Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Öröklődéssel kapcsolatos kutatásai

Öröklődéssel kapcsolatos kutatásait meglett emberként kezdi el. Egyik fő műve, a Hereditary Genius (1869, magyarul Az örökletes tehetség és Öröklődő lángész címmel is említik) híres történelmi személyiségek, elsősorban tudósok és művészek családfáinak elemzését tartalmazza. Bizonyítottnak vélte a speciális tehetségek öröklődését. Talán kissé túloz, mikor úgy állítja be eredményeit, hogy azok különleges újdonságot jelentenek, hiszen másokban is felvetődött korábban a tehetség örökölhetősége, és nem kizárólag akarati tényezőkkel magyarázták a kiemelkedő eredményeket, mint állítja (Szabó T. E. 1976). Miután a hírnév néha csalóka, nem tekinthető tudományosan kielégítőnek pusztán ennek elemzése, ezért más jellegek rendszeres vizsgálatába kezdett. Érdeklődése a mérhető emberi jellegek felé fordult, és az elsők között alkalmazott matematikai-statisztikai módszereket (előtte csak Quetelet, Darwin mellett a rá legnagyobb hatással lévő kutató már több mint 22 000 ember magasságát mérve már statisztikailag elemezte). A Gauss-görbét Galton hozta be a köztudatba mint a normális eloszlású jellegek eloszlási függvényét (2.9. ábra). Mindig is hangsúlyozta a mérések és azok matematikai értékelésének fontosságát, a biológiában addig szinte ismeretlen szemléletével tudományos egzaktságra törekedett (Crow 1993a, Czeizel 1976).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave