Kozma Gábor

Működési rendszerkockázat az államháztartásban

Nemzetközi kitekintéssel


d) Az empirikus kutatás lépései

  1. Előzetesen áttekintjük a vizsgált makroadatokat a BRIC országok, valamint regionális ellenpólusaik páronkénti összehasonlításának segítségével (3.3. fejezet).
  2. II. Értékeljük az állampénzügyi szempontok alapján definiálható közszektor modellek országcsoportjait (3.4–3.5. fejezetek).
  3. III. Rendszerezzük a teljes sokaság adatait az SNA statisztika területi tagolása szerint a földrészek, makrorégiók, régiók áttekintésével (3.6–3.9. fejezetek). A jelentős országok1 adatait a kapcsolódó mellékletek táblázataiban és ábráin mutatjuk be.
  4. IV. Összegezzük a területi felbontású adatokat, lényegesség szerint vizsgáljuk a kiemelt országokat2 (TOP60), valamint áttekintjük ezek globális rangsorait és kétdimenziós eloszlásaikat tartalmazó kockázati térképeit. A globális állampénzügyi rendszert domináló négy országot (TOP4) külön is vizsgáljuk. (3.10. fejezet)
 
1 A 2019-ben a teljes sokaságra elvégzett keresztmetszeti vizsgálatban ezermillió USD feletti g kormányzati végső fogyasztással rendelkező ország.
2 A 2019-ben a teljes sokaságra elvégzett keresztmetszeti vizsgálatban ezermillió USD feletti SORMa abszolút működési rendszerkockázattal rendelkező ország.

Működési rendszerkockázat az államháztartásban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 851 5

Meglehetősen magas elvontsági szintű tanulmányt tart kezében az Olvasó.

Olyan fogalmakkal találkozunk a műben, mint pszichológiai érték-függvény, információ vagyon, kilátás-elmélet, mentális könyvelés, disszipáció, autokatalitikus jelleg, unitárius állam…… A tudomány emberein kívül kevesen értik ezek jelentését. A szerző viselkedés-gazdaságtan és az intézményi gazdaságtan eredményeire támaszkodva, vizsgálni kívánja a címben foglalt rendszerszintű működési kockázatokat. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a témát ugyan elméletileg tárgyalva, azért a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekre jusson. Legyen továbbá a könyv hasznos segédeszköz az oktatásban is.

Mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy nem ez a szerző első opusza e témában. Sőt, úgy látom, hogy bár nem lehetetlen, de nem is könnyű megérteni a jelen munkában foglaltakat, ha valaki az első könyvet, melyre gyakran hivatkozik a szerző, nem ismeri. (Működési kockázat és veszteség elkerülés az állampénzügyi döntésekben Akadémiai Kiadó, 2019). Azaz, a mű mintegy folytatása a korábbi monográfiának.

Enyhítendő a tudományos szint nehézségét, szerzőnk rendkívül nagy súlyt helyezett a szemléltetésre. Színes ábrák, grafikonok sokasága tarkítja a könyvet. Igen érdekesek a viszonylag friss adatokkal hozott pillanatfelvételek a világ különböző régióiról, országairól. Kis országunkra a vizsgált kérdést illetően is igen nagy szerepe van a külső hatásoknak. Ezekre kevés a ráhatásunk. De belső berendezkedésünkre lehet.

Mondanivalójából számomra a legfontosabbnak a szubszidiaritás fontosságának kiemelése tűnik:

„A működési stabilitás elméleti szintje a decentralizáció lényegesen magasabb fokát, érettebb és tagoltabb nemzetközi és nemzeti szintű döntési mechanizmusokat igényelne az állampénzügyi folyamatokban. A decentralizáció szintjének empirikusan kimutatható elmaradása – „hiánya” – az egyes nemzetállamok rendszereinek, valamint a globális állampénzügyi rendszer egészének a lehetségesnél lényegesen nagyobb mértékű sérülékenységét jelzi.”

Botos Katalin

Professzor emerita


Nem tagadom, szívesen és örömmel írtam ajánló sorokat a Működési rendszerkockázat az államháztartásban című könyvhöz. Nem csak alkotójának több mint két évtizedes, tiszteletreméltó pénzügyi ellenőri, majd kutatói, alkotói pályájának követése indít erre, hanem mert az a magam számára is sok új támpontot, rendszerezett ismeretet ad. Az újabb mű ugyanis szélesedő horizonton, nemzetközi kitekintésben folytatása annak a gondolati ívnek, amelyet a szerző a Működési kockázat és veszteségkerülés az állampénzügyi döntésekben című három éve megjelent könyvében összefoglalt. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik nap mint nap megpróbálják megérteni az államháztartás működésének történéseit, akik a maguk szűkebb vagy bővebb világában találkoznak azokkal a pénzügyi, s vele társadalmi kockázatokkal, amelyek áthatják életünket. A kötet külön értéke, hogy a szerző képes volt újabb művében is érzékeltetni egyéni látásmódját, egyszerre adva jól felépített elméleti hátteret és napi tapasztalatot. Kitűnik írójának a hosszú gyakorlati ismerete, s erre épülő elkötelezett kutatói igényessége. Az államháztartás működési rendszerkockázatairól összefoglaltak az olvasót gondolati társnak tekintik, s gyakran azonosulásra, néha vitára indítják. Tisztelem érte a szerzőt, hiszen napjaink világjárványok és háborúk sújtotta világában a közös gondolkodásra, az együttműködésre építő kiútkeresés különös értékké, mondhatjuk, a fennmaradás feltételévé vált. Az eligazodást segítő, jó könyv ebben mindazoknak segítség, akik többet akarnak érteni a jelenből és messzebbre látni a jövőben. Érdemes tehát kézbe venni e gondolati, szakmai tartalmában gazdag, ugyanakkor nem minden részletében könnyű olvasmányt.

Kovács Árpád

egyetemi tanár

Hivatkozás: https://mersz.hu/kozma-mukodesi-rendszerkockazat-az-allamhaztartasban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave