Klein Tamás, Tóth András (szerk.)

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog


Új kihívások a fúziókontroll szabályozásában?

Németország – Ausztria által szorosan követve – ügyleti értéken alapuló, összefonódás-bejelentési küszöbértéket vezetett be 2017-ben, amelyben – legalábbis Európában – nem létezett még gyakorlati tapasztalat.313 Az új küszöbértékeket úgy szabták meg, hogy ezek az olyan ügyleteket is fúziókontroll tárgyává tegyék a digitális gazdaság területén, melyek nem érték el a megállapított forgalmi küszöbértéket, amiatt, hogy a céltársaság nem rendelkezett számottevő bevétellel, viszont annál nagyobb piaci potenciált képviselt.314 Emiatt például a WhatsApp Facebook általi felvásárlása, elkerülték a fúziókontrollt Németországban és Ausztriában is.315 Ugyanakkor a kis bevétel melletti nagy piaci potenciál jelentette kockázat a fúziókontrollban nem korlátozódik a digitális gazdaság területére, hanem egyéb tudásalapú szektorokban is létezik, mint például a gyógyszeripar.316 Ezenfelül, az új ügyleti érték alapú küszöböt komoly kritikával illeték annak homályossága miatt.317 Két fontos kérdés igényel még további tisztázást: maga az ügyleti érték fogalma és annak biztosítása, hogy a csak valóban adott nemzeti piacon hatással bíró ügyletek kerüljenek a nemzeti versenyhatóságok látókörébe. Ennélfogva a BkartA és az Osztrák Szövetségi Versenyhatóság nemrégiben nyilvános konzultációra bocsátott közös tervezetként egy útmutatót, a fúziókontroll területére újonnan bevezetett ügyleti értéken alapuló küszöbértékek alkalmazásáról.318

Technológiajog - Robotjog - Cyberjog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 829 3

Jelen kötet magyar nyelven az első, amely átfogó jelleggel kívánja bemutatni digitális korunk jövőbe mutató jogi vonatkozásait. A könyvnek meg kellett küzdenie azzal a nehézséggel, hogy a témának újszerűsége és kiforratlansága okán egyelőre még nincsen egy egységesen elfogadott tárgyalási módja. A kötet a jelen digitális kor három jövőbe mutató jelenségének jogi vonatkozásai bemutatására vállalkozik, mint a modern technológiák, a cybertér és a robotok.

Tág értelemben technológia alatt értünk minden anyagi és nem anyagi eszközt, amely mentális vagy fizikai erőfeszítés révén azért állt elő, hogy azzal valós problémákat oldjunk meg. Jelen kötet a technológiák legfontosabb jellemzőit érintő szabályozási kérdéseket tárgyalja, mint amilyen az adatalapúság és a platformképzés, valamint az ezzel járó szűk keresztmetszeti problémák, az állam az államban jelenség. Ebből fakadóan vizsgáljuk a szűken vett technológiai jog alatt a platform alapú gazdaság szabályozási vonatkozásait, továbbá az adatvédelem és a versenyjog legfontosabb technológiákkal szembeni elvárásait. A versenyjog kiemelését az indokolja, hogy ez volt az első olyan jogterület, amely a technológiák jelentette kihívásokra érdemben tudott reagálni és ma is élen jár a szabályozással még le nem fedett legújabb problémák piaci kezelése terén (ld. pl. algoritmusok). Ebben a fejezetben olyan jelentős EU-s szabályozások és szabályozási javaslatok kerülnek bemutatásra, mint az online területi korlátozásokról, és az online tartalom-előfizetések hordozhatóságáról szóló EU rendeletek vagy a B2B online platform átláthatósági és tisztességességi, illetve fogyasztóvédelmi szabályok online platformok vonatkozásában hatékonyabb végrehajtására irányuló rendeletjavaslatok.

A cyberjog alatt az internet, mint tér szabadságával, biztonságával kapcsolatos szabályozási kérdéseket értjük, így az internetes kommunikáció szabadsága mellett, az internetes bűncselekmények tilalmát, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának elfogadható szinten tartására irányuló szabályokat mutatja be a könyv.

A robotjog az önfejlesztő (mesterséges intelligencián alapuló) technológiákra vonatkozó szabályozási elvárásokat foglalja magába, miként erre Asimov törvényei is utalnak. A robotjog technológiáktól való elkülönült bemutatását egyelőre még a téma hipotetikussága indokolja. Ennek oka, hogy jelenleg még a legfejlettebb autonóm robotok sem képesek morális döntésekre, így valójában helyesebb robotetikáról és nem robotjogról beszélni, amely a robotokkal kapcsolatos jogi elvárásokat a robotok tervezőire, gyártóira és felhasználóira adaptálja. Ugyanakkor szükségszerű a technológiát, így a robottechnológiai fejlesztéseket is (jogi) kontroll alatt tartani.

Hivatkozás: https://mersz.hu/klein-toth-technologiajog-robotjog-cyberjog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave