Tartalomjegyzék

• A jövedelem- és vagyoni típusú adók
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Előszó
• chevron_right1. A számviteli szabályozás alapjai
  • 1.1. A számviteli szabályozás forrásai
  • 1.2. A számviteli törvény célja
  • 1.3. A számviteli törvény hatálya és néhány alapfogalma
  • 1.4. A számviteli politika
  • 1.5. A számviteli törvény alapelvei
  • 1.6. Számviteli kötelezettségek
  • 1.7. A beszámoló
  • chevron_right1.8. A mérleg szerkezete
    • chevron_right1.8.1. Az eszközök
      • 1.8.1.1. Befektetett eszközök
      • 1.8.1.2. Forgóeszközök
      • 1.8.1.3. Aktív időbeli elhatárolások
    • chevron_right1.8.2. Források
      • 1.8.2.1. A saját tőke
      • 1.8.2.2. Céltartalékok
      • 1.8.2.3. Kötelezettségek
      • 1.8.2.4. Passzív időbeli elhatárolások
    • 1.8.3. Leltárkészítés
    • 1.8.4. Eszközök és források értékelése
  • 1.9. Az eredménykimutatás szerkezete
• chevron_right2. Társasági adó
  • 2.1. Bevezetés
  • 2.2. A társasági adó alanya
  • 2.3. A társasági adókötelezettség
  • chevron_right2.4. A társasági adóalap megállapítása
    • 2.4.1. Kiindulási pont a társasági adóalap megállapítása során
    • 2.4.2. A legjelentősebb általános adóalap-csökkentő jogcímek
    • 2.4.3. A legjelentősebb adóalap-növelő jogcímek
    • chevron_right2.4.4. Egyes adóalap-módosító tételek részletszabályai
      • 2.4.4.1. Veszteségelhatárolás
      • 2.4.4.2. Az értékcsökkenés szabályai
      • 2.4.4.3. Az eszközök értékvesztése
      • 2.4.4.4. A hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés
      • 2.4.4.5. Osztalék
      • 2.4.4.6. A kutatás-fejlesztés költségei
      • 2.4.4.7. A jogdíj-„kedvezmény”
      • 2.4.4.8. Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás
  • chevron_right2.5. Nemzetközi kezdeményezések az adóelkerülés visszaszorítására
    • 2.5.1. A tőkekivonásra vonatkozó különös rendelkezések
    • 2.5.2. Ugyanazon tényállás eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek miatti adóelkerülés korlátozása
    • 2.5.3. A kamatlevonási korlátozás
    • 2.5.4. Ellenőrzött külföldi társaság
  • 2.6. Az adóalap-módosítás különleges szabályai
  • 2.7. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
  • chevron_right2.8. Az adó megállapítása
    • 2.8.1. A társasági adó mértéke
    • 2.8.2. Adómentesség
    • 2.8.3. Adókedvezmények
  • 2.9. A fizetendő adó
  • 2.10. A kettős adózás elkerülése
  • 2.11. A társasági adó bevallása
• chevron_right3. A személyi jövedelemadó
  • chevron_right3.1. Általában a személyi jövedelemadóról
    • 3.1.1. Történelmi előzmények
    • 3.1.2. A modern személyi jövedelemadó bevezetése Magyarországon
    • 3.1.3. A személyi jövedelemadó alanya
    • 3.1.4. A személyi jövedelemadó tárgya
    • 3.1.5. A jövedelem fajtái
    • 3.1.6. Az átalányadózás
    • 3.1.7. Az adó mértékének meghatározása
  • chevron_right3.2. Az összevont adóalap
    • 3.2.1. Önálló tevékenységből származó jövedelmek
    • 3.2.2. A nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
    • 3.2.3. Egyéb jövedelem
    • chevron_right3.2.4. Az összevont adóalapot csökkentő adókedvezmények
      • 3.2.4.1. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
      • 3.2.4.2. A 25 év alatti fiatalok kedvezménye
      • 3.2.4.3. Személyi kedvezmény
      • 3.2.4.4. Az első házasok kedvezménye
      • 3.2.4.5. A családi adókedvezmény
    • 3.2.5. Az adó mértéke az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél
    • chevron_right3.2.6. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
      • 3.2.6.1. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagjának rendelkezése
      • 3.2.6.2. A nyugdíj-előtakarékossági számlatulajdonos magánszemély rendelkezése
      • 3.2.6.3. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője
  • chevron_right3.3. A külön adózó jövedelmek
    • chevron_right3.3.1. Az egyéni vállalkozó adózása
      • 3.3.1.1. A vállalkozói személyi jövedelemadó
      • 3.3.1.2. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása
      • 3.3.1.3. Tételes átalányadózás
    • chevron_right3.3.2. Vagyonátruházásból származó jövedelmek
      • 3.3.2.1. Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
      • 3.3.2.2. Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
      • 3.3.2.3. Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem
    • chevron_right3.3.3. Tőkejövedelmek
      • 3.3.3.1. Kamatjövedelem
      • 3.3.3.2. Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
      • 3.3.3.3. Csereügyletből származó jövedelem
      • 3.3.3.4. Az osztalékból származó jövedelem
      • 3.3.3.5. Árfolyamnyereségből származó jövedelem
      • 3.3.3.6. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem
      • 3.3.3.7. Tartós befektetésből származó jövedelem
      • 3.3.3.8. Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
      • 3.3.3.9. A vállalkozásból kivont jövedelem
    • chevron_right3.3.4. Egyes juttatások
      • 3.3.4.1. Egyes meghatározott juttatás
      • 3.3.4.2. Béren kívüli juttatás
      • 3.3.4.3. Kamatkedvezményből származó jövedelem
    • chevron_right3.3.5. Vegyes jövedelmek
      • 3.3.5.1. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem
      • 3.3.5.2. Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem
      • 3.3.5.3. A társasház, a társasüdülő jövedelme
      • 3.3.5.4. Nyereményből származó jövedelem
      • 3.3.5.5. A privatizációs lízingből származó jövedelem
    • 3.3.6. Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
  • chevron_right3.4. Adóeljárási szabályok a személyi jövedelemadó tekintetében
    • chevron_right3.4.1. Az adó megállapítása, bevallása
      • 3.4.1.1. Bevallási határidő
      • 3.4.1.2. Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás
      • 3.4.1.3. Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül
    • 3.4.2. Adófizetés
    • 3.4.3. Rendelkezés az adó meghatározott részéről
• chevron_right4. Társadalombiztosítási ellátások fedezete
  • 4.1. A társadalombiztosítás rendszeréről általában
  • chevron_right4.2. A társadalombiztosítási járulék
    • 4.2.1. A járulékalapot képező jövedelem
    • 4.2.2. Járulékfizetési alsó határ
    • 4.2.3. Családi járulékkedvezmény
    • 4.2.4. Társas vállalkozó járulékfizetése
    • 4.2.5. Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetése
    • 4.2.6. Társadalombiztosítási járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén
  • 4.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék
  • 4.4. Nyugdíjjárulék
  • chevron_right4.5. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra
    • 4.5.1. Megállapodás szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére
    • 4.5.2. Megállapodás egészségügyi szolgáltatás biztosítására
    • 4.5.3. Megállapodás anyasági pénzbeli ellátás biztosítására
  • 4.6. A társadalombiztosítási járulék befizetések elszámolása
  • chevron_right4.7. Szociális hozzájárulási adó
    • 4.7.1. A szociális hozzájárulási adóalapja
    • 4.7.2. A szociális hozzájárulási adófizetési felső határa
    • 4.7.3. A szociális hozzájárulási adófizetésre kötelezett személy
    • 4.7.4. A szociális hozzájárulási adó mértéke és fizetendő összege
    • 4.7.5. A szociális hozzájárulási adókedvezmények
• chevron_right5. Kisvállalkozások adózása
  • 5.1. Bevezetés
  • chevron_right5.2. A kisadózó vállalkozások tételes adója
    • 5.2.1. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyi köre
    • 5.2.2. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése
    • 5.2.3. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek
    • 5.2.4. A kisadózó vállalkozási jogviszony-elhatárolása a munkaviszonytól
  • chevron_right5.3. A kisvállalati adó
    • 5.3.1. Az adó alanya
    • 5.3.2. A kisvállalati adó alapja
    • 5.3.3. Az adó mértéke
• chevron_right6. A vagyoni típusú adók és az illetékek
  • 6.1. A vagyon adóztatásának általános kérdései
  • 6.2. A vagyonadóztatás alkotmányos feltételei
  • chevron_right6.3. Az ingatlanvagyon adóztatása
    • 6.3.1. Az építményadó
    • 6.3.2. A telekadó
    • 6.3.3. Magánszemély kommunális adója
    • 6.3.4. A szabályozási és eljárási kérdések
  • chevron_right6.4. Gépjárművek adóztatása
    • 6.4.1. A belföldi gépjárművek adója
    • 6.4.2. A külföldön nyilvántartott gépjárművek adója
    • 6.4.3. Cégautóadó
  • 6.5. Az illetékekről általában
  • chevron_right6.6. A vagyonszerzést terhelő illetékek
    • 6.6.1. Vagyonszerzési illetékkötelezettség keletkezése
    • 6.6.2. Öröklési illeték
    • 6.6.3. Az ajándékozási illeték
    • 6.6.4. Visszterhes vagyonátruházási illeték
  • chevron_right6.7. Eljárási illetékek
    • 6.7.1. Közigazgatási hatósági eljárási illetékek
    • 6.7.2. Bírósági eljárási illetékek
  • 6.8. Személyes illetékmentességek
  • 6.9. Az illeték megállapítása és az illetékfizetés módja
• chevron_right7. Nemzetközi adójog
  • 7.1. Bevezetés
  • chevron_right7.2. A nemzetközi adózás alapkérdései
    • 7.2.1. Illetőség és forráselv
    • 7.2.2. Jogi és gazdasági kettős adóztatás
    • 7.2.3. Adóügyi illetőség
    • 7.2.4. Az adóegyezmények
  • chevron_right7.3. Az OECD Modellegyezmény
    • 7.3.1. Az OECD Modellegyezmény és a Kommentár kapcsolata
    • 7.3.2. A Modellegyezmény felépítése
    • chevron_right7.3.3. Alkalmazási kör – hatály
      • 7.3.3.1. Személyi hatály
      • 7.3.3.2. Tárgyi hatály
      • 7.3.3.3. Időbeli hatály
      • 7.3.3.4. Területi hatály
  • 7.4. A telephely
  • 7.5. Kapcsolt vállalkozások
  • chevron_right7.6. Az adóztatási jog megosztásnak szabályai
    • 7.6.1. Ingatlanból származó jövedelem
    • 7.6.2. Vállalkozási nyereség
    • 7.6.3. Passzív jövedelmek
    • 7.6.4. Vagyonátruházásból származó jövedelem
    • 7.6.5. Természetes személyek tevékenységéből származó jövedelmek
    • 7.6.6. Egyéb jövedelem
    • 7.6.7. Vagyon adóztatása
  • chevron_right7.7. A kettős adóztatás elkerülésének módszerei
    • 7.7.1. Mentesítés
    • 7.7.2. Beszámítás
  • 7.8. A diszkrimináció tilalma
  • 7.9. Kölcsönös egyeztető eljárás
  • 7.10. Információcsere
  • 7.11. Behajtási jogsegély
  • chevron_right7.12. Az egyezmények módosítása és a multilaterális instrumentum
    • 7.12.1. Az adóegyezmények preambulumának kiegészítése
    • 7.12.2. A nemzetközi szerződéssel való visszaélések megakadályozása
    • 7.12.3. Kölcsönös egyeztető eljárás
    • 7.12.4. Választottbírósági eljárás
    • 7.12.5. Kapcsolt vállalkozások közötti nyereségkiigazítás
  • chevron_right7.13. A magyar belső jog szabályai
    • 7.13.1. A személyi jövedelemadó
    • 7.13.2. A társasági adó
• chevron_right8. Nemzetközi és uniós adópolitika
  • 8.1. Bevezetés
  • chevron_right8.2. Nemzetközi adópolitika az adókijátszás és az adókikerülés ellen
    • 8.2.1. Az adókijátszás, adókikerülés és agresszív adótervezés fogalomrendszere
    • 8.2.2. Nemzetközi Célkitűzések (BEPS)
    • 8.2.3. Folyamatosan fejlődő nemzetközi célkitűzések (BEPS 2.0)
  • chevron_right8.3. Az Európai Unió adópolitikájának főbb elemei
    • 8.3.1. Az adókikerülés elleni csomag (ATAP)
    • 8.3.2. A Közigazgatási együttműködési irányelv (DAC)
  • 8.4. Összegzés
• chevron_right9. Közvetlen adók szabályozása az Európai Unióban
  • 9.1. Bevezetés
  • 9.2. Az európai adójog fogalma
  • chevron_right9.3. Irányelvek a társasági adózás területén
    • 9.3.1. Az anya- és leányvállalati irányelv
    • 9.3.2. A fúziós irányelv
    • 9.3.3. A Kamat-jogdíj irányelv
    • chevron_right9.3.4. Az ATAD irányelv
      • 9.3.4.1. A kamatlevonás-korlátozás szabálya
      • 9.3.4.2. A tőkekivonás megadóztatása (exit tax)
      • 9.3.4.3. A visszaélés elleni általános szabály (GAAR)
      • 9.3.4.4. Az ellenőrzött külföldi társaságok (EKT-k)
      • 9.3.4.5. Hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek
      • 9.3.4.6. A BEPS célkitűzések megvalósulása az ATAD rendszerében
• chevron_right10. A nemzetközi adóügyi információcsere
  • 10.1. A nemzetközi adóügyi információcsere jelentősége
  • 10.2. A nemzetközi adóügyi információcsere formái
  • 10.3. Történeti kitekintés
  • 10.4. Nemzetközi adóügyi információcsere a kettős adóztatási egyezmények alapján
  • chevron_right10.5. Az automatikus adóügyi információcsere és annak eszközei
    • 10.5.1. A magánszemélyek jövedelmeire vonatkozó adatok automatikus cseréje
    • chevron_right10.5.2. A pénzügyi számlainformációk automatikus cseréje
      • 10.5.2.1. FATCA
      • 10.5.2.2. Multilaterális Egyezmény
      • 10.5.2.3. A DAC 2 irányelv
    • chevron_right10.5.3. Az adómegállapítási határozatok automatikus cseréje
      • 10.5.3.1. A DAC 3 irányelv
    • chevron_right10.5.4. Az országonkénti jelentések automatikus cseréje
      • 10.5.4.1. A DAC 4 irányelv
      • 10.5.4.2. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló multilaterális megállapodás
    • 10.5.5. A pénzmosási adatok cseréje – A DAC 5 irányelv
    • 10.5.6. A határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információcsere – A DAC 6 irányelv
    • 10.5.7. A platformszolgáltatókra vonatkozó adatszolgáltatás és kapcsolódó adóügyi információcsere – A DAC 7 irányelv
    • 10.5.8. A DAC 8 irányelvjavaslat – az e-pénzre és a kriptoeszközökre vonatkozó adatcsere
  • chevron_right10.6. Az információcserével érintett adatok felhasználása a magyar adóeljárási gyakorlatban
    • 10.6.1. A kockázatelemzési eljárás
    • 10.6.2. Támogató eljárás, adóhatósági ellenőrzés
• chevron_right11. Az adójog és az állami támogatások kapcsolata (az EU-ban)
  • 11.1. Bevezetés
  • 11.2. Az állami támogatás fogalma és feltételei
  • 11.3. Ügyek a Bizottság, a Törvényszék és a Bíróság előtt

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 796 8

1982-ben kerültem a Külkereskedelmi Minisztériumba. Ott találkoztam először azzal, hogy létezik „Protokoll osztály”. Hogy a protokoll mit is jelent, azt az osztály vezetőjétől, Sille Istvántól és munkatársaitól lestem el.

Sille István könyve évtizedek óta alapirodalom. Igényes munka volt már az első kiadás is, de a legvonzóbb egy-egy újabb kiadásnál, hogy mindig egy picivel több van benne. Kiegészült gasztronómiai viselkedéstörténettel, aztán a fogyatékkal élők protokolljával, majd az Európai Unió protokolljával, a közszerepléssel, a különböző országok üzleti szokásaival. Tényleg lenyűgöző ez a szorgalom, odafigyelés! Nagy örömmel vettem, hogy most végre minden információ egy kötetben lesz a kezemben. Magam is sokat tanulok belőle.

Görög Ibolya

protokoll szakértő, c. főiskolai docens

Őszinte szívvel ajánlom ezt az egyszerre szakszerű és olvasmányos könyvet oktatási intézményeknek, cégeknek, civil szervezeteknek, magánszemélyeknek, családoknak: mindenkinek.

Ez a 13., bővített kiadás azt bizonyítja, hogy a könyv a viselkedéskultúráról és a protokollról szóló olyan alapmű, amely folyamatosan követi a világ változásait. Tankönyv vagy kötelező irodalom? Egy biztos: mindenki hasznosan tudja forgatni, hiszen az élet valamennyi fontos mozzanatára kaphatunk belőle útmutatást. Akár idehaza, mindennapi kapcsolatainkban vagy egy kivételesen ünnepélyes alkalomra készülve, ha nem vagyunk biztosak abban, hogyan viselkedjünk, akár külföldön járva, nehogy zavarba kerüljünk egy másik ország eltérő viselkedési szokásai miatt.

Ilyen és sok-sok más esetben jó lesz Sille István alapművét levenni könyvespolcunkról.

Karger Kocsis László protokollfőnök,

a Nemzetközi Ceremónia és Protokoll Szövetség alelnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/sille-illem-etikett-protokoll//