Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


Romboló technológiák jogi vonatkozásai

Az első eset tehát, amikor a technológiák nem új piacokat hoznak létre, hanem a meglévőket forgatják fel, így megjelennek az addig a hagyományos szolgáltatók által kiszolgált piacokon is. Erre jó példa a megosztásalapú gazdaság platformjai (pl. Uber, Airbnb), amelyekről a kötetben később részletesen is szó lesz. Ezek kapcsán mindig kérdés, hogy a hatályos szabályok mennyiben alkalmazhatók és értelmezhetők az új, innovatív piaci szolgáltatásokra és hogy a szabályozás ne hozzon létre versenyelőnyt, illetve versenyhátrányt.10 Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság vagy EU Bizottság) felhívja a figyelmet, hogy a szabályozás kialakításakor figyelembe kell venni az új szereplők üzleti modelljeinek sajátosságait, valamint azt, hogy az olyan közérdekeket érintő aggályokat, mint pl. hozzáférés, minőség és biztonság, milyen eszközökkel oszlathatják el.11 Ugyanakkor a Bizottság szerint egy adott tevékenység teljes tilalma, illetve mennyiségi korlátozása rendszerint csak végső esetben alkalmazható, és általában csak akkor, ha a kevésbé korlátozó követelmények nem alkalmasak a jogos közérdek védelmére.12 Mégis sokszor azt látjuk, hogy amikor egy új üzleti modell érkezik a hagyományos szolgáltatások piacára, éppen a piaci fogyasztókat és a közt védő szabályokat használják fel a versenyt serkentő, új piacralépő távoltartására. Stigler negyven évvel ezelőtt már leírta a „szabályozói foglyulejtettség” jellemzőit, amikor a szabályozás előnyeit nem a köz, hanem a szabályozott élvezi, aki megpróbálja a szabályozót a saját érdekei mentén befolyásolni.13 Így lesznek az egykor fogyasztókat védő szabályokból a status quo védelmi bástyái.14

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave