Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


A személyiségi jog megsértése1

Az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozót egy magánszemély az iWiW közösségi oldal felhasználói adatlapján magánszemélyként megnevezve az állatai között tüntette fel, valamint az indítványozó ügyvédi minőségét is érintően a jó hírnevét romboló bejegyzéseket tett közzé. Az Alkotmánybíróság az ügyre vonatkoztatva a jó hírnévhez való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága egymáshoz való viszonyát vizsgálta. A korábbi joggyakorlatára utalva kifejtette, hogy az alkotmányosan védett véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetében, de a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása alapvetően nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, amely akkor is megvalósul, ha csak és kizárólag az érintett személy lejáratására irányul. Az ügyvédként eljáró személy önmagában ügyvédi minősége miatt azonban nem tekinthető közhatalmat gyakorló személynek vagy közszereplő politikusnak, tehát nincs alkotmányos indoka annak, hogy egy egyébként büntetendő cselekmény a sértett ügyvédi minőségére tekintettel ne lenne szankcionálandó. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a sérelmezett kifejezésekben jogellenességet nem látó bírói álláspont nem áll összhangban az Alaptörvénnyel, ha a fenti alkotmányos szempontokat megfelelően mérlegeljük.2

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave