A mozgatóneuron (vagy motoneuron)-betegség (MNB) kifejezés ernyőfogalom, amely az idegrendszer, azon belül az akaratlagos mozgásért felelős idegsejtek pusztulásával járó kórképeket jelöli. Ezek közül az amiotrófiás lateralszklerózis (ALS) és a spinális izomatrófiák (spinális muszkuláris atrófiák, SMA) emelhetők ki. A teljes betegségcsoport gyakorisága 4–7 eset 100 000 főre vetítve globálisan (Talbot, 2009; Logroscino és mtsai, 2018), mely gyakoriságért jelentős részben az ALS felel; utóbbi kórkép 100 000-ből 5–6 esetben kerül diagnosztizálásra (Goldstein, 2019). Az MNB-k incidenciája évente 1–2/100 000, és nincs bizonyíték arra, hogy gyakoriságuk növekedne (Logroscino és mtsai, 2018). Noha e számok elenyészőnek tűnhetnek, 2016-ban több mint 330 000 ember élt ezen betegségekkel világszerte, és további 34 000 személy halálát okozták ezen kórképek ugyanebben az évben. Megjegyzendő továbbá, hogy a 100 000 főre vetített korstandardizált prevalenciát tekintve, lényegesen nagyobb gyakoriság került leírásra a magasabb szocioökonómiai státuszú földrajzi területeken, így Észak-Amerikában 16,8, Ausztráliában 14,7, míg Nyugat-Európában 12,9 volt e betegségcsoport gyakorisága, összehasonlítva például afrikai régiókból származó adatokkal (1,3). Ezek alapján a világszerte becsülhető gyakorisági adatok feléért a magas szociökonómiai régiók felelnek. Megjegyzendő, hogy a fenti különbség részbeni forrásai az egészségügyi rendszer és diagnosztikus eljárások színvonalában megfigyelhető eltérések is lehetnek, habár etnikai tényezők szerepét is feltételezik (Logroscino és mtsai, 2018).