Ellátó hálózat alatt olyan vállalatok együttes halmazát értjük, melyek valamilyen módon hozzájárulnak egy termék vagy szolgáltatás előállításához és a fogyasztókhoz történő juttatásához. A magyar szóhasználatban is elterjedt már a „supply chain” fogalom, melyet gyakran ellátási láncként fordítanak, de talán még angolul is helyesebb lenne a termelési hálózat fogalmának használata, szó szerinti fordításként pedig a beszállítói lánc. A lánc szó a szemek lineáris sorozatára utal. Valójában egy termék vagy szolgáltatás előállításában részt vevő egységek nem lineárisan sorakoznak fel, a végtermék kapcsolatok szövevényes rendszerének terméke, melyben az anyagok, szolgáltatások, információk, és a pénz oda-vissza utazik. A termelési hálózat magában foglalja a termelési kapacitásokat, raktárbázisokat, elosztó központokat, információs rendszereket, nagy- és kiskereskedelmi egységeket, és a felsorolt kapacitásokon túl nagyon sok folyamatot, mely a termék és szolgáltatás célba juttatásához kell. Az ellátási lánc szoros rokonságot mutat az értéklánc fogalmával, mely az érték keletkezésének módját elemzi. Az ellátási láncban feleslegesek azok a lépések, melyek nem adnak további értéket a már létrehozott értékhez. Értéket viszont nemcsak a termelés hoz létre, az érték létrehozásában szerepet játszanak további vállalatgazdálkodási funkciók, melyek közül legfontosabbak a vállalkozás marketing- és pénzügyi funkciói. Az ellátási láncot viszont célszerű megkülönböztetni az értéklánctól, mert amikor a termelési hálózatról, illetve ellátási vagy beszállítói láncról beszélünk, akkor az értékképzés materiális oldalára fókuszálunk, és a fókuszálás speciális tulajdonságok megállapítását teszi lehetővé. Talán ebből is látszik, hogy az ellátó hálózatok irányításának kérdése az egyik legkomplexebb vállalat gazdaságtani probléma, mely a három elsődleges értékképzési funkció szoros együttműködését kívánja meg. Amennyiben kötjük magunkat a kialakult supply chain terminológia szó szerinti értelmezéséhez, akkor célszerűbb beszállítói hálózatról beszélni. Ennek tartalmi okai is vannak, ugyanis a munkamegosztás fejlődése folyamatos. Ennek pedig egyenes következménye, hogy minden termelőegység kicsit kevesebb értéket tesz hozzá a félkész termékhez, ezért a beszállítók által leszállított érték részaránya növekvő tendenciát mutat. Ezen értékrésszel történő foglalkozásnak nagy haszna lehet, mert a költségek minél jelentősebb részét teszik ki a beszállítóknak fizetendő összeg. A már megszületett új al-tudományág pedig a beszállítói lánc (supply chain) irányítása (management) nevet kapta.