A termelési rendszert a termelési folyamat típusa alapján aszerint jellemezzük, hogy a terméket vagy szolgáltatást előállító tevékenység részelemei mennyire szorosan kötődnek egymáshoz. Könnyű észrevenni, hogy a termék standardizáltságának foka alapvetően meghatározza annak termelésének módját, illetve fordítva, a termelési mód alapvetően meghatározza a termék standardizáltsági fokát, amennyiben a döntéshozók nem követnek el hibákat. A standardizált termékeket nagy volumenben termelik. A nagy volumenű termeléshez észszerű célgépeket kifejleszteni, mert a célgépek lényegesen nagyobb hatékonysággal képesek termelni, mint az általános típusú gépek. Az általános típusú gépek olcsók, mert sok mindenre jók, és ezért sokat vásárolnak belőlük (például esztergagép, marógép, közönséges gáztűzhelyek, melyek nemcsak a háztartásban látják el jól a feladatot, hanem hagyományos étteremben is). Az általános gépekkel gyakorlatilag minden termelhető, de a termelési folyamat munkaerő-intenzív, hiszen nincsenek célgépek és célszerszámok, melyek jelentős mértékben helyettesíteni képesek az élőmunkát. Az általános célú gépekkel egyedi, nagy értékű terméket érdemes termelni, a célgépekkel pedig standard terméket, nagy volumenben. Mivel a célgépek más termék termelésére egyrészt nem alkalmasak, másrészt a termelő berendezések a specifikáció miatt rendkívül tőkeigényesek, üzemeltetésük csak úgy észszerű, ha a folytonos működtetés során a termékek vagy szolgáltatások (pl. az említett Mater Card kártyák) előállítása nagy volumenben történik. Ilyen folyamatokban magas termelési ráta elérése úgy lehetséges, hogy a folyamat részelemei rendkívül szorosan kötődnek egymáshoz (pl. összeszerelő szalag). Két szélsőséges osztály alakítható ki e szempont alapján: a project jellegű termelés, illetve a nem megszakítható termelés.