Deák András (szerk.)

A kéretlen integráció

A putyini Oroszország világgazdasági beilleszkedése, 2000–2013


Viszonylati megoszlás

Az Eurostat (2015c) adatai azt mutatják, hogy 2012 végén a legtöbb orosz közvetlen tőkebefektetés az EU-n belül Ausztriában volt (6,6 milliárd euró), majd Spanyolország (3,8 milliárd euró) és Németország (3,2 milliárd euró) következett, s csak ezután jött Ciprus (2,2 milliárd euró) (2. táblázat) és . Ezzel szemben az SCV-k adta torzításokat nem szűrő orosz jegybank adatai szerint az orosz FDI állománya 2013 végén Ciprusban volt messze a legnagyobb: 161,5 milliárd dollárra rúgott.118 Ciprust a Brit Virgin-szigetek (82,3 milliárd dollár), Hollandia (60,8 milliárd dollár) és Ausztria (25,9 milliárd dollár) követte (3. táblázat).119 A négy közül három uniós ország. 2013 végén az EU-beli orosz közvetlen tőkebefektetések 80,9 százaléka ebben a három országban összpontosult (Ciprus – 52,6%, Hollandia – 19,8%, Ausztria – 8,4%). Definíció szerint Ciprus és Hollandia se nem adóparadicsom, se nem offshore, a valóságban azonban számos uniós ország történelmileg azok közé sorolandó. Az orosz jegybank adatai alapján összeállított 5. táblázatban jól látszik, hogy Ciprus az Oroszországban végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetésekben is az első helyen áll.120 Teljesen nyilvánvaló itt a round-tripping szerepe.

A kéretlen integráció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 067 0

Miért döntött 2014-ben úgy Oroszország, hogy a putyini időszak sikeres „visszatérése” és jóléti felzárkózása után a nemzet újraegyesítéséért felhagy a világgazdasági integrációval, és vállalja a nemzetközi szankciók jelentette terheket? Miért gondolta az orosz elit, hogy az egyre inkább monokulturális, az olajbevételekre alapozott gazdaság hosszabb távon képes lesz elviselni az elszigeteltséget? Miért nem tudott rendszeralkotó elemmé válni a külföldi tőke az orosz modernizációban? Mennyiben próbálta Moszkva újradefiniálni szerepét a világgazdaságban, és megerősíteni nagyhatalmiságának gazdasági alapjait? Mennyire sikerült megállítania a posztszovjet térség dezintegrációs folyamatait, és vonzóvá tenni saját magát a régió nagyhatalmi versengésében?

Jelen tanulmánykötet az orosz és a posztszovjet gazdasági felzárkózás egyfajta természetrajzát adja az olvasó kezébe. Oroszország Putyin alatt első alkalommal volt képes érdemben alakítani vagy alkalmazkodni a hosszú távú világgazdasági folyamatokhoz. A kötet célja, hogy bemutassa azokat a modernizációs és hatalmi dilemmákat, ellentmondásokat, amelyek ezt a folyamatot kísérték, megvonja a korszak világgazdasági mérlegét, és valamiképpen megmagyarázza, hogy miért nem vált a mélyebb integráció vonzóvá Moszkva számára. A kötet szerzői az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai és a térség gazdaságával régebb óta foglalkozó kutatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/deak-a-keretlen-integracio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave