Míg a korábbi termelési paradigmák azt tételezték fel, hogy a minőség kizárólag az egyedi termékek privilégiuma, a gyakorlat megdöntötte ezt az eszmét már a nyolcvanas évek közepén. Jó néhány tömegtermék termelési folyamatának erre az időre új feltételt kellett teljesíteni: a minőség ugyanolyan fontos versenyeszközzé és természetes feltétellé vált, mint az megszokott volt az egyedi, nagy értéket képviselő termékek esetében. Különösen az autóipar jó példa erre: a Ferrari, a Rolls-Royce kiválóan képzett szakmunkásgárdával, gyakorlatilag műhelyszerű termelési rendszerben, kis sorozatban állít elő kiváló minőségű termékeket. Megbízhatóság tekintetében semmivel sem rosszabbak a futószalagon, nagy volumenben, betanított munkásokkal termelt Lexus, Corolla vagy Avensis modellek, amelyek mindegyike a Toyota családhoz tartozik. A Toyota termelési folyamatát viszont úgy alakították ki, hogy lehetővé teszi olyan standard termékek termelését, melyek magas minőségi követelmények kielégítését oldják meg. Az a tény, hogy hibás termék nem hagyja el az üzem területét, a termelési folyamat kialakításából ered. Ez azt jelenti, hogy a magas minőségi követelmény közvetlenül hat a termelési folyamat kialakítására, mely nélkül a megkívánt minőség nem hozható létre.