Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


2 Az e hatáskörrel kapcsolatos értelmezéseket és értékeléseket lásd Gárdos-Orosz Fruzsina – Szente Zoltán (szerk.): Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014, III. rész, 145–241. Legújabban és összefoglaló jelleggel lásd Erdős Csaba: „Az Alkotmánybíróság gyakorlata az alkotmánymódosítások felülvizsgálatának és alkotmányi szabályok közti kollízió feloldásának területein” in Gárdos-Orosz Fruzsina – Szente Zoltán (szerk.): Jog és politika határán. Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után, Budapest, HVG-ORAC, 2015, 317–348.

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave