Michalkó Gábor

Turizmológia


A turizmustudomány kritériumai

A turizmusról mint önálló tudomány (diszciplína) formálódásáról gondolkodva mindenekelőtt a kutatás tárgyát, fogalomrendszerét és a vizsgálatokhoz felhasznált módszereket kell világosan körülírni, továbbá célszerű elhatárolni a korábban már legitimitást nyert megannyi diszciplínától. Olyan, több ezer éves múltra visszatekintő tudományok esetében, mint a matematika, a földrajz vagy a történelem, ez nem jelent különösebb kihívást, de a turizmus jelenségének rendkívüli összetettsége, a valóságba való sokrétű beágyazódása megnehezíti a feladatot. A vizsgálat tárgyának meghatározásánál főleg a turista, a lakókörnyezetét átmenetileg elhagyó személy és az általa felkeresett turisztikai célterület szimbiózisára koncentrálva kell azoknak a jelenségeknek, folyamatoknak és az ezekkel összefüggő kölcsönhatásoknak a feltárását elvégezni, amelyek a turizmus rendszerének megértését segítik elő. Ami a közös fogalomrendszert illeti, megállapítható, hogy a különböző tudományos műhelyek között zajló szakmai párbeszéd, a turizmussal kapcsolatos közös gondolkodás viszonylag stabil fogalmi alapokon nyugszik. A tankönyvek, az akadémiai kutatások eredményeiről beszámoló szakkönyvek, a lexikonok és enciklopédiák hűen tükrözik a turizmus letisztult nómenklatúráját.4 Számos, széleskörűen használt fogalmat, így például magát a turizmus definícióját is rangos nemzetközi konferenciákon vitattak meg, de a turizmus nevezéktanának meglehetősen intenzív bővülése elsősorban a tudományos folyóiratok hasábjain zajlik. A kutatók egymás tanulmányaira való hivatkozással, kritikai észrevételek és javaslatok megfogalmazásával járulnak hozzá a turizmus fogalomrendszerének stabilizálódásához. A tudománnyá válás a kutatási módszerek tekintetében is megköveteli az egységesülést és a konvenciók szigorú betartását. A hivatalos, időről időre lezajló statisztikai adatgyűjtés normáinak kidolgozásán túlmenően az empirikus kutatások metodikáját is úgy kell megválasztani, hogy azok bárhol, bármikor bekövetkező megismétlésekor érvényes és összehasonlításra alkalmas adatbázisok jöjjenek létre. A turizmuskutatók feladata, hogy ezeknek az adatbázisoknak a feldolgozását, elemzését, értékelését követően helytálló következtetéseket vonjanak le. A turizmus vizsgálatára vállalkozók elsősorban a társadalomtudományok módszertanát hasznosítják, de maguk is hozzájárulnak a metodikai apparátus bővüléséhez.

Turizmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 717 3

A mű összefoglalja, rendszerezi, válogatja és alkotó módon megújítja azt az alapvető ismeretanyagot, amely a turizmusra vonatkozóan felhalmozódott a legutóbbi évtizedekben. E sokrétűen összetett jelenséget a szerző szilárd elméleti alapokon mutatja be, az érintett tudományterületek fogalmainak és összefüggéseinek hozzáértő alkalmazásával. A könyv újszerûen ható címe ugyancsak a tudományos igényesség messzemenő érvényesülésére utal. Ennek köszönhetően az érdeklődő olvasó magabiztosabban eligazodhat a turizmus rendszerében, elkerülheti a témakör kapcsán gyakran előforduló értelmezési csapdákat. A szövegben felsorolt példák, illetve az egyes fejezetekhez kapcsolódó esettanulmányok a gyakorlati hasznosítás terén is megbízható támpontokként szolgálnak.

Dr. Jancsik András, dékán

Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar

A könyv a turizmus elméleti kérdéseinek tudományos és mégis gyakorlatias, ugyanakkor korszerű megfogalmazása. A keresleti és kínálati tényezők, a vonzerők, az infrastruktúra, a turizmus rendszerének, tervezésének, irányításának összefoglalása a helyi és országos szintű döntéshozáshoz komoly alapokat ad. Támogatja a turizmus továbbfejlesztését és egyben átfogó képet nyújt a turizmus felsőfokú oktatásához.

Dr. Niklai Ákos, Professor Honoris Causa

a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/michalko-turizmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave