Arisztotelész

Az égbolt


fejezet

Meglehet, volt már aki elcsodálkozott azon, hogy noha a világrend ellentétes alapelvekből áll – tudniillik szárazakból és nedvesekből, hidegekből és melegekből –, ugyan mi módon nem pusztult el és semmisült meg már rég: mintha egy városon csodálkoznék valaki, hogy miképp maradhat fenn, mikor a legellentétesebb néprétegekből – tudniillik szegényekből és gazdagokból, fiatalokból és öregekből, gyengékből és erősekből, hitványakból és derekakból áll. Elkerüli a figyelmüket, hogy épp ez a legcsodálatraméltóbb a társadalmi egyetértésben, mármint arra gondolok, hogy a sok különböző társadalmi állapotból egy egységes jön létre, amely mindenféle természetet és sorsot magába fogad.411 Ám bizonnyal úgy van, hogy a természet az ellentéteseket kívánja – ahogyan kétségkívül a hímet a nősténnyel párosítja, nem pedig mindkettőt a maga fajtájával –, és az első egyetértést az ellentétesek, nem pedig hasonlók felhasználásával hozta létre.412 Úgy tűnik, hogy a mesterségek is a természetet utánozván művelik ezt. A festészet a fehér és a fekete, a sárga meg a vörös színek természetét elegyítve hozza összhangba a képmásokat eredetijükkel,413 a zene magas és mély, hosszú és rövid hangokat keverve a különböző hangokból egyetlen harmóniát teremt, az írástudás pedig magán- és mássalhangzó betűkből készít keveréket,414 és így alkotja meg belőlük egész mesterségét. Ez ugyanaz, mint amit a homályosnak nevezett Hérakleitosznál olvasunk:


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 745 6

Az égbolt c. műben Arisztotelész általánosabb természetfilozófiai megfontolásait az égitestek mozgására és természetére alkalmazza. E megfontolások eredményeképpen Arisztotelész amellett érvel, hogy a világ örök, véges kiterjedésű, és középpontjában helyezkedik el a gömb alakú Föld. Az égbolt örökké tartó körmozgást végez - ezt az teszi lehetővé, hogy az égboltot a körmozgást a saját természetes mozgásaként végző speciális anyagfajta alkotja.

A mű harmadik és negyedik könyve a világ közepén elhelyezkedő Föld elemeinek tulajdonságait írja le - ezek közül a föld és a víz természeténél fogva függőlegesen lefelé mozog, a levegő és a tűz pedig felfelé törekszik -, majd azt taglalja, hogy az elemek mozgása mennyiben határozza meg az összetett testek mozgását.

Kötetünk Az égbolton kívül függelékként a pszeudo-arisztotelészi Világrendet is tartalmazza.

Hivatkozás: https://mersz.hu/arisztotelesz-az-egbolt//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave