László idén nagy kérdés előtt áll: merre haladjanak tovább, melyik üzletágat fejlesszék, esetleg milyeneket építsenek fel? A régiós és szaküzleti kereskedelem magasabb minőségi kritériumokat, szélesebb termékportfóliót és nagyobb rugalmasságot kíván meg, mint a bevásárló láncok. A beszállítói piacon kevés termékre, de óriási tételszámra és egyenletes, de nem kézműves minőségre van szükség, mivel itt kizárólag a költségpozíciókkal lehet eredményt termelni. Bár ez a szektor növekszik, kockázatai is magasak, hiszen ha egy partnert elveszít, óriási a kiesés. De ehhez belépő feltételnek számít, hogy az üzem hatékonyan és egységes minőségben, problémák nélkül tudjon gyártani. László bízik a rugalmas és együttműködő vezetői szakértelmében, tudja, hogy mindenki a megfelelő pozícióban van, de a bizonytalanság az egész vállalat működésére erősen rányomja a bélyegét. Azt is tapasztalják, hogy aki erős a beszállítói piacon, az rendelkezik néhány húzótermékkel, amit szinte mindenhova szállít. Bár saját üzlethálózatuk gyengélkedik, egyik nagy konkurensüknek ez az egyik legfontosabb erőssége. László nehezen tud kitörni a problémák ördögi köréből, viszont érzi, hogy a céget most kell pályára állítani, különben nem tudja kitermelni az óriási beruházási költségeket. A helyzet fontossága és sürgőssége miatt felkéri tehetséges közgazdászok egy ifjú csapatát, hogy segítsenek neki elemezni a vállalat külső környezet, világítsák át a cég erősségeit és gyengeségeit, ezek alapján generáljanak számára alternatív stratégiai irányokat.