Kommunikáció az üzleti világban
7.5. A fejezet témájához kapcsolódó feladatok
- Ön egy számítástechnikai perifériákat gyártó vállalatnál termékmenedzser. A cég új terméke egy ergonomikus PC klaviatúra. Egy olyan értekezleten kell előadást tartania, ahol a jelenlevőknek a termék bevezetéséről kell dönteniük. Az értekezlet résztvevői: gyártástechnológus, marketinges, pénzügyes osztályvezetők, illetve a vezérigazgató. Melyik előadást tartaná meg az értekezlet bevezetőjeként, és miért éppen ezt?
- Ergonómiai kihívások a 21. században
- A klaviatúrák gyártási folyamatainak racionalizálása
- A 18-22 éves korosztály preferenciái a klaviatúrák kiválasztásakor
- A vállalat értékesítési szcenáriói a következő 2 évben.
- Önnek a következő témával kapcsolatban kell felkészülnie egy üzleti tárgyalásra: „Biotermékek felvásárlási hálózatának kiépítése”. Írjon olyan keresőszavakat, amelyekkel leszűkíti a keresést egy internetes keresőoldalon 20-40 találatra!
- Ön a rendszerváltásról ír egy prezentációt. A következő szövegből készítsen kivonatot/jegyzetet a munkájához:„Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy mi is a jóléti állam? Mint minden, a történelemben lassan, organikusan kialakuló intézménynek, a jóléti államnak a fogalma is nehezen definiálható. „Fontos fogalmak, mint a szegénység, az egyenlőség és az esély – elvben nehezen vagy nem is definiálhatók és még nehezebben mérhetők. A jóléti állam hasonlóképpen ellenáll a pontos definíciónak, és eddig nem is történt kísérlet arra, hogy valaki ilyent javasoljon.” – írja Barr. Még magának a jólétnek is nehéz a meghatározása, hiszen más és más színezetet kap, ha benne a szociális, a gazdasági vagy pedig intézményi szempontok érvényesülnek. A gazdasági jóléttel először Pigou foglalkozott, aki a jóléti közgazdaságtan megalapítója volt. Wealthand Welfare című könyve, amely később The Economics of Welfare címmel jelenik meg, tartalmazza mindazokat az elméleti megfontolásokat, amelyeknek alapján később az intenzív állami beavatkozás szükségességét igazolták. Ezek szerint a gazdaságpolitika legfontosabb célja a társadalom jóléte. Könyve ezért az állami gazdaságpolitika első alapművének tekinthető. A jóléti közgazdaságtant a Samuelson-Nordhaus-könyv is úgy definiálja, mint „az állami politika közgazdaságtanát”, amely „a gazdaság megszervezésének legjobb módjával, a legjobb jövedelemeloszlással vagy a legjobb adórendszerrel kapcsolatos alapvető kérdésekkel” foglalkozik. De még mindig nem tudjuk, hogy mely ponttól kezdve válik egy állam jóléti állammá. A társadalmi jólét milyen szintje, az állami beavatkozás mekkora mértéke szükséges ehhez?A kérdést tovább bonyolítja, hogy a jóléti állam rosszul definiált, de annál gyakrabban használt fogalma mellett a második világháború utáni gazdasági gyakorlatban megjelent a német nyelvterületen egy másik rokon fogalom is: a szociális piacgazdaság fogalma. A freiburgi iskola tagjai: Eucken, Röpke, Rüstow és Müller-Armack alakították ki azt az elméleti rendszert, amelyet Müller-Armack keresztelt el szociális piacgazdaságnak. Ez a modell a háború utáni német gazdaság helyreállításának és felvirágoztatásának forgatókönyvévé vált. Ennek alapján hozták létre Erhard vezetésével a német gazdasági csodát.”Rabár Ferenc: A jóléti állam: emlék vagy jövendő? http://www.euuzlet.hu/tanulmanyok/rabar.html
- Készítsen fogalomtérképet a következő fogalmakból: kommunikáció, redundancia, információ, zaj, feed-back, kultúra, nyelv, gesztus, arcjáték, szag, interpretáció, jel, ismétlés, mondat, kijelentés, kérdés, üzenet!
- Készítsen elmetérképet a következő fogalom köré: „tárgyalási stratégia”!
Tartalomjegyzék
- Kommunikáció az üzleti világban
- Impresszum
- A szerzők
- Előszó
- 1. rész. A vállalati és az üzleti kommunikáció
- 1. A kommunikáció elméletei
- 2. A kommunikáció kódrendszerei, funkciói és célkonfliktusai
- 3. A kommunikáció pszichológiai vetülete
- 3.1. Az interakciók működése
- 3.2. Az interakció pszichikai elemei
- 3.3. A kommunikáció tartalmi és viszonyulásszintje
- 3.4. Az empátia
- 3.5. Az önismeret
- 3.6. Az érzelmi intelligencia
- 3.7. A személyiség és a jó kommunikációs készség
- 3.8. A kommunikációs kompetencia fejlesztése
- Összefoglalás
- 3.9. A fejezet kulcsfogalmai
- 3.10. A fejezet témájához kapcsolódó feladatok
- 3.11. Irodalom
- 3.1. Az interakciók működése
- 4. A vállalati és az üzleti kommunikáció
- 5. A kommunikáció hatékonysága és zavarai
- 6. A kultúra és a kultúraközi kommunikáció
- 2. rész. Az üzleti kommunikáció gyakorlata
- 7. Felkészülés a kommunikációra
- 8. Üzleti kommunikáció élőszóban
- 9. Az írásbeli üzleti kommunikáció
- 9.1. Az írásbeli üzleti kommunikáció műfajai
- 9.2. A vállalati levelezés
- 9.3. Álláshirdetés, álláspályázat
- 9.4. Jegyzőkönyv
- 9.5. Határozat
- 9.6. Szerződés
- 9.7. Előterjesztés
- 9.8. Beszámoló (jelentés)
- 9.9. Támogatási pályázatok
- 9.10. Ismertető anyagok
- 9.11. Egyéb vállalati írásos műfajok
- Összefoglalás
- 9.12. A témához tartozó kulcskifejezések
- 9.13. A témához kapcsolódó gyakorlatok
- 9.14. Irodalom
- 9.1. Az írásbeli üzleti kommunikáció műfajai
- 10. Az elektronikus kommunikáció az üzleti életben
- 11. Etikett és protokoll az üzleti életben
- 11.1. Viselkedéskultúra, illem, etikett
- 11.2. A viselkedéskultúra normái
- 11.3. Protokoll, üzleti etikett és protokoll
- 11.4. Üzleti tárgyalás, nemzetközi üzleti tárgyalás
- 11.4.1. A tárgyalófelek közötti kapcsolatfelvétel
- 11.4.2. A vendégek fogadása és üdvözlése
- 11.4.3. Tárgyalás a házigazda szobájában
- 11.4.4. A névjegycsere
- 11.4.5. Delegációk tárgyalása tárgyalóteremben
- 11.4.6. A tárgyalófelek megnevezése és megszólítása
- 11.4.7. A tolmács szerepe
- 11.4.8. Hivatalos ajándék
- 11.4.9. A szerződés aláírása
- 11.4.1. A tárgyalófelek közötti kapcsolatfelvétel
- 11.5. A hivatalos vendéglátás protokollja
- Összefoglalás
- 11.7. A fejezet kulcsfogalmai
- 11.8. A fejezet témájához kapcsolódó feladatok
- 11.9. Irodalom
- 11.1. Viselkedéskultúra, illem, etikett
- 12. Az üzleti kommunikáció etikája
- Függelék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 857 6
„Kommunikáció?! Na, köszönöm. Divattéma. Blöff. Ki ne tudna kommunikálni? Már a kisgyerek megtanul beszélni, kifejezi érzéseit, keresztülviszi akaratát. Minek ezzel felnőttként foglalkozni?” „Felkészült szakember vagyok. Tudom, mit akarok. Tudom, hogy jó az elképzelésem, nyerő az ötletem. Miért maradtam ma megint alul a vitában? Miért nem az én javaslatomat fogadták el a munkatársaim? Ezerszer jobb az én megoldásom, mint az, amely végül befutó lett. Miért nem látták ezt át? Mit csinálok rosszul?” Ugye ismerősek ezek a gondolatok? A vállalatok, az üzlet világában nem könnyű eredményesen, sikeresen és különösen nem hatékonyan és etikusan kommunikálni. A nehézségek okainak megértésében, a zavarok kiküszöbölésében ad segítséget ez a könyv mindazoknak, akik gazdasági pályára készülnek vagy már vállalatnál dolgoznak és fejleszteni kívánják vezetői és kommunikációs képességüket.
Hivatkozás: https://mersz.hu/borgulya-somogyvari-kommunikacio-az-uzleti-vilagban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero