Farkas Ferenc

A változásmenedzsment elmélete és gyakorlata


A szervezeti változások tipologizálása

Manapság a változásmenedzsment szükségessége kétségtelen. Deuringer (2000) egy, a Kienbaum és Partnere tanácsadó cég által Németországban a 90-es évek végén készített felmérésre hivatkozik akkor, amikor megállapítja, hogy a legjobb 120 német menedzser 98%-a jelentős változásokat vitt véghez vállalatában. E változásokat olyan komoly erők hajtották, melyek technológiával, a piacok, illetve piaci verseny globalizálódásával, továbbá a munkaerő-demográfiával vannak szoros kapcsolatban. A „Kienbaum-felmérés” szerint az ilyen változásoknak legfőbb célja volt a fogyasztóorientáltság, illetve a szolgáltatások minőségének fejlesztése csakúgy, mint a költségek csökkentése és a szervezeti stratégia változtatása. Az tehát világos, hogy a hangsúly a stratégiafejlesztésen, és a hosszú távú szervezetfejlesztésen van, nem a rövid távra szóló változtatásokon. A szervezeti változások alapvető célja a szervezet hatékonyságának javítása. Hosszú időn keresztül az olyan „kézzelfogható” faktorok, mint költség, idő és minőség álltak a figyelem központjában, de Deuringer már akkor azt javasolta, hogy egy, a dinamikusan változó, összetett környezetben megfelelni akaró szervezetnek olyan más központi problémákra kell fókuszálnia, mint a potenciálok megszerzése, a hosszú távú siker biztosítása, a „szellemi” flexibilitás elérése. Ez azonban csak a változások által érintettek bevonásával érhető el, ami alátámasztja a változásmenedzserek régi mondását is, mely szerint: „a változások menedzselése egyenlő az emberek menedzselésével”. Sőt, mindez igazolva látszik a fent említett felmérésben is, mely azt mutatja, hogy a változási folyamatok sikerének három legfontosabb faktora a kiterjedt kommunikáció a változás résztvevőivel, a felső vezetés alkalmassága és a professzionális projektmenedzsment. Annak, hogy a felső vezetés rendkívüli fontosságú, minimum két oka van: az egyik a változáskezdeményezői szerep, a másik a példaképszerep vállalásának fontossága. A változást megcélzó erőfeszítések magas elbukási aránya is alátámasztja azt a nézetet, hogy sikerrel megbirkózni mindazon feladatokkal, melyek a szervezeti változással általában összefüggésbe hozhatók, képzett és erős vezetést igényel. Az áttekinthetőség kedvéért a 24. táblázatban felvázoltuk a változások szintjeinek különbségeit. Ahogy Deuringer (2000) hozzáteszi, ezek a „szintek” nem önmagukért fontosak, sokkal inkább a köztük lévő kölcsönhatás miatt. Példa lehetne egy ilyen kölcsönhatásra egy szervezeti kultúra megváltoztatása. Ebben az esetben a vízió is bizonyosan megváltozik, hogy a következetesség megmaradjon, és a kívánt eredmények elérhetők legyenek.

A változásmenedzsment elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 738 8

Az élővilág teremtményeinek körében a változás természetes és minden napos jelenség. A legkisebb mikroorganizmusoktól kezdve az Univerzumig bezárólag a mozgás és az átalakulás folyamatos. Ennek egy része - akár genetikailag, akár kémiailag, vagy másképpen - szabályozott, míg más részük spontán lefolyásúnak tekinthető. Az ember a változásoknak némelykor elindítója, máskor kísérletező megfigyelője, vagy éppen elszenvedője, de mindemképpen érintettje, és mint ugyancsak élő szervezet, maga is változik. Farkas Ferenc egyetemi professzor társam könyve ezeket a változásokat szervezeti (vagyis rendszer) keretekbe helyezve tárgyalja. A munka tanulságos tapasztalatokat, eseteket és jól hasznosítható módszereket kínál mindazoknak, akik akár kisebb, akár nagyobb méretű (kiterjedésű és mélységű) szervezeti beavatkozásokat kívánnak kezdeményezni és/vagy megvalósítani a szervezetek világában - középpontba helyezve a szervezeti egyént. Jó szívvel ajánlom a könyvet nemcsak az üzleti élet, hanem az intézmények, a közszféra, a társadalmi szervezetek vezetőinek figyelmébe, hogy valamennyien képesek legyenek megérteni a változások igen csak differenciált természetét.

Professzor Dr. Sümegi Balázs DSc intézet igazgató, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Korábbi tanárom és tanítóm, Farkas Ferenc új könyve a változások menedzseléséről, innen „az élet sűrűjéből” nézve is, aktuális kérdésekről szól. Az üzleti világ tele van változásokkal. Ezek egy részét a környezeti hatások kényszerítik ki, mások csak akkor kezdődnek, ha a vezetésben kellő elhatározottság és - nem mellesleg - bátorság is van arra, hogy elébe menjen annak, ami a jövőben be fog következni. Tapasztalataimmal egyezően a könyv írója helyesen látja, hogy minderről könnyebb beszélni, mint a gyakorlatban csinálni. Az ellenállók és ellen érdekeltek tömege áll a változtatni akarók útjában, és igazi művészet felismerni ezek körében a valóságos igényeket és lehetőségeket. A könyvben bemutatott esettanulmányok árnyaltan írják le azt a bonyolult szervezeti világot, amelyben a változások menedzselése zajlik. Motiválttá, elkötelezetté és felhatalmazottá kell tenni az érintett alkalmazottakat, a változások pozitív aspektusainak hangsúlyozásával. Érdemes megfogadni a szerző tanácsát: a változás nem félelemből, nem kudarcból és nem sértődöttségből táplálkozik. Ajánlom szíves figyelmükbe ezt a kitűnő szakkönyvet, amelynek segítségével könnyebben meg fogják érteni, hogy mi más viszi előre nap mint nap a vállalatokat a változások menedzselésének rögös útján.

Dr. Lóránd Balázs szenior üzleti konzultáns, T-Systems Magyarország Zrt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-valtozasmenedzsment-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave