Csepregi Márta

A finn mint rokon nyelv

34. A határozóragok eredete

*A mai finn határozóragok rendszerében világosan felfedezhetők a kikövetkeztetett alapnyelvi végződések: a locativusi *-na/-nä, az ablativusi *-ta/-tä és a lativusi *-k és *-n ragok.

A ragrendszer kialakulásában részt vett még egy finn-permi eredetű *-1 locativusrag és egy finn-volgai eredetű *-s lativusrag. Ezek irányjelölő funkciójukat elvesztették, ma az -1- elem a külső, az -s- elem a belső helyviszonyt jelöli. Az adessivus és az inessivus ragjában hasonulás ment végbe:

*-lna/-lnä >-lla/-llä, *-sna/-snä > ssa/-ssä.

Az allativusban lekopott a szóvégi mássalhangzó, az -1- elem pedig a -lla rag analógiájára megnyúlt: *-leń > -lle’. Az illativusban két lativusrag kapcsolódott össze, majd az s > h változás és analógia nyomán alakult ki a három ragváltozat: *-seń > *-sen *hen > hVn ~ Vn ~ seen. A translativus is raghalmozás útján keletkezett: *k + *se > -kse ~ -ksi.

Az essivus és a partitivus ragjai őrzik változatlan módon az alapnyelvi ragformákat.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 743 3

Nyelvészet

A finn a magyarnak távoli rokon nyelve, a két nyelv közös ősét több ezer évvel ezelőtt beszélhették valahol az Urál hegység vidékén. A két nyelv közös vonásait összehasonlító nyelvészeti módszerekkel lehet kimutatni.

A kiadvány magyar szakos egyetemisták féléves finn kurzusának anyagát tartalmazza, melyben elsősorban nyelvtörténeti szempontok érvényesülnek. A hangsúly azokon a szókincsbeli és alaktani sajátságokon van, melyek alapnyelvi eredetűek, és ezért megfelelői megtalálhatók a magyar nyelvben is. A szövegek úgy vannak összeállítva, hogy lehetőség szerint minél több rokon szó forduljon elő bennük. Az egyes leckék nyelvtani szempontból egymásra épülnek, s a gyakorlati nyelvtanulás alapjait is jelenthetik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csepregi-a-finn-mint-rokon-nyelv//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero