform alapú gazdaság jogi vonatkozásai
- 1. Cím. Bevezető
- 2. Cím. Az online tartalomszolgáltató platformok jogi vonatkozási
- 1. Területi alapú korlátozások versenyjogi gyökerei
- 2. Az online tartalomszolgáltatások uniós hordozhatóságának lehetőségei
- 1. Területi alapú korlátozások versenyjogi gyökerei
- 3. Cím. Területalapú korlátozások (az EU Geoblocking rendelete)
- 4. Cím. A megosztásalapú gazdaság (sharing economy) jogi kérdései
- 5. Cím. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás, mint platformszolgáltatás
- 1. A szabályozás jelentősége és kulcsfogalmai
- 2. Az előzetes engedélyezést kizáró elv
- 3. Az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó sajátos szabályok
- 4. A szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelőssége a szolgáltatásán keresztül elérhetővé tett tartalomért
- 5. Az elektronikus kereskedelem sajátos fogyasztóvédelmi szabályai
- 6. Cím. Az üzleti felhasználók tekintetében biztosítandó szerződési feltételek tisztességessége és átláthatósága
- 1. A tisztességességi rendelettervezet előzményei és okai
- 2. A rendelettervezet tárgya és hatálya
- 3. A tisztességes szerződési feltételek jellemzői
- 4. A szolgáltatás felfüggesztése vagy megszüntetése üzleti felhasználó tekintetében
- 5. Áruk, szolgáltatások közvetítői rangsorolása
- 6. A megkülönböztetett bánásmód indokoltságának igazolási kötelezettsége
- 7. Adatvédelmi tájékoztatás a személyes adatokhoz való hozzáférésről
- 8. Eltérő feltételek előírása az egyéb eszközöket is igénybe vevő üzleti felhasználóknak
- 9. Jogorvoslati rendszer – belső panaszkezelési, vitarendezési mechanizmus
- 10. A B2B tisztességességi szabályok elfogadása
- 1. A tisztességességi rendelettervezet előzményei és okai
- 7. Cím. A videomegosztóplatform-szolgáltatások
- 8. Cím. Az online platformok működésének fogyasztóvédelmi vonatkozásai
- 1. Cím. Bevezető
- Második rész. Robotjog
- 1. Fogalmi alapvetések
- 2. Az emberi gondolkodás az ember teremtette lényekről – eszmetörténeti és társadalomelméleti kiindulópont
- 3. A jogi szabályozás keretei
- 4. A szabályozás alapvető elvei
- 5. A robot jogalanyiság problematikája – a „Robo Sapiens” jogállását érintő kérdőjelek: dolog vagy jogalany?
- 6. Felelősség a robotokkal és/vagy robotok által okozott károkért
- 7. Robotikai Charta – Az EP javaslata a robotika etikai magatartási kódexére
- 8. Egyes robotizált technológiák kihívásai
- 9. Egy közjogi probléma – a Robot állampolgársága
- 10. Összefoglaló megállapítások
- Harmadik rész. Cyberjog
- I. Fejezet. Az online nyilvánosság alkotmányjogi vonatkozásai
- 1. Az internetes kommunikáció jogi előkérdése – a jogi szabályozhatóság dilemmája
- 2. Az internetes tömegkommunikáció hatása a nyilvánosság szerkezetére
- 3. Az internetes kommunikáció sajátosságai
- 4. A tárhelyszolgáltató felelősségének alkotmányjogi megközelítése
- 5. Keresőmotor-szolgáltatók és az internetes szólásszabadság
- 6. Az internetes nyilvánosság új színtere: a közösségi hálózatok, platformok – a közösségi média
- 7. Frekvenciaszűkösség után szűrőbuborék? – a személyre szabott tartalomkínálat csapdája
- 8. A hozzáférés szabadsága
- 9. Fake news
- 10. Jogellenes online tartalom eltávolíthatósága
- 10.1. Az Európai Unió jogi kerete
- 10.2. A jogellenes tartalmak észlelése és bejelentése
- 10.3. A platformszolgáltatók proaktív intézkedései
- 10.4. A visszaélésekkel szembeni biztosítékok
- 10.5. Az együttműködés formái a jogellenes tartalmak visszaszorítása érdekében
- 10.6. A terrorista tartalomra vonatkozó különös ajánlások
- 10.1. Az Európai Unió jogi kerete
- 1. Az internetes kommunikáció jogi előkérdése – a jogi szabályozhatóság dilemmája
- II. Fejezet. Hálózatsemlegesség
- III. Fejezet. Hálózati és információs rendszerek biztonsága európai szabályozásának alapjai
- 1. Bevezetés
- 2. Fogalmi keretek
- 3. A HIR szabályozásának rendszere és jellemzői
- 4. Az Európai Unió HIR biztonsági szabályozása
- 4.1. Az EU-szabályozás fejlődése
- 4.2. A HIR ellenálló képességére vonatkozó EU-szabályozás
- 4.3. A HIR biztonságát szolgáló adatvédelmi rendelkezések
- 4.3.1. A hálózati és informatikai biztonság garantálása, mint jogos érdek
- 4.3.2. Megfelelő technikai és szervezési intézkedések az adatkezelés biztonsága érdekében
- 4.3.3. Az adatvédelmi incidens bejelentése a felügyeleti hatóságnak
- 4.3.4. Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről
- 4.3.5. Az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendeletjavaslat
- 4.3.1. A hálózati és informatikai biztonság garantálása, mint jogos érdek
- 1. Bevezetés
- IV. Fejezet. Cybercrime
- 1. Néhány előkérdés
- 2. A cybercrime fogalmi bizonytalansága
- 3. A kiberbűnözés jellemzői
- 4. Néhány jelentős nemzetközi jogforrás
- 4.1. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)
- 4.1.1. Az ENSZ Kézikönyve a számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséről és kezeléséről (1994)
- 4.1.2. Az ENSZ Közgyűlésének 55/63 számú határozata az információs technológiák bűncselekményekhez való felhasználása elleni harcról
- 4.1.3. Az ENSZ Közgyűlésének 56/121 számú határozata az információs technológiák bűncselekményekhez való felhasználása elleni harcról
- 4.1.1. Az ENSZ Kézikönyve a számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséről és kezeléséről (1994)
- 4.2. Az Európa Tanács cybercrime elleni fellépése
- 4.3. További kiemelkedő nemzetközi dokumentumok
- 4.1. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)
- 5. Az Európai Unió jelentősebb jogforrásai
- 6. A cybertér egyes devianciái
- 7. A jogellenes tartalmak blokkolása
- 1. Néhány előkérdés
- I. Fejezet. Az online nyilvánosság alkotmányjogi vonatkozásai
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2019
Nyomtatott megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 295 829 3
Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok. Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok. A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv. A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.
Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero