Voszka Éva

Az állami tulajdon pillanatai

Gazdaságtörténeti és tudománytörténeti nézőpontok


A földrengés: válságkezelés államosítással

A tulajdonváltások szaporodása magyarázható önmagában azzal, ami a korábbi hullámok kiindulópontja is volt. 2008 szeptembere, a Lehman Brothers bankház bukása után biztossá vált, hogy ismét rendkívüli helyzetről van szó. De azonnal elindult a vita: mi a szerepe az államnak a válság kialakulásában – piaci vagy kormányzati kudarcról van-e szó –, és ebből következően mi a feladata a krízis kezelésében. 2008–2009 fordulóján neves amerikai közgazdászok egy csoportja a szabadpiaci megoldások – az adók és a közkiadások csökkentése – mellett érvelt a mesterséges gazdaságélénkítéssel szemben.151 A szakma többségi konszenzusa azonban a keynesi elveket elevenítette fel, a szakirodalom a Mester visszatéréséről értekezett, és több szabadpiachívő „megtért” (Skidelsky 2009, Posner 2009). Csatlakoztak hozzájuk a hagyományosan antikeynesiánus, a piacgazdaság sajátos, ordoliberális formáját152 valló vezető német közgazdászok és az eleinte vonakodó német politikusok is (Farrell–Quiggin 2012). Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöke is egyértelműnek tekintette, hogy az új-keynesianista megközelítés „…vezető (gazdaság)politikai paradigmaként szolgál az Egyesült Államokban” (Bernanke 2015, 525). A nemzetközi szervezetek vezetői már 2008 elején új fiskális politikát, pragmatikus keynesiánus válságkezelést ajánlottak.153

Az állami tulajdon pillanatai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 218 6

Visszafordítható-e a privatizáció? Az elmúlt évtized hazai tapasztalata mellett az Európai Unió sok országa, sőt az államosításokat hagyományosan elutasító USA is azt példázza, hogy igen. A könyvben felvázolt gazdaságtörténeti körkép arra utal, hogy az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatása erős társadalmi megrázkódtatások idején nem szokatlan jelenség. Ezek a nagy hullámok, amelyeket a szerző a tulajdon pillanatainak nevez, biztos jelei a rendkívüli helyzetnek, és többnyire összekapcsolódnak az éppen uralkodó gazdaságpolitikai és elméleti paradigma megváltozásával.

A válságok kezelésére az európai országok kormányai a 20. században és azóta is alkalmas eszköznek találták az állami tulajdon kiterjedésének megváltoztatását. Csakhogy – lényegében ugyanolyan célokat kitűzve – eleinte sorozatosan a bővítés, majd pedig a szűkítés irányába léptek, 2008 után viszont az államosítás és a privatizáció egymással párhuzamosan szökött magasba. A fő tendencia elbizonytalanodásából és a legutóbbi „pillanat” több újszerű vonásából kiindulva a könyv nyíltan vállalt szándéka, hogy elbizonytalanítsa az Olvasót is néhány megkérdőjelezhetetlennek tekintett alapigazságban. Van-e tértől és időtől független biztos recept, örök igazság az államosítás vagy privatizáció kérdésében – létezik-e egyetlen helyes megoldás? Valóban éles-e a határ a köztulajdon és a magántulajdon között, tényleg szöges ellentétben áll-e egymással az államosítás és a privatizáció? Egyáltalán: ugyanazt jelentik-e ezek a fogalmak különböző korokban és különböző országokban?

Mivel a köztulajdon kérdése mind a gazdaságtörténet, mind az elmélettörténet tanulsága szerint szorosan összefügg az államnak a gazdaságban betöltött szerepével, a könyv nemcsak az államosítás és a privatizáció iránt érdeklődőknek ajánlható, hanem azoknak is, akik a gazdaságpolitikai döntések feltételrendszerének hatását, mozgatórugóit és a közgazdasági teóriákhoz fűződő viszonyát szeretnék jobban megismerni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/voszka-az-allami-tulajdon-pillanatai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave