Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


Az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálata1

Bár az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, külön említést érdemel. Az alkotmánybíráskodás határait alapvetően határozza meg az, hogy ebben a kérdésben az Alaptörvény tartalmaz-e bármilyen iránymutatást, továbbá az, hogy az Alkotmánybíróság határozataiban hogyan foglal állást a kérdésről. A hatáskör relevanciáját a kétharmados alkotmányozó többség mellett Magyarországon – különösen az intenzív alkotmánymódosítási vitákkal kísért 2010 és 2013 közötti időszakban – jól mutatja a tárgyban született gazdag szakirodalom, a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat és az Alaptörvény negyedik módosítása.2

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave