Zsidó N. András, Lábadi Beatrix (szerk.)

Figyelem a gyakorlatban


Összefoglalás

Ez a fejezet arra vállalkozott, hogy bemutassa sokrétű figyelmi eszköztárunk fáradtságérzékenységét, illetve ennek gyakorlati jelentőségét. Ismertettünk több olyan megfigyelést is, amely cáfolja a figyelmi fáradtságról kialakult általános közvélekedést. Ilyen fontos észrevétel volt, hogy a szubjektív fáradtság a figyelmi feladatokban ritkán jósolja be a növekvő fáradtság hatására jelentkező teljesítményromlást. Ez gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy a fáradtságban gyökerező potenciális munkaminőség-csökkenés vagy a veszélyhelyzetek fokozott rizikója nem ismerhetők fel pusztán az aktuális fáradtságélmény alapján. Hasonlóképpen egy általános elképzelést kérdőjeleznek meg azok a megfigyelések, amelyek alapján arra következtethetünk, hogy nem feltétlenül a nehéz, az összetett, a magasabb szintű figyelmi feladatokban fáradunk el jobban. Ellenkezőleg: a fenntartott figyelmi feladatokban mutatkozó teljesítményromlás általában jóval gyorsabban alakul ki, mint az összetettebb figyelmet igénylő feladatok esetében. Úgy tűnik, hogy neurokognitív rendszerünk az egyszerű, illetve monoton figyelemi kihívásra van kevésbé felkészülve. Ugyanakkor a fentiek során azt is hangsúlyoztuk, hogy a fenntartott figyelmi helyzetekben a magasabb rendű agyterületek felől érkező kognitív kontroll szerepe nem elhanyagolható, ami a figyelmi kontrollfolyamatok általános fáradtságérzékenységét támasztja alá. A fáradtság hatásának kompenzációja kapcsán több lehetőséget elemeztünk. Ezek közül ki kell emelnünk a motiváció jelentőségét, amely a mai fáradtságkutatás egyik legmarkánsabb kísérletes és elméleti iránya. Röviden összefoglalva: a motivált személy figyelme jóval kevésbé fárad, illetve a motiváció szintjének emelésével drasztikus figyelmi regeneráció érhető el. Persze a motiváció szintjét sem lehet bármeddig emelni, így a feladatcéloktól való elszakadás, vagyis a szünet beiktatása egy idő után elkerülhetetlenné válik. A figyelmi fáradtságról tehát nagyon sok ismerettel rendelkezünk, de a szakirodalom alapján az is nyilvánvaló, hogy mentális működésünk, illetve viselkedésünk egyik legfontosabb jellemzőjének, a fáradékonyságnak még számos oldala ismeretlen.

Figyelem a gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 847 8

A figyelem az életünk meghatározó része, a legapróbb cselekedeteinket is átszövi kora gyermekkortól egészen az időskorig. Mindenki tud példát mondani arra, amikor figyelt, amikor valamire direkt nem figyelt, amikor észrevett valami változást, amit mások nem, amikor elfáradt és nem tudott tovább figyelni, és arra is, amikor felfrissült és újra oda tudott figyelni. Persze ebben nagyok az egyéni különbségek, hiszen arra, hogy mire, mennyire és hogyan figyelünk, hat az, hogy milyen természetűek vagyunk. Az viszont mindenkire igaz, hogy figyelem nélkül sok szórakoztató tevékenységet nem tudnánk gyakorolni. A figyelmi képességünk alapvető, elválaszthatatlan része a kommunikációnak, a digitális eszközhasználatnak, a sportnak és a művészetnek. Ugyanakkor a figyelmi képességeink alapvetőségének akkor kerülünk igazán tudatába, amikor valamelyik „része” hiányzik. A figyelmi deficitek széles körben megjelennek a neuropszichológiától a különböző függőségeken át a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarig. Jelen kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-labadi-figyelem-a-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave