Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Gének és környezet

Az intelligenciával kapcsolatos klasszikus genetikai kutatásoknak egy másik meglepő – és hatásában messze mutató – eredménye az volt, hogy megváltoztatta a családi környezet hatásáról vallott korábbi felfogásunkat. Mint a 7. fejezetből kitűnik, a genetikai kutatások egyértelművé tették, hogy az együtt élő embereket kétfajta környezeti hatás éri. Az ún. közös (vagy osztatlan) környezet olyan globális hatásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek az egy családban élő és nevelkedő testvéreket nagyjából egyformán (vagy legalábbis nagyon hasonlóan) érintik. Ilyen lehet a család rendelkezésére álló jövedelem, a szülők szokásai és nevelési stílusa. A nem közös (vagy osztott) környezet hatásai ellenben az azonos háztartásban nevelkedő testvéreket különböző módon befolyásolják. Ilyen eltérő hatások családon belül is jelentkeznek, gondoljunk csak a születési sorrendre, amely eltérő kihívásokat és alkalmazkodási követelményeket támaszt az egymást követően születő testvérekkel szemben (Sulloway 1996). A nem közös környezet befolyása azonban természetesen leginkább a családon túli szociális kapcsolatokból származik. A testvérek rendszerint különböző tanárokhoz és nevelőkhöz kerülnek, eltérő barátokra lelnek, más és más hobbit vagy sportot választanak, amelyekre ugyancsak speciális emberi kapcsolatok jellemzők, stb.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave