Benczes Réka, Kövecses Zoltán

Kognitív nyelvészet


Újabb nézetek a kategorizációról

A legtöbb, empirikus megközelítést alkalmazó kutató (nyelvészek, antropológusok és pszichológusok) a prototípusalapú kategorizáció alapján értelmezi adatait. Azonban már többen is rámutattak arra, hogy a „klasszikus” prototípus-modell igencsak problematikusnak tekinthető (lásd például Barsalou 1983; Croft és Cruse 2004; Gibbs 2003a; Smith és Samuelson 1997), mivel a kategóriákat állandó, elvont, mentális reprezentációként kezeli. Erre a hibás feltételezésre mutatott rá Barsalou (1983), aki olyan kategóriákkal dolgozott, amelyeket valamilyen konkrét célból, ideiglenesen hozunk létre: ilyenek például a DIÉTA ALATT IS FOGYASZTHATÓ ÉTELEK vagy a NYARALÁSHOZ SZÜKSÉGES RUHÁK kategóriái. Ezeknek a kategóriáknak nincsenek konvencionális elnevezéseik (szemben a SZÉK, a MADÁR vagy a KALAPÁCS stb. kategóriájával), és azért hozzuk őket létre, hogy megvalósítsunk egy konkrét célt (hogy lefogyjunk, illetve hogy elegendő fürdőruhát pakoljunk a bőröndbe). Barsalou arra az érdekes eredményre jutott, hogy még az ilyen ideiglenes kategóriáink is prototípusok köré szerveződnek, hasonlóan az olyan „normális” kategóriákhoz, mint a MADÁR vagy a SZÉK. Például a DIÉTA ALATT IS FOGYASZTHATÓ ÉTELEK kategória esetén a kísérleti alanyok rendszerint ugyanazokat az alacsony kalóriaértékű ételeket nevezték meg, mint például a zeller, a tofu vagy a puffasztott rizs. A kategória prototípusát valószínűleg az határozza meg, hogy milyen célból jött létre maga a kategória. E cél ismeretében már könnyen létre tudunk hozni egy, az egész kategóriára jellemző prototípust a céllal szorosan összefüggő tulajdonság alapján, mint például az ALACSONY KALÓRIAÉRTÉK. Barsalou következtetései tehát megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a kategóriák csak állandó mentális reprezentációkként létezhetnek.

Kognitív nyelvészet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 734 0

A 14 fejezetet, szószedetet és különálló magyar nyelvű bibliográfiát is tartalmazó szakkönyv a kognitív nyelvészet legfontosabb területeit, meghatározó fogalmait és módszereit mutatja be.

Az első átfogó magyar bevezetés a kognitív nyelvészetbe.

Bevezetés a kategorizáció, fogalmi modellezés és keretezés, metonímia, metafora, figyelem, alak-háttér elrendezés, perspektívaváltás, sematizáció, testesültség, erődinamika, mentális terek és a fogalmi integráció elméletébe.

A nemzetközi és a magyar kognitív nyelvészeti szakirodalom integrálása.

A kognitív nyelvészet új magyar terminológiai rendszere.

A jelentés feldolgozásához szükséges alapvető megértési folyamatok elemzése.

Ábrák és táblázatok a főbb fogalmak és folyamatok illusztrálásához.

A szakkönyvet haszonnal forgathatják a nyelvészet oktatásában részt vevő tanárok, hallgatók és diákok, a tudományos kutatók és a széles nagyközönség: mindazok, akik a kognitív nyelvészeti kérdések tudományos alapjaiban tájékozódni kívánnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovecses-benczes-kognitiv-nyelveszet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave