5. A stratégia megvalósításának előkészítése

Napjainkban a vállalatok új kihívásokkal találják szemben magukat: a globalizálódó piacok és az egyre fokozódó verseny több kockázatot és veszélyt rejteget, ami arra kényszeríti őket, hogy ne csupán jövőbeli eredményességük javítása kedvéért, hanem a puszta túlélésük érdekében is soha nem látott javulást eredményező fejlesztéseket valósítsanak meg.

A költségek, az idő, a minőség kézben tartása napi küzdelem minden vezető számára. Minél nagyobb a környezet bonyolultsága, minél gyorsabbak és kiszámíthatatlanabbak a külső piaci, technológiai, valamint a termékszerkezetben bekövetkező változások, annál inkább szükség van különböző kompetenciák, ismeretek és szakterületek integrálására.

A tradicionális struktúrában azonban ezek a kompetenciák a szervezeti hierarchiában elszórtan találhatók! Így a vállalatoknak olyan megoldást kellett találniuk, ahol különböző szakterületen tevékenykedő, eltérő pozíciókkal rendelkező személyek együtt tudnak dolgozni egy adott cél elérése érdekében. A projekt-szerű működés alkalmazását tehát az úgynevezett szinergikus hatás kihasználása indokolja. E hatás azt jelenti, hogy egy motivált, jól vezetett és elkötelezett projekt-team nagyobb teljesítményre képes, mint a résztvevők egyéni teljesítményeinek összege.

A különböző szakterületek integrálásával a projekt lehetővé teszi a gyorsan változó környezeti feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, felgyorsítja a vállalaton belüli információs folyamatokat és elősegíti a tudásmegosztást. A projektstruktúra tehát az alapstruktúra megváltoztatása nélkül, mintegy hálózat épül rá a szervezetre, amint azt az 5.1. ábra is szemlélteti (Dobák, 1997). Az érintett érdekcsoportok bevonásával nem csak az alkalmazottak elkötelezettsége nő, de a közös gondolkodásnak köszönhetően a vállalat előtt álló feladatokat is eredményesebben lehet megoldani.

search

5.1. ábra. A projekt és a szervezeti struktúra kapcsolata

Napjainkban gyakran találkozhatunk projekten alapuló munkaszervezéssel. Azonban sok esetben nagy bizonytalanság övezi ezt a területet, hiszen a „hagyományos” munkarendhez képest egészen más szemléletet igényel egy projekt megvalósítása. Ennek megfelelően e fejezet célja az, hogy tisztázza a projekt jellemzőit, betekintést adjon a projektmenedzsment feladataiba, a projekt-teamek működésébe, valamint hogy bemutassa a projektek sikerességének alapvető kritériumait.

Tartalomjegyzék

• Stratégiai és üzleti tervezés Stratégia, tervezés, módszerek
• Impresszum
• Szerzők
• Előszó
• chevron_right1. Bevezetés
  • 1.1. Alapfogalmak
  • chevron_right1.2. A stratégiai tervezési folyamat
    • 1.2.1. A stratégiai tervezés modellje
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések
  • Irodalom
• chevron_right2. A stratégiai gondolkodás fejlődése
  • chevron_right2.1. A vállalati tervezés tapasztalati előzményei
    • 2.1.1. Egyszerű pénzügyi tervezés
    • 2.1.2. Hosszú távú tervezés
  • chevron_right2.2. A stratégia modern elméletének kezdetei
    • 2.2.1. A Harvard-iskola
    • 2.2.2. A stratégiai tervezés első neves képviselője: Igor Ansoff
  • chevron_right2.3. A stratégiai tervezés modelljeinek és módszereinek fejlődése, a stratégiai tervezés korlátai
    • 2.3.1. A stratégiai tervezés folyamatrendszerének modellje és a környezet vizsgálata
    • 2.3.2. A stratégiai pozíció elemzése, stratégiai alternatívák azonosítása
    • 2.3.3. A stratégiai tervezés erősödő kritikája
  • chevron_right2.4. A stratégiai menedzsment kibontakozása és továbbfejlődése
    • 2.4.1. Az iparági szerkezet analízise és a versenykörnyezet új felfogása
    • 2.4.2. Erőforrás-alapú elemzési megközelítés, fokuszálás a stratégiai vezetésben
    • 2.4.3. A stratégia megvalósításának kérdései
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések
  • Irodalom
• chevron_right3. Stratégiai elemzés
  • chevron_right3.1. Külső környezet-elemzés
    • 3.1.1. Makrokörnyezet-elemzés
    • chevron_right3.1.2. Az iparági környezet
      • 3.1.2.1. Az iparág határainak feltérképezése
      • 3.1.2.2. Az iparági struktúra elemzése
      • 3.1.2.3. A közvetlen versenykörnyezet elemzése
    • 3.1.3. Az iparág újradefiniálása
  • chevron_right3.2. Vállalati belső adottságok elemzése
    • 3.2.1. Bevezetés
    • 3.2.2. Erőforrások, képességek, kompetenciák
    • 3.2.3. Erőforrás-alapú stratégia felfogás
  • 3.3. A külső és belső tényezők együttes elemzése: SWOT-analízis
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések
  • Irodalom
• chevron_right4. A stratégia kialakítása
  • 4.1. A misszió és a vízió kialakítása
  • chevron_right4.2. Vállalati szintű stratégiák
    • 4.2.1. A növekedési stratégiák alaptípusai
    • 4.2.2. Alapvető adaptációs stratégiák
    • 4.2.3. A stratégia tipizálás újabb kutatási eredményei
  • 4.3. Portfólió stratégiák
  • chevron_right4.4. Az üzletági versenyelőny alapjai: általános versenystratégiák
    • 4.4.1. Költségdiktáló (átfogó költségvezérelt) üzletági stratégia
    • 4.4.2. Megkülönböztető (differenciáló) üzletági stratégia
    • 4.4.3. Összpontosító (fokuszáló) üzletági stratégia
    • 4.4.4. Középen megrekedés (stuck in the middle)
    • 4.4.5. Integrált stratégia
  • chevron_right4.5. A stratégiai szövetség
    • 4.5.1. A stratégiai szövetség fogalma
    • 4.5.2. A stratégiai szövetség céljai
    • chevron_right4.5.3. A gyakorlatban kialakult vállalati stratégiai szövetségek
      • 4.5.3.1. Versenytársak közötti (horizontális) stratégiai szövetségek
      • 4.5.3.2. Szállítók és vevők közötti (vertikális) szövetségek
      • 4.5.3.3. Szektorközi (diagonális) szövetségek
  • chevron_right4.6. Nemzetközi stratégiák
    • 4.6.1. A nemzetközi stratégia elemei
    • 4.6.2. A nemzetközi piacra lépési stratégia
    • 4.6.3. Nemzetközi stratégia- és struktúra-típusok
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések
  • Irodalom
• chevron_right5. A stratégia megvalósításának előkészítése
  • chevron_right5.1. Projekt követelmény és projekt típusok
    • 5.1.1. Projektmenedzsment
    • 5.1.2. A projekteredmény és -siker
    • 5.1.3. Projektciklus
  • chevron_right5.2. Projekttervezés
    • 5.2.1. Feladatok meghatározása
    • 5.2.2. Függőségek
    • 5.2.3. Költségtervezés
    • 5.2.4. Optimalizálás
  • chevron_right5.3. Megvalósítás
    • 5.3.1. Projekt monitoring
    • 5.3.2. Kockázatkövetés
    • 5.3.3. Minőségkövetés
    • 5.3.4. Kommunikáció, projekt marketing
    • 5.3.5. Kommunikáció a projekt-teamen belül
    • 5.3.6. Dokumentumkezelés
    • 5.3.7. Projektértékelés
  • chevron_right5.4. A projekt lezárása
    • 5.4.1. Projekt-team feloszlatása
    • 5.4.2. Átadás-átvétel
    • 5.4.3. Eredmények bemutatása
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések
  • Irodalom
• chevron_right6. Az üzleti tervezés szerepe és folyamata
  • 6.1. Üzleti tervezés induló, illetőleg már működő vállalkozásoknál
  • chevron_right6.2. Az üzleti tervezés folyamatának szakaszai
    • 6.2.1. Az üzleti terv időhorizontjának meghatározása
    • 6.2.2. A vállalati és üzletági stratégiából az adott időszakra eső követelmények elemzése
    • 6.2.3. Az üzleti terv időszakában megvalósítandó stratégiai akciók, programok és projektek elemzése
    • 6.2.4. Az üzleti terv fejezeteinek kidolgozása
  • 6.3. Az üzleti terv tartalma
  • Összefoglalás
  • Ellenőrző kérdések
  • Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 878 1

A könyv az egyetemi alapképzésben oktatásra kerülő Stratégiai és üzleti tervezés című tantárgy törzsanyagát foglalja össze. A fontosabb fogalmak definiálását (Bevezetés) követően a szerzők a 2. fejezetben áttekintést adnak a stratégiai gondolkodás történeti fejlődéséről, ahol az egyes fejlődési szakaszok jellemzőivel ismerkedhet meg az olvasó.

A stratégiai elemzéssel foglalkozó 3. fejezet bemutatja a külső környezet, a vállalati belső adottságok és képességek szerepét és elemzési módszereit, amelyek megalapozzák a stratégia kidolgozását.

A 4. fejezet a stratégia kialakításának különböző szintjeit és összetevőit tárgyalja: küldetés és jövőkép megfogalmazása, vállalati szintű stratégiák választéka, portfólió stratégiák, üzletági szintű versenystratégiák, stratégiai szövetségek és nemzetközi stratégiák.

A könyv 5. fejezete a stratégia megvalósításának előkészítésével, ezen belül is konkrétan a projektek tervezésével és vezetésével kapcsolatos ismereteket foglalja össze.

Az utolsó, 6. fejezet az üzleti tervezés szerepét, kidolgozásának folyamatát és a terv tartalmának fontosabb jellemzőit mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balaton-tari-strategiai-es-uzleti-tervezes//