A pénz megjelenése, működése szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel. A termelés fejlődése egy ponton kikényszerítette a munkamegosztás egy magasabb fokát, a specializációt. A specializáció a munkamegosztás olyan foka, amikor a tevékenységek közvetlen cseréjét felváltja a tevékenység eredményének cseréje. A pénz megjelenése szempontjából a Rubicont a csere adásra és vételre történő elválasztódása jelentette. Az adás és vétel elválasztódása a cserét egyszerűbbé, olajozottabbá tette, de egyszersmind bizonytalansági elemek is megjelentek. Ha eladom az árumat pénzért, nem biztos, hogy hozzájutok a számomra szükséges másik áruhoz. A kapott pénz lehet hamis, megváltozhat közben az értéke, nem biztos, hogy az előre elgondolt áron találom meg a számomra szükséges árut. Ha valamilyen termékemért, szolgáltatásomért pénzt kapok, nem biztos, hogy el tudom költeni. Adót vethetnek ki rá, kirabolhatnak, vagy éppen megtakaríthatom. Ha fizetési ígéret fejében adom el árumat, lehet, hogy a fizetésre kötelezett szereplő nem fizet. A pénz működésének elengedhetetlen feltétele az azzal szembeni társadalmi bizalom. E bizalom fenntartásában kulcsszerep jut az államnak. A gazdaság, a specializáció fejlődésével maguk a pénzfunkciók is fejlődtek.5 A modern piacgazdaságokban, amelyek vegyes gazdaságok, a pénz három alapvető funkciócsoportját különböztetjük meg: