Kozma Gábor

Működési rendszerkockázat az államháztartásban

Nemzetközi kitekintéssel

Az államháztartás visszacsatolási mechanizmusai

Ahogy a 2.5.5. alfejezetben már jeleztük, az y környezeti információt, valamint g kiadási előirányzatot tartalmazó stratégiai kommunikáció a heterogén rendszermodell térbeli alakzatának A felszínén zajlik (lásd továbbá a 2.2.5. alfejezetet). Minden x hordozóinformáció, amely a kommunikáció lebonyolításához hozzájárult, a „felszín alatt”, a térbeli alakzat V térfogatában halmozódik. A felhalmozódó x információmennyiség a véletlenszerű és irreverzibilis elrendeződésen túlmenően, számos ismétlődést (redundanciát) tartalmaz a disszipáció következtében. Mindez a logikus és szabályszerű struktúra mellett véletlenszerűen lerakódó, káoszos részhalmazokat generál. Ezek a véletlenszerűséget mutató belső információk teszik lehetővé, hogy feltárásuk, valamint azonosításuk segítségével visszacsatoló információs ágakat hozzunk létre, amelyek biztosítják a tényleges információs pályák folyamatos nyomon követését. A hibák, következetlenségek, valamint a mennyiségi eltérések segítségével a ténylegesen végbemenő folyamatok szimbolikus terének felvázolását végezhetjük el. Lehetővé válik az alapvető információs folyamatok (koncentráció és diffúzió) azonosítása, belső kontrollrendszerének megtervezése, továbbá a visszacsatolási (feedback) mechanizmus működtetése. Az államháztartás belső környezete a visszacsatolási mechanizmus létrehozásával szervezettebbé, organikusabbá válik, a közbenső érintkezési/határoló felületek szerepe összetettebb lesz. A mezoszint bonyolultabb elméleti térbeli struktúrát alakít ki; minőségi, rendszerbe integrált, rendezett metainformáció halmozódik fel a folyamatok szervezett és koordinált értékelésének segítségével.1

Működési rendszerkockázat az államháztartásban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 851 5

Gazdaság

Meglehetősen magas elvontsági szintű tanulmányt tart kezében az Olvasó.

Olyan fogalmakkal találkozunk a műben, mint pszichológiai érték-függvény, információ vagyon, kilátás-elmélet, mentális könyvelés, disszipáció, autokatalitikus jelleg, unitárius állam…… A tudomány emberein kívül kevesen értik ezek jelentését. A szerző viselkedés-gazdaságtan és az intézményi gazdaságtan eredményeire támaszkodva, vizsgálni kívánja a címben foglalt rendszerszintű működési kockázatokat. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a témát ugyan elméletileg tárgyalva, azért a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekre jusson. Legyen továbbá a könyv hasznos segédeszköz az oktatásban is.

Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerző első opusza e témában. Sőt, úgy látom, hogy bár nem lehetetlen, de nem is könnyű megérteni a jelen munkában foglaltakat, ha valaki az első könyvet, melyre gyakran hivatkozik a szerző, nem ismeri. (Működési kockázat és veszteség elkerülés az állampénzügyi döntésekben Akadémiai Kiadó, 2019). Azaz, a mű mintegy folytatása a korábbi monográfiának.

Enyhítendő a tudományos szint nehézségét, szerzőnk rendkívül nagy súlyt helyezett a szemléltetésre. Színes ábrák, grafikonok sokasága tarkítja a könyvet. Igen érdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelvételek a világ különböző régióiról, országairól. Kis országunkra a vizsgált kérdést illetően is igen nagy szerepe van a külső hatásoknak. Ezekre kevés a ráhatásunk. De belső berendezkedésünkre lehet.

Mondanivalójából számomra a legfontosabbnak a szubszidiaritás fontosságának kiemelése tűnik:

„A működési stabilitás elméleti szintje a decentralizáció lényegesen magasabb fokát, érettebb és tagoltabb nemzetközi és nemzeti szintű döntési mechanizmusokat igényelne az állampénzügyi folyamatokban. A decentralizáció szintjének empirikusan kimutatható elmaradása – „hiánya” – az egyes nemzetállamok rendszereinek, valamint a globális állampénzügyi rendszer egészének a lehetségesnél lényegesen nagyobb mértékű sérülékenységét jelzi.”

Botos Katalin

Professzor emerita

Nem tagadom, szívesen és örömmel írtam ajánló sorokat a Működési rendszerkockázat az államháztartásban című könyvhöz. Nem csak alkotójának több mint két évtizedes, tiszteletreméltó pénzügyi ellenőri, majd kutatói, alkotói pályájának követése indít erre, hanem mert az a magam számára is sok új támpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az újabb mű ugyanis szélesedő horizonton, nemzetközi kitekintésben folytatása annak a gondolati ívnek, amelyet a szerző a Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben című három éve megjelent könyvében összefoglalt. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nap mint nap megpróbálják megérteni az államháztartás működésének történéseit, akik a maguk szűkebb vagy bővebb világában találkoznak azokkal a pénzügyi, s vele társadalmi kockázatokkal, amelyek áthatják életünket. A kötet külön értéke, hogy a szerző képes volt újabb művében is érzékeltetni egyéni látásmódját, egyszerre adva jól felépített elméleti hátteret és napi tapasztalatot. Kitűnik írójának a hosszú gyakorlati ismerete, s erre épülő elkötelezett kutatói igényessége. Az államháztartás működési rendszerkockázatairól összefoglaltak az olvasót gondolati társnak tekintik, s gyakran azonosulásra, néha vitára indítják. Tisztelem érte a szerzőt, hiszen napjaink világjárványok és háborúk sújtotta világában a közös gondolkodásra, az együttműködésre építő kiútkeresés különös értékké, mondhatjuk, a fennmaradás feltételévé vált. Az eligazodást segítő, jó könyv ebben mindazoknak segítség, akik többet akarnak érteni a jelenből és messzebbre látni a jövőben. Érdemes tehát kézbe venni e gondolati, szakmai tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt.

Kovács Árpád

egyetemi tanár

Hivatkozás: https://mersz.hu/kozma-mukodesi-rendszerkockazat-az-allamhaztartasban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero