Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


A légyszoba és környéke

T. H. Morganről (1866–1945) már máshol is szóltunk, most életpályájának részleteiről is szolgálunk néhány adalékkal (Sturtevant 2001). Morgan a 24 évből, amit a Columbián töltött, egyetlen esetben adta le a nyitó előadásokat, 1909-ben. C. B. Bridges és A. Sturtevant jelen volt. Genetikáról nem volt szó, de vonzódtak Morgan szemléletéhez. Undergraduate-ként 1910–11-ben kaptak egy asztalt a Morgan-laborban. A Drosophila genetikai vizsgálatának lehetősége éppen felmerült, vagy inkább kezdett szárba szökkenni – a két fiatal a legjobbkor jött! A laboratórium, ahol a következő 17 évben sokakkal együtt ők hárman dolgoztak: „The Fly Room” (A Légyszoba) 5 × 7 m alapterületű helyiséget jelentett 8 asztallal. Sokan dolgoztak itt amerikaiak, külföldiek, doktoranduszok és „posztdokok”. H. J. Muller, aki 1910-ben végzett a Columbián, kis kitérőtől eltekintve itt dolgozott. 1927-ben először vitt véghez tudatosan mutagenezist röntgensugárral, 1946-ban Nobel-díjat kapott. Sokáig kommunista érzelmű, de a Szovjetunióban tanítással és kutatással töltött néhány év kijózanította.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave