MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Távhőellátás, hőszállítás
Előzmények
Az ajánlatkérő Főtáv Zrt. tulajdonában nagyszámú olyan hőközpont van, amelyek vagy felújításra várnak (régi, minőségében elavult, ill. rossz állapotban lévők), vagy szolgáltatói hőközpontok, amelyek jelenleg kapcsolt épületeket látnak el. Ez utóbbiakat az önálló mérés, ill. szabályozhatóság érdekében szét kell választani, azaz a jelenlegi kapcsolt épületeket önálló új primer hőközponttal kell ellátni. A rossz állapotban lévőket pedig egy lecserélési program keretén belül ugyancsak új hőközponttal kell kiváltani.
Tartalomjegyzék
- TÁVHŐELLÁTÁS, HŐSZÁLLÍTÁS
- Impresszum
- Tisztelt Olvasó!
- Tisztelt Olvasó!
- ELŐSZÓ
- I. A TÁVHŐELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ISMERETEK
- 1. Bevezetés
- 2. A távhőellátás és távhőszolgáltatás definíciója és a jogi alapfogalmak
- 3. A távhőellátás ismeretanyaga
- 4. A távhőellátó rendszerek felépítése és osztályozása
- 4.1. A távhőellátás alrendszerei
- 4.2. A távvezeték-hálózat elemei
- 4.3. A hőszállító közeg fajtái
- 4.4. A forróvíz-távhőellátó alrendszerek hidraulikai kapcsolata
- 4.5. A fogyasztók típusai, a felhasználás célja
- 4.6. A vezetékrendszer fajtái
- 4.7. A vezetékek építési módja
- 4.8. A vezetékek száma
- 4.9. A hőközpontok fajtái
- 5. A hőszállítással kapcsolatos alapismeretek
- 5.1. A hőszállítás feladata
- 5.2. A hőszállítással kapcsolatos alapfogalmak
- 5.3. A hőszállítás mennyiségi jellemzői
- 5.4. A névleges szabályozási diagramok készítésének elvei
- 5.5. A hőigények rendezett gyakorisági diagramja, tartamdiagramja
- 5.6. A hőközpontok hőmérlege. A hőcserélő egyenletek
- 5.6.1. A fűtési hőcserélő
- 5.6.2. A HMV-hőcserélő soros kapcsolása bypass-üzem nélkül
- 5.6.3. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolásra az 5.2/a ábra szerint
- 5.6.4. A hőcserélők előírt kilépő jellemzőihez a szükséges belépő jellemzők meghatározása. Inverz feladat
- 5.6.1. A fűtési hőcserélő
- 5.1. A hőszállítás feladata
- 6. A hőigények meghatározása
- 6.1. A hőigények valószínűség-elméletének vizsgálata
- 6.1.1. A fűtési hőigény valószínűségi jellege
- 6.1.2. Egy fűtési fogyasztó hőigényének bizonytalansága, a valószínűség-eloszlás meghatározása
- 6.1.3. Az egyidejű fűtési hőigények meghatározása a fogyasztók csoportjára
- 6.1.4. A használatimelegvíz-igények valószínűségi jellege
- 6.1.5. Az együttes fűtési és használatimelegvíz-igények valószínűségi jellege
- 6.1.6. A távhőrendszer (hálózat) hőveszteségének valószínűségi jellege
- 6.1.1. A fűtési hőigény valószínűségi jellege
- 6.2. Üzemelő távhőrendszer hőigényének statisztikája a külső hőmérséklet függvényében. A regresszióanalízis alkalmazása
- 6.3. Példák és feladatok
- 6.1. A hőigények valószínűség-elméletének vizsgálata
- 1. Bevezetés
- II. HŐSZÁLLÍTÁS
- 7. Az áramló közeg hidraulikai és termikus paramétereinek számítása állandósult állapotra
- 8. A hőveszteség számítása
- 9. A nyomásveszteség számítása csőben áramló forróvízre
- 9.1. Súrlódásmentes, hőszigetelt (adiabatikus) áramlás
- 9.2. Súrlódásos, hőszigetelt (adiabatikus) áramlás. Áramlási veszteség, hidraulikai ellenállás
- 9.3. A forróvíz lehűlésének számítása. Politropikus, súrlódásos, kívülről fűtött vagy hűtött áramlás, állandó áramlási keresztmetszetű csőben
- 9.4. Politropikus, kívülről fűtött vagy hűtött áramlás súrlódás nélkül, állandó áramlási keresztmetszetű csőben
- 9.5. Izotermikus, izentropikus és izentalp súrlódásos áramlás, állandó áramlási keresztmetszetű csőben
- 9.6. Politropikus, súrlódásos áramlás, változó áramlási keresztmetszetű csőben
- 9.7. Politropikus áramlás súrlódás nélkül, hőátvitellel, változó áramlási keresztmetszetű csőben
- 9.8. Adiabatikus áramlás súrlódással, hőátvitel nélkül, változó áramlási keresztmetszetű csőben
- 9.9. Példák és feladatok a 9. fejezethez
- 9.1. Súrlódásmentes, hőszigetelt (adiabatikus) áramlás
- 10. Az áramló vízgőz jellemzőinek számítása ideális gázként
- 10.1. A gőzáramlás modellje: izotermikus ideális gázáramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás
- 10.2. A gőzáramlás modellje: ideális gáz izentalp áramlása
- 10.3. A gőzáramlás modellje: ideális gáz adiabatikus áramlása, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó áramlási veszteség
- 10.4. A gőzáramlás modellje: ideális gáz izentrop áramlása, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel (hőleadás)
- 10.5. A szuperszonikus és szubszonikus áramlás összehasonlítása
- 11. Vízgőz áramlásának számítása a T–s diagram állapotfüggvényeinek alapulvételével
- 11.1. Nedves vagy száraz telített gőz áramlása
- 11.1.1. Politropikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás, változó hőveszteség
- 11.1.2. Politropikus áramlás, változó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és változó hőveszteség
- 11.1.3. Izochor áramlás, a cső mentén változó súrlódás, változó hőveszteség
- 11.1.4. Izentrop áramlás, a cső mentén változó súrlódás
- 11.1.5. Izobár és izoterm áramlás, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel
- 11.1.6. Izentalp áramlás, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel, állandó áramlási keresztmetszet
- 11.1.7. Izentalp áramlás, a cső mentén változó súrlódás, változó áramlási keresztmetszet
- 11.1.8. Politropikus áramlás súrlódás nélkül, állandó áramlási keresztmetszet
- 11.1.9. Adiabatikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás
- 11.1.10. Változó áramlási keresztmetszet mellett végbemenő „hiányos” áramlások, súrlódás és/vagy hőátvitel nélkül
- 11.1.1. Politropikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás, változó hőveszteség
- 11.2. Túlhevített vízgőz áramlása
- 11.2.1. Politropikus áramlás, a cső mentén változó súrlódás és változó hőveszteség
- 11.2.2. Izentrop áramlás, a cső mentén változó súrlódás
- 11.2.3. Izochor áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel
- 11.2.4. Izentalp áramlás, változó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódással, hőbetáplálás nélkül
- 11.2.5. Izentalp áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és hőátvitel
- 11.2.6. Izoterm áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és hőátvitel
- 11.2.7. Politropikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó hőátvitel, súrlódás nélkül
- 11.2.8. Adiabatikus áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás
- 11.2.9. Izobár áramlás, állandó áramlási keresztmetszet, a cső mentén változó súrlódás és változó hőátvitel
- 11.2.10. Változó keresztmetszetű csőben végbemenő speciális súrlódásos áramlások
- 11.1. Nedves vagy száraz telített gőz áramlása
- 12. Példák és feladatok a 11. fejezethez
- 13. Tartályban tárolt közegek fűtése vagy hűtése
- 14. A távfűtőhálózatok hidraulikai analízisének kérdései állandósult áramlás esetén
- 14.1. Csővezeték-hálózatok hidraulikai analízisének módszerei
- 14.2. Csőhálózatok gráfja és topológiai leírása
- 14.3. A csőhálózati áramlások megmaradási egyenletei, „peremfeltételei” és meghatározottsága
- 14.4. A csőhálózati áramlást leíró megmaradási egyenletek megoldása
- 14.5. A csőhálózatokban történő áramlás variációs elve
- 14.1. Csővezeték-hálózatok hidraulikai analízisének módszerei
- 15. Az áram- és nyomáskép, valamint a betáplálási jellemzők meghatározása speciális hurkolt nyomvonalú távfűtőhálózatokban, előírt fogyasztási kép esetén: a hidraulikai analízis alapfeladata
- 15.1. Az optimális áramlási kép meghatározása több és változtatható mértékű betáplálás esetén a disszipációs munka vagy a betáplálási munka minimalizálásával
- 15.2. Egyetlen hurkot tartalmazó körvezetékes távfűtőhálózat hidraulikai analízise az alapfeladat esetében. Az általános megoldás előállítása
- 15.3. Sugarasan összekötött hurkolt távfűtőhálózatok hidraulikai analízise
- 15.4. Optimális sugaras üzemmód keresése hurkolt (körvezetékes) távfűtőhálózatban a körvezeték felnyitásával és szakaszolással
- 15.5. Az alapfeladat sugaras nyomvonalú távfűtőhálózatokra. Két vagy több betáplálási pontú sugaras távfűtőhálózat előírt fogyasztásokkal. A betáplálások optimális mértékének meghatározása
- 15.1. Az optimális áramlási kép meghatározása több és változtatható mértékű betáplálás esetén a disszipációs munka vagy a betáplálási munka minimalizálásával
- 16. Az áram-, nyomás-, valamint a fogyasztási kép meghatározása előírt betáplálási jellemzők esetén: a hidraulikai analízis inverz feladata
- 16.1. Egyszeresen összefüggő gráfú (hurkolt sugaras) csőhálózatok azonos értékű fogyasztóhelyi potenciálokkal
- 16.2. Egyszeresen összefüggő gráfú (hurkolt sugaras) csőhálózatok különböző értékű fogyasztóhelyi potenciálokkal
- 16.3. Kétszeresen összefüggő gráfú (tiszta hurkolt) csőhálózatok előírt elvételi ellenállások mellett
- 16.4. Korlátos szállítóképességű csőszakaszokkal rendelkező hálózatok maximális szállítóképességének vizsgálata
- 16.5. Csővezeték-hálózatok hidraulikai analízisének módszerei összenyomható folyadékok állandósult áramlása esetén
- 16.1. Egyszeresen összefüggő gráfú (hurkolt sugaras) csőhálózatok azonos értékű fogyasztóhelyi potenciálokkal
- 17. Sugaras hálózatok hidraulikai analízise az eredő hidraulikai ellenállások módszerének felhasználásával
- 17.1. Az eredő (helyettesítő) ellenállás meghatározása hálózatrészekre
- 17.2. Sugaras hálózatok hidraulikai analízise
- 17.3. Csőhálózatszakaszok ismeretlen ellenállásainak identifikációja
- 17.4. Forróvizes távhőrendszerek hidraulikai szállítókapacitásának meghatározása számítással
- 17.5. Példák, feladatok
- 17.6. Nyomáslengés figyelembevétele a mértékadó nyomás meghatározásához
- 7. Az áramló közeg hidraulikai és termikus paramétereinek számítása állandósult állapotra
- III. SZERKEZETEK, TERVEZÉS, LÉTESÍTÉS
- 18. Forróvizes távhőellátó rendszerek felépítése, tervezése, létesítése
- 18.1. Távhőtermelő létesítmények tervezése és létesítése
- 18.2. A forróvizes távhőellátó vezetékek (vezetékrendszerek) szerkezeti elemei, tartozékai és műtárgyai
- 18.3. A távhővezetékek szilárdsági méretezése
- 18.4. A hőtágulásból eredő feszültségek
- 18.5. Közvetlenül földbe fektethető vezetékrendszerek
- 18.6. Forróvíz-rendszerek elzárószerelvényei
- 18.7. A távhővezeték üzemeltetésének és építésének gyakorlati szempontjai
- 19. A hőközpontok fajtái, felépítésük, szabályozásuk és kapcsolási sémák
- 19.1. Változó tömegáramú távhőrendszerek hőközpontjai
- 19.2. A változó tömegáramú hőközpontok lehetséges kapcsolásai
- 19.2.1. Változó tömegáramú hőközpontokban alkalmazott kapcsolások
- 19.2.2. Párhuzamos kapcsolású hőközpont
- 19.2.3. Párhuzamos kapcsolású fűtési és HMV-körrel rendelkező hőközpont, kétlépcsős HMV-termeléssel, szabályozott előfűtő hőcserélővel
- 19.2.4. Változó tömegáramú, soros kapcsolású fűtési és HMV-körrel rendelkező hőközpont, HMV primer rásegítő (befecskendező) ággal (győri kapcsolás)
- 19.2.5. Változó tömegáramú hőközpont, automatikus soros-párhuzamos kapcsolással, egylépcsős HMV-termeléssel
- 19.2.1. Változó tömegáramú hőközpontokban alkalmazott kapcsolások
- 20. A DDC-rendszerű elektronikus szabályozók alkalmazása hőközpontokban fűtés és HMV-szabályozására
- 20.1. A TREND DDC-szabályozók hardverfelépítése
- 20.1.1. Általános felépítés és jellemzők
- 20.1.2. Bemenetek
- 20.1.3. Kimenetek
- 20.1.4. Adattárolás
- 20.1.5. A fűtés- és HMV-szabályozást végző DDC-k működtető programjának általános lehetőségei
- 20.1.6. Naptárfunkciók
- 20.1.7. Beépített hibanyilvántartó rendszer
- 20.1.8. Szolgáltatás
- 20.1.9. Kezelői felület
- 20.1.10. Telepítés
- 20.1.11. Felügyeleti lehetőségek
- 20.1.12. A TREND IQ221 típusú DDC-szabályozó
- 20.1.1. Általános felépítés és jellemzők
- 20.2. A TREND DDC-szabályozók működtető szoftvere
- 20.3. Hőközponti szabályozás DDC-vel
- 20.3.1. Fűtési körök szabályozása DDC-szabályozóval
- 20.3.1.1. A DDC működtető programjának alapvető beállítási paraméterei
- 20.3.1.2. Visszatérő hőmérsékletre történő szabályozás
- 20.3.1.3. Előremenő hőmérsékletre történő szabályozás
- 20.3.1.4. Éjszakai fűtéscsökkentés
- 20.3.1.5. Éjszakai fűtés lekapcsolása
- 20.3.1.6. Külső hőmérséklet szerinti lekapcsolás
- 20.3.1.1. A DDC működtető programjának alapvető beállítási paraméterei
- 20.3.2. A HMV-termelés szabályozása DDC-szabályozóval
- 20.3.1. Fűtési körök szabályozása DDC-szabályozóval
- 20.4. A HMV-termelés szabályozása előnykapcsolás alkalmazásával
- 20.4.1. A HMV előnykapcsolásában rejlő lehetőségek
- 20.4.2. Hidraulikai méretezéssel megvalósított előnykapcsolás
- 20.4.3. DDC-vel vezérelt előnykapcsolás szoftveres megoldása
- 20.4.3.1. A szoftveres előnykapcsolás egy lehetséges algoritmusa
- 20.4.3.2. A jelenlegi szoftveres előnykapcsolási algoritmus alkalmazásának korlátai
- 20.4.3.3. Szoftveres előnykapcsolás alkalmazásának lehetősége állandó tömegáramú, hagyományos kialakítású hőközpontokban
- 20.4.3.4. Szoftveres előnykapcsolás alkalmazása változó tömegáramú hőközpontban
- 20.4.3.1. A szoftveres előnykapcsolás egy lehetséges algoritmusa
- 20.4.1. A HMV előnykapcsolásában rejlő lehetőségek
- 20.5. Tömegáram-takarékos üzemvitel megvalósítása kompakt szelepekkel szerelt hőközpontok esetében
- 20.1. A TREND DDC-szabályozók hardverfelépítése
- 21. A hőközpontok tervezése, kiválasztása, telepítése. Ajánlatkérés és a műszaki tartalom előírása változó tömegáramú kompakt hőközpont tervezéséhez és telepítéséhez (a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. példája)
- 21.1. Tételjegyzék
- 21.2. Megkívánt kapcsolások
- 21.3. A hőközpontok üzeme a névlegestől eltérő munkapontokban
- 21.3.1. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokban előnykapcsolás nélkül. Alapfeladat
- 21.3.2. A hőcserélők felé támasztott teljesítményigények ismeretében a szükséges belépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokra előnykapcsolás alkalmazásakor. Inverz feladat
- 21.3.3. A hőcserélők előírt kilépő jellemzőihez optimális belépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokra
- 21.3.4. Optimális hőközpont tervezése
- 21.3.5. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon tisztán párhuzamos kapcsolású hőközpontra. Alapfeladat
- 21.3.6. A hőcserélők kilépő jellemzőinek ismeretében a belépő jellemzők meghatározása primer oldalon tiszta párhuzamos kapcsolás esetén. Inverz feladat
- 21.3.1. A hőcserélők belépő jellemzőinek ismeretében a kilépő jellemzők meghatározása primer oldalon soros kapcsolású hőközpontokban előnykapcsolás nélkül. Alapfeladat
- 21.1. Tételjegyzék
- 22. A forróvizes távhőellátó rendszer létesítésének komplex tervezése
- 23. A hálózat nyomvonalának és a vezetéktípusnak a kiválasztása
- 24. A vezetékrendszer átmérőinek meghatározása
- 24.1. Sugaras rendszerű csőhálózatok átmérőinek hagyományos tervezése
- 24.2. Sugaras rendszerű csőhálózatok átmérőinek meghatározása parciális optimalizációval
- 24.3. Hurkolt csőhálózatok optimalitási kérdései
- 24.4. A sztochasztikus fogyasztási igények beillesztése az optimalizációs modellek alapadatrendszerébe
- 24.5. Körvezetékek optimálása
- 24.6. Az ellátás megbízhatóságának gazdasági elvű tervezése
- 24.1. Sugaras rendszerű csőhálózatok átmérőinek hagyományos tervezése
- 25. A forróvizes távhőellátó rendszer mértékadó hidraulikai és termikus paramétereinek meghatározása komplex optimálással
- 26. A forróvíz-hőhordozójú távhőrendszerek biztonságtechnikai követelményei
- 26.1. Biztonságtechnikai szempontok és követelmények
- 26.2. Lényegesebb védelmek
- 26.3. A nyomástartás tervezése forróvíz-hőhordozójú távhőrendszerekben
- 26.4. Vízelőkészítés
- 26.5. Névleges rendszernyomások
- 26.1. Biztonságtechnikai szempontok és követelmények
- 27. A keringetés tervezése
- 27.1. A forróvíz-rendszerek keringetőegységei
- 27.1.1. A szivattyú mint rendszerelem. Örvényszivattyúk
- 27.1.2. Az örvényszivattyú kialakításai és típusai
- 27.1.3. Az örvényszivattyúk hidraulikai és energetikai jellemzői
- 27.1.3.1. A szivattyúk volumetrikus szállítóképessége. A szivattyúk által szállított térfogatáram
- 27.1.3.2. Szivattyúk emelőmagassága (H), emelőnyomása (Δp)
- 27.1.3.3. A szivattyúk hatásfoka, hidraulikai teljesítménye és mechanikai teljesítményigénye
- 27.1.3.4. Az örvényszivattyúk szívóképessége és belső nyomásesése
- 27.1.3.5. A szivattyúk jelleggörbéi
- 27.1.3.6. A szivattyúk fordulatszáma
- 27.1.3.1. A szivattyúk volumetrikus szállítóképessége. A szivattyúk által szállított térfogatáram
- 27.1.4. Szivattyú- és hajtáskiválasztás
- 27.1.5. A villanymotor kiválasztása
- 27.1.6. Indítás. Üzemzavari helyzetek. Szivattyúkiesés. Vízütés, lengés a távhőrendszerekben és kiküszöbölésük
- 27.1.7. Szivattyúk kavitációja és kiküszöbölése
- 27.1.8. Az örvényszivattyúk párhuzamos üzeme
- 27.1.9. Soros üzem (egymás utáni kapcsolás)
- 27.1.10. Szivattyúzási energiamegtakarítási lehetőségek
- 27.1.1. A szivattyú mint rendszerelem. Örvényszivattyúk
- 27.2. A változó tömegáramú távhőrendszerek keringetésének rendszerszabályozása
- 27.3. Állandó értékű végponti nyomáskülönbségre történő szabályozás
- 27.4. Példák a nyomástartás tervezésére
- 27.1. A forróvíz-rendszerek keringetőegységei
- A szövegben említett magyar állami szabvány
- A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok
- 18. Forróvizes távhőellátó rendszerek felépítése, tervezése, létesítése
- IV. ÜZEMELTETÉS
- 28. A forróvizes távhőellátó rendszerek üzemeltetésének komplex tervezése
- 28.1. A forróvizes távfűtőrendszerek optimális üzemeltetése
- 28.2. Optimális hőellátási programok: az optimális primer hőmérséklet-menetrend és az optimális keringetett forróvíz térfogatáramának meghatározása a hőigény függvényében
- 28.2.1. A változó tömegáramú forróvíz keringetésének hidraulikai és gazdasági előnyei
- 28.2.2. A változó tömegáramú forróvíz keringetési munkapontjainak beállítása és a keringetéshez szükséges energia meghatározása. A különböző szabályozásokkal elérhető megtakarítások összehasonlítása
- 28.2.3. Az optimális primer és szekunder forróvíz hőmérséklet-menetrend meghatározása a külső hőmérséklet, illetve a hőigény függvényében a primer oldalon soros kapcsolású hőközpontra
- 28.2.4. Az optimális primer forróvíz hőmérséklet-menetrend meghatározása a külső hőmérséklet, illetve a hőigény függvényében a primer oldalon tiszta párhuzamos kapcsolású hőközpontra
- 28.2.1. A változó tömegáramú forróvíz keringetésének hidraulikai és gazdasági előnyei
- 28.3. A változó tömegáramú forróvíz keringetésének szabályozása
- 28.4. A modern üzemvitel informatikája. Mért adatbázis, átvitel, értékelés, diszpécserközpont
- 28.1. A forróvizes távfűtőrendszerek optimális üzemeltetése
- 29. Nyomáskülönbség- és térfogatáram-szabályozás változó tömegáramú távhőrendszerben: a hidraulikai beszabályozás kérdései. Működés, eszközök, beállítás
- 29.1. A térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó szelepek alkalmazásának szükségessége
- 29.2. A hőközponti hidraulikai szabályozást végző szabályozószelepek konstrukciójáról
- 29.3. A hőközponti hidraulikai szabályozás alkalmazott eszközei a magyar távhőrendszerekben
- 29.4. A hidraulikai szabályozók beépítése, üzembe helyezése, beállítása, kezelése
- 30. Távhűtés
- 30.1. Előzmények, bevezetés
- 30.2. A különböző hűtési rendszerek termodinamikai összehasonlítása (Hőtranszformáció)
- 30.3. Abszorpciós hűtés
- 30.3.1. Az abszorpciós hűtés működési elve
- 30.3.2. A termokémiai hőtranszformátor legegyszerűbb, alapkapcsolása
- 30.3.3. Irreverzibilitások a termokémiai hőtranszformátorban
- 30.3.4. A termokémiai hőtranszformátor folyamatai az i–ξ diagramban
- 30.3.5. A termokémiai hőtranszformátor folyamatai a log p – 1/T diagramban
- 30.3.1. Az abszorpciós hűtés működési elve
- 30.4. Adszorpciós hűtés
- 30.1. Előzmények, bevezetés
- 31. Gázmotor és hőtranszformátor együttes alkalmazása
- 32. Kompresszoros és szorpciós rendszerek összehasonlítása
- 33. Abszorpciós és adszorpciós rendszerek összehasonlítása
- 34. Távhűtőrendszer megvalósítása
- 35. Megújuló energiák felhasználása a távfűtésben
- 35.1. A biomasszáról
- 35.2. Faapríték-tüzelő kazántípusok
- 35.2.1. Kis teljesítményű kazán csigás tüzelőanyag-betolással (35.2.1. ábra).
- 35.2.2. Közepes teljesítményű kazán, vándorrostélyos tüzelőberendezéssel (35.2.2. ábra)
- 35.2.3. Nagy teljesítményű kazán lépcsős, mozgó rostélyos tüzelőberendezéssel, előtéttüzeléssel (35.2.3. ábra)
- 35.2.4. Nagy teljesítményű kazán fluidágyas tüzeléssel (35.2.4. ábra)
- 35.2.5. A fatüzelés környezetterhelése
- 35.2.6. Lehetőségek a tüzeléssel járó környezetterhelés mérséklésére
- 35.2.7. A körmendi távfűtőrendszer alapkapcsolása
- 35.2.1. Kis teljesítményű kazán csigás tüzelőanyag-betolással (35.2.1. ábra).
- 36. Geotermális bázisú távhőellátás
- 36.1. A hazai geotermális energiával működő városi távhőrendszerek
- 36.2. A geotermális energia mint megújuló energiaforrás
- 36.3. Hévízkutatás és termelés
- 36.4. Geotermálisenergia-hasznosítási változatok
- 36.5. Hévízhasznosítás villamosenergia-termelés nélkül
- 36.6. Hévízkút készítése
- 36.7. Vízhozamnövelés
- 36.1. A hazai geotermális energiával működő városi távhőrendszerek
- 28. A forróvizes távhőellátó rendszerek üzemeltetésének komplex tervezése
- MELLÉKLETEK
- I. Melléklet [26] és [28] alapján. Az Isoplus-rendszerű távfűtővezeték-rendszerek
- II. Melléklet. Tervezési példa korszerű, közvetlenül talajba fektetett távhővezeték létesítésére
- III. Melléklet. Tervezési példa gőzvezeték létesítéséhez
- IV. Melléklet. Előregyártott blokkhőközpontok tervezése és ajánlatkérés a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. gyakorlata szerint
- 1. Előzmények
- 2. A hőhordozó közegek főbb műszaki jellemzői
- 3. A blokkhőközpont kialakításának általános követelményei
- 3.1. Funkcionális követelmények
- 3.2. Méretezési követelmények
- 3.3. A szerkezeti kialakítás követelményei
- 3.4. A blokkhőközpont egyéb követelményei
- 3.5. A csőkötések, szerelvénycsatlakozás követelményei
- 3.6. Csőanyag-minőségi követelmények
- 3.7. Gyártási és szerelési előírások
- 3.8. Elhelyezendő dokumentumok, táblák, jelzések
- 3.1. Funkcionális követelmények
- 4. A blokk primer oldali kialakításával kapcsolatos követelmények
- 5. A fűtési kör szekunder oldalának kialakításával kapcsolatos követelmények
- 6. A HMV-kör szekunder oldali kialakításával kapcsolatos követelmények
- 7. A berendezések, szerelvények és a blokk egyéb elemeinek műszaki követelményei
- 7.1. Primer főelzáró (1. tétel)
- 7.2. Primer oldali szennyfogó szűrő (2. tétel)
- 7.3. Primer oldali szakaszoló elzáró – F1 fűtési kör (3. tétel)
- 7.4. Fűtési hőcserélő – F1 fűtési kör (4. tétel)
- 7.5. Egyutú motoros szabályozószelep – F1 fűtési kör (5. tétel)
- 7.6. Térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó (6. tétel)
- 7.7. Elzáró – térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó impulzusvezetékbe (7. tétel)
- 7.8. A hőmennyiségmérő térfogatáram-jeladója (8. tétel)
- 7.9. A hőmennyiségmérő hőmérséklet-érzékelője (9. tétel)
- 7.10. A hőmennyiségmérő integrátora (10. tétel)
- 7.11. Primer hőmérő (11. tétel)
- 7.12. Elzáró – primer oldali nyomásmérő impulzusvezetékbe (12. tétel)
- 7.13. Nyomásmentesítő manométercsap – primer oldali manométerhez (13. tétel)
- 7.14. Primer oldali manométer (14. tétel)
- 7.15. Elzáró – szekunder töltő vezetékbe (primer visszatérőről töltés) (15. tétel)
- 7.16. Hőmérséklet-érzékelő (16. tétel)
- 7.17. Külsőhőmérséklet-érzékelő (17. tétel)
- 7.18. Elektromos szekrény(ek) (18. tétel)
- 7.19. Szabályozó elektronika (19. tétel)
- 7.20. Szekunder hőmérő (20. tétel)
- 7.21. Rugóterhelésű biztonsági szelep – F1 fűtési kör (21. tétel)
- 7.22. Szekunder fűtési főelzáró – F1 fűtési kör (22. tétel)
- 7.23. Szekunder szennyfogó szűrő – F1 fűtési kör (23. tétel)
- 7.24. Keringetőszivattyú – F1 fűtési kör (24. tétel)
- 7.25. Elzáró – szekunder fűtési kör manométerének impulzusvezetékébe (25. tétel)
- 7.26. Nyomásmentesítő manométercsap – szekunder fűtési kör manométeréhez (26. tétel)
- 7.27. Manométer – szekunder fűtési körbe (27. tétel)
- 7.28. Primer oldali szakaszoló elzáró – HMV-kör (28. tétel)
- 7.29. Egyutú motoros szabályozószelep – HMV-kör (29. tétel)
- 7.30. HMV-hőcserélő (30. tétel)
- 7.31. Túlhevülésvédő termosztát – HMV-kör (31. tétel)
- 7.32. Keringetőszivattyú – HMV-kör (32. tétel)
- 7.33. Fojtószelep – tároló-töltő vezetékbe (33. tétel)
- 7.34. Visszacsapó szelep – tároló-töltő vezetékbe (34. tétel)
- 7.35. HMV-főelzáró (35. tétel)
- 7.36. Cirkuláció főelzárója (36. tétel)
- 7.37. Visszacsapó szelep – cirkulációs vezetékbe (37. tétel)
- 7.38. Mérő-beszabályozó szelep – a cirkulációs vezetékbe (38. tétel)
- 7.39. Hidegvíz-főelzáró (39. tétel)
- 7.40. Hidegvíz-hőmérő (40. tétel)
- 7.41. Mérő-beszabályozó szelep – hidegvíz-vezetékbe (41. tétel)
- 7.42. Rugóterhelésű biztonsági szelep – HMV-kör (42. tétel)
- 7.43. Elzáró – szekunder HMV-kör manométerének impulzusvezetékébe (43. tétel)
- 7.44. Nyomásmentesítő manométercsap – szekunder HMV-kör manométeréhez (44. tétel)
- 7.45. Manométer – szekunder HMV-körbe (45. tétel)
- 7.46. Primer oldali szakaszoló elzáró – F2 fűtési kör (46. tétel)
- 7.47. Fűtési hőcserélő – F2 fűtési kör (47. tétel)
- 7.48. Egyutú motoros szabályozószelep – F2 fűtési kör (48. tétel)
- 7.49. Rugóterhelésű biztonsági szelep – F2 fűtési kör (49. tétel)
- 7.50. Szekunder fűtési főelzáró – F2 fűtési kör (50. tétel)
- 7.51. Szekunder szennyfogó szűrő – F2 fűtési kör (51. tétel)
- 7.52. Szekunder keringetőszivattyú – F2 fűtési kör (52. tétel)
- 7.53. Kompakt távhőszabályozó szelep (53. tétel)
- 7.1. Primer főelzáró (1. tétel)
- 8. Az elektromos szekrény részletes követelményei
- 9. Melléklet
- 9.1. Üzemi fűtési menetrend (névleges 150/80 °C)
- 9.2. Üzemi fűtési menetrend (névleges 130/80 °C)
- 9.3. Vízminőségek a főváros különböző területein
- 9.4. A Blokkhőközpontok alapterület-igényének megengedett maximális értékei
- 9.5. DDC szabályozó beépítési méretei, csatlakozási pontjai
- 9.6. Villamos kapcsolási vázlat
- 9.7. Tételjegyzék
- 9.8. Megkívánt kapcsolások
- 9.9. A blokkhőközpont és a főberendezések érvényességi táblázatai („J” iratminták)
- 9.9.1. Blokkhőközpont
- 9.9.2. Fűtési hőcserélő F1 fűtési kör (4. tétel)
- 9.9.3. Motoros szabályozószelep – F1 fűtési kör (5. tétel)
- 9.9.4. Kombinált térfogatáram- és nyomáskülönbség-szabályozó szelep (6. tétel)
- 9.9.5. Hőmennyiségmérő (8., 9.,10. tétel)
- 9.9.6. Szekunder keringetőszivattyú F1 fűtési kör (24. tétel)
- 9.9.7. Motoros szabályozószelep – HMV-kör (29. tétel)
- 9.9.8. HMV-hőcserélő (30. tétel)
- 9.9.9. HMV-köri keringetőszivattyú (32. tétel)
- 9.9.10. Fűtési hőcserélő F2 fűtési kör (47. tétel)
- 9.9.11. Motoros szabályozószelep – F2 fűtési kör (48. tétel)
- 9.9.12. Szekunder keringető szivattyú F2 fűtési kör (52. tétel)
- 9.9.13. Kompakt távhőszabályozó szelep – F1 fűtési kör (53. tétel)
- 9.9.1. Blokkhőközpont
- 9.1. Üzemi fűtési menetrend (névleges 150/80 °C)
- FELHASZNÁLT IRODALOM
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 866 9
A könyv áttekinti a távhőellátás, távhőszállítás tervezésének és üzemeltetésének teljes ismeretanyagát. Ismerteti az alapvető definíciókat, a műszaki, technológiai és jogi fogalmakat, a rendszerek felépítését, alkotóelemeit, típusait.
Bemutatja a hőigények valószínűségi, kockázati elvű meghatározásának módszertanát, a hőveszteség-számítást, a távhőellátó hálózatok hidraulikai analízisének feladatait, a keringetés tervezését.
Foglalkozik a vezetékrendszerek létesítésével, a hőközpontok típusaival, kapcsolásával és értékelésével, bemutatja a rendszerek komplex tervezésének és üzemeltetésének optimalizációját, szabályozását és a DDC-technikákat, a telemechanikai és informatikai elemeket.
A könyv a felsőoktatásban tankönyvként szolgál, de egyben a tervezőmérnök számára is a legkorszerűbb ismeretanyagot közvetíti.
Hivatkozás: https://mersz.hu/garbai-jasper-tavhoellatas-hoszallitas//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
