Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


A külkereskedelem pénzügyi hatása

Fekete-Afrika esetében az árucsere-forgalom egyenlege egészen 2012-ig – nem utolsósorban a cserearányok (terms of trade) kedvező alakulása hatására145 – jelentős többletet mutatott, utána azonban a többlet egyre inkább csökkent, alapvetően az export visszafogottabb növekedése következtében, amit a nyersanyagárak esése okozott. A szolgáltatáskereskedelem egyenlege a nagyarányú import és a turizmus lassabb növekedése következtében folyamatosan deficites volt. A turizmust nemcsak a fejlett országok gazdasági válsága érintette kedvezőtlenül, de egyes afrikai országok és régiók megingott biztonsága is (például Zimbabwe). E két folyamat eredőjeként az áru- és szolgáltatáskereskedelem együttes egyenlege növekvő deficitet mutat (13. táblázat), amit az egyéb jövedelemáramlások csak kismértékben tudnak tompítani. A folyó fizetési mérleg romlása elsősorban az olajexportőr, illetve a nyersanyagban gazdag országokat sújtotta (például Angola,146 Gabon, Guinea, a Kongói DK, Mauritánia, Mozambik, Nigéria, Szenegál, Zambia),147 míg az olajimportőr országok még akár javítani is tudtak pénzügyi helyzetükön (például Burundi, Ghána, Mauritius). Összességében azonban az alacsonyabb exportáraknak és a csökkenő exportvolumennek nagyobb a folyó fizetési mérlegre gyakorolt negatív hatása, mint a csökkenő olaj- és élelmiszerimport-árak pozitív hatása (lásd a 13. táblázat utolsó sorát): szubszaharai Afrika folyó fizetési mérlegének deficitje a 2007–2011 közötti időszakra jellemző –0,4%-ról 2014-re –6,5%-ra nőtt, s előrejelzések szerint 2016-ban –6,0%, 2017-ben pedig –5,4% lesz (African Economic Outlook, 2016).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave