Braun Róbert

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája


Vállalati társadalmi felelősségvállalás

A vállalatok politikája
Braun Róbert
Rozgonyi Krisztának, társamnak az úton
„Az a véleményem, hogy a dolog lényege – a hetvenes évek nyelvén fogalmazva – a folyamat. A lényeg a demokrácia, ez a furcsa, régies kifejezés, ha emlékszünk még rá egyáltalán. Mindnyájan a demokrácia újrafelfedezésével foglalkozunk ebben a nemzeteken túli globális világban, […] hogy az embereknek lehessen beleszólása abba, az intézmények hogyan hoznak döntéseket. […] Az elszámoltathatóság gondolata vezérfonalként kell megjelenjen minden józan társadalomban, minden józan és civilizált társadalomban. Arról szól, hogy miképp lehet civilizálni a hatalmat. Nem megszüntetni, hanem civilizálni. Engem az érdekel, hogy a változás folyamata miképp segítheti az emberek részvételét az új politikai intézmények alakításában. Azért foglalkozom az üzleti világgal, mert úgy gondolom, hogy ez az elmúlt században létrejött legfontosabb politikai intézmény, és ezért [az üzleti közösséget] politizálni kell. A [vállalatokat] politikai folyamatokon – és nem szabályozáson – keresztül kell elszámoltathatóvá tenni, bevonni a közvetlen részvételbe, a közvetlen demokrácia új modelljeként.”
 
Simon Zadek, 20081

Irodalom

1 Waddock, S. (2008): The Difference Makers: How Social and Institutional Entrepreneurs Created the Corporate Responsibility Movement. Greenleaf.

Vállalati társadalmi felelősségvállalás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 762 3

Felnőtt döntéshozóknak ajánlom ezt a könyvet. A friss és egyre inkább teret nyerő jelenségek rendszerbe rendezése igazi szakmai kihívás. A gondolkodásra késztető könyvek jók. Az is, ha a gondolatokért az olvasónak is meg kell küzdenie. A gazdaságilag is indokolható, jó ügyekért tett tevékenységek új dimenzióba helyezik a cégek-emberek-társadalom kapcsolatot. A társadalmilag fontos ügyekért való tevékenykedést inspirálhatják a könyvben felvetett paradigmaváltás megvalósult kifejeződésének példái. Ma már nem a társadalom óhaja, hanem a piacképesség feltétele, hogy a vállalatok tettekkel fejezzék ki a társadalom iránti felelősségüket. Ehhez mindenkinek tanulni kell.

Törőcsik Mária, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Azt, hogy a vállalatok különbözőképpen vonják be az „érintetteket" működésükbe, eddig is tudtuk. Azt, hogy a bankok is egyfajta vállalatok - ezt is tudtuk. Azt, hogy az érintettek bevonása hol sikeres, hol kevésbé sikeres, de a vállalati működés lényegileg csak akkor eredményes, ha az érintettek bevonása megtörténik - ezt is sejtettük. Akkor minek végigolvasni egy több száz oldalas könyvet? Nos, például azért, hogy túllépjünk azon a közhelyen, hogy az „érintettek" a fogyasztók, a partnerek, a munkavállalók és a tulajdonosok. Hogy megértsük, hogy az érintettek „nem pusztán személyek, hanem emberek, érintettek csoportjai, szervezetek, más vállalatok, vállalatok és szervezetek csoportjai, néha teljes országok". Ebből következik, hogy a felelős vállalati működés nem más, mint számos lépés az érintetti demokrácia elérése érdekében. Azért is el kell olvasnunk a könyvet, hogy a felelős vállalati működésről gondolkodva ne rekedjünk meg az általános közhelyeknél. Gyakorló vállalatvezetőknek, igazgatósági tagoknak egyaránt jól kezelhető kézikönyv, amiben akár egy-egy igazgatósági döntés előtt is találunk a döntést segítő útravalót. Valójában arról az örök emberi dilemmáról szól a könyv, hogy miért érdemesebb „Jónak", mint „Rossznak" lenni. Persze mindez csak olyan társadalmi-piaci közegben működik, ahol a törvények hozói is úgy gondolják, hogy a játékszabályok az egyenlő játéktér érdekében alakulnak, és arra valók, hogy mindenki betartsa őket.

Király Júlia, igazgatósági tag, KBC Bank Group, Brüsszel

Hivatkozás: https://mersz.hu/braun-vallalati-tarsadalmi-felelossegvallalas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave