τ értékével a fázissíkon a csúszóegyenes meredekségét állíthatjuk. Annál gyorsabb a beállás (annál nagyobb a csúszóegyenes meredeksége), minél kisebb a τ értéke, de ekkor egyre távolabb van a kezdeti pozíciótól a csúszóegyenes, vagyis egyre több idő kell a csúszóegyenes eléréséhez. Ha τ értéke nagy, akkor hamar elérhetjük a csúszóegyenest, de a csúszóegyenes mentén lassú lesz a beállás. Ha azt kívánjuk, hogy a rendszer folyamatosan csúszómódban maradjon, akkor τ egy nagy értékről indulhat, amelyet folyamatosan lecsökkentünk (ld. 4.2. ábra), illetve a beállás előtt egy kicsit ismét megnövelünk, hogy simább legyen a beállás. τ nem lehet kisebb a 10 ms-os beállási időnél. Legyen először τ = 20 ms. A beállás időfüggvényeit, nevezetesen a pozíciót és sebességet, a két kamra nyomását, valamint a szelep átkapcsolásait a két pozíciója között az 5.4. ábrán látjuk. A csúszómód kialakulását az 5.5. ábrán követhetjük nyomon. A felső ábra a fázissíkot mutatja, ahol a vízszintes tengely a pozíció. Látható, hogy a nagy meredekségű csúszóegyenes miatt a csúszómód csak az origó közelében alakul ki. Ha csökkentjük az egyenes meredekségét, akkor hamarabb elérjük a csúszóegyenest. τ = 220 ms esetén az időfüggvényeket és az állapottrajektóriát az 5.6. és 5.7. ábrán láthatjuk.