Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


A különleges jogrend

A magyar alkotmány, a 2011. évi Alaptörvény talán egyedülálló abban az értelemben, hogy a különleges jogrend hat különböző formáját ismeri el,1 amelyek közül a veszélyhelyzet 2022 végén, a kézirat lezárásakor is fennáll, ezenkívül még két, alkotmány alatti szintű, kvázi különleges jogrend is, az ún. tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet2 és az „egészségügyi válsághelyzet” is hatályban van.3 Ezeken túl is van néhány, más típusú válsághelyzet is a jogrendben, mint például az energiaellátási vagy nukleáris válsághelyzet, de ezekben az esetekben a válságkezelési rendszerek szűkre szabottak, és a rendelkezésre álló eszközök köre nagyon korlátozott.4

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave