Tartalomjegyzék

• SZERVETLEN KÉMIAI NEVEZÉKTAN A IUPAC 2005. évi szabályai
• Impresszum
• Előszó
• Bevezetés
• chevron_rightIR-1. Általános célok, feladatok és módszerek a kémiai nevezéktanban
  • IR-1.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-1.2. A kémiai nevezéktan története
    • IR-1.2.1. Nemzetközi együttműködés a szervetlen kémiai nevezéktanban
  • IR-1.3. A kémiai nevezéktan célja
  • IR-1.4. A kémiai nevezéktan feladata
  • chevron_rightIR-1.5. A szervetlen kémiai nevezéktan módszerei
    • IR-1.5.1. A szabályok megalkotásának módszerei
    • IR-1.5.2. A nevek megalkotása
    • chevron_rightIR-1.5.3. A nevezéktani rendszerek
      • IR-1.5.3.1. Általános elvek
      • IR-1.5.3.2. Az összetételi nevezéktan
      • IR-1.5.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan
      • IR-1.5.3.4. Az additív nevezéktan
      • IR-1.5.3.5. A fő nevezéktani eljárások
  • chevron_rightIR-1.6. Változások az eddigi szabályokhoz képest
    • IR-1.6.1. A kationok neve
    • IR-1.6.2. Az anionok neve
    • IR-1.6.3. Az elemek sorrendje a VI. táblázatban
    • IR-1.6.4. Az anionos ligandumok neve a formális koordinációs egységekben
    • IR-1.6.5. A formális koordinációs egységek képlete
    • IR-1.6.6. A többmagvú egységek additív neve
    • IR-1.6.7. A szervetlen savak neve
    • IR-1.6.8. Az addíciós vegyületek
    • IR-1.6.9. Egyéb változások
  • IR-1.7. A kémia egyéb területein elkészült nevezéktanok
  • IR-1.8. Irodalom
• chevron_rightIR-2. A nevezéktan nyelvtana
  • IR-2.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-2.2. A zárójelek
    • IR-2.2.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-2.2.2. A szögletes zárójel
      • IR-2.2.2.1. A szögletes zárójel használata a képletben
      • IR-2.2.2.2. A szögletes zárójel használata a névben
    • chevron_rightIR-2.2.3. A kerek zárójel
      • IR-2.2.3.1. A kerek zárójel használata a képletben
      • IR-2.2.3.2. A kerek zárójel használata a névben
    • IR-2.2.4. A kapcsos zárójel
  • chevron_rightIR-2.3. A kötőjel, a plusz- és a mínuszjel, a nagykötőjel és a kémiai kötés jele
    • IR-2.3.1. A kötőjel
    • IR-2.3.2. A plusz- és a mínuszjel
    • IR-2.3.3. A nagykötőjel
    • IR-2.3.4. Speciális kémiai kötésjelölés a lineáris képletben
  • IR-2.4. A ferde törtvonal
  • chevron_rightIR-2.5. A pont, a kettőspont, a vessző és a pontosvessző
    • IR-2.5.1. A pont
    • IR-2.5.2. A kettőspont
    • IR-2.5.3. A vessző
    • IR-2.5.4. A pontosvessző
  • IR-2.6. A helyköz
  • IR-2.7. A magánhangzó-elhagyás
  • chevron_rightIR-2.8. A számok
    • IR-2.8.1. Az arab számok
    • IR-2.8.2. A római számok
  • IR-2.9. A dőlt betűk
  • IR-2.10. A görög ábécé
  • IR-2.11. A csillag
  • IR-2.12. A felső vesszők
  • IR-2.13. A számnévi előtagok
  • chevron_rightIR-2.14. A helyjelek
    • IR-2.14.1. Bevezetés
    • IR-2.14.2. Az arab számok
    • IR-2.14.3. A betűs helyjelek
  • chevron_rightIR-2.15. A prioritások
    • IR-2.15.1. Bevezetés
    • IR-2.15.2. Az ábécérend
    • chevron_rightIR-2.15.3. Egyéb prioritások
      • IR-2.15.3.1. Az elemek sorrendje a periódusos táblázat alapján
      • IR-2.15.3.2. Az alaphidridek felsorolási rendje
      • IR-2.15.3.3. A szubsztitúciós nevezéktan jellemző csoportjainak felsorolási rendje
      • IR-2.15.3.4. A ligandumok sorrendje a képletben és a névben
      • IR-2.15.3.5. Az összetevők sorrendje a sók képletében és nevében
      • IR-2.15.3.6. Az izotópos módosítás
      • IR-2.15.3.7. A sztereokémiai prioritás
      • IR-2.15.3.8. A központozás sorrendje
  • IR-2.16. Megjegyzések
  • IR-2.17. Irodalom
• chevron_rightIR-3. Az elemek
  • chevron_rightIR-3.1. Az atomok neve és vegyjele
    • IR-3.1.1. Az új elemek szisztematikus nevezéktana és vegyjele
  • IR-3.2. A tömegszám, a rendszám, az iontöltés és az atomok számának jelölése (alsó és felső indexek)
  • chevron_rightIR-3.3. Az izotópok
    • IR-3.3.1. Az elemek izotópjai
    • IR-3.3.2. A hidrogén izotópjai
  • chevron_rightIR-3.4. Az elemek és az allotropok
    • IR-3.4.1. A meghatározatlan molekulaképletű vagy szerkezetű elem neve
    • IR-3.4.2. Az elemek allotropjai (allotrop módosulatok)
    • IR-3.4.3. A meghatározott molekulaképletű allotropok neve
    • IR-3.4.4. Az elemek kristályos allotrop módosulatai
    • IR-3.4.5. A szilárd allotrop módosulatok és a végtelen szerkezetű allotropok
  • IR-3.5. A periódusos táblázat elemei
  • IR-3.6. Irodalom
• chevron_rightIR-4. A képletek
  • IR-4.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-4.2. A képletek típusainak definíciója
    • IR-4.2.1. A tapasztalati képlet
    • IR-4.2.2. A molekulaképlet
    • IR-4.2.3. A szerkezeti képlet és a zárójelek használata a képletben
    • IR-4.2.4. Az addíciós vegyületek képlete
    • IR-4.2.5. A szilárd állapot szerkezeti információi
  • IR-4.3. Az iontöltés jelölése
  • chevron_rightIR-4.4. A vegyjelek felsorolási rendje a képletben
    • IR-4.4.1. Bevezetés
    • chevron_rightIR-4.4.2. A felsorolási elvek
      • IR-4.4.2.1. Az elektronegativitás
      • IR-4.4.2.2. Az ábécérend
    • chevron_rightIR-4.4.3. A különböző típusú vegyületek képlete
      • IR-4.4.3.1. A biner vegyületek
      • IR-4.4.3.2. A formális koordinációs vegyületek
      • IR-4.4.3.3. A láncvegyületek
      • IR-4.4.3.4. Az általánosított sóképletek
      • IR-4.4.3.5. Az addíciós vegyületek
    • IR-4.4.4. A ligandumrövidítések
  • chevron_rightIR-4.5. A módosított izotóp-összetételű vegyületek
    • IR-4.5.1. Általános előírások
    • IR-4.5.2. Az izotóposan helyettesített vegyületek
    • chevron_rightIR-4.5.3. Az izotóposan jelzett vegyületek
      • IR-4.5.3.1. A jelzés típusai
      • IR-4.5.3.2. A specifikusan jelzett vegyületek
      • IR-4.5.3.3. A szelektíven jelzett vegyületek
  • chevron_rightIR-4.6. A képlet egyéb módosító előtagjai
    • IR-4.6.1. Az oxidációs állapot
    • IR-4.6.2. A gyökök képlete
    • IR-4.6.3. Az optikailag aktív vegyületek képlete
    • IR-4.6.4. A gerjesztett állapot jelölése
    • IR-4.6.5. A szerkezetre utaló előtagok
  • IR-4.7. Irodalom
• chevron_rightIR-5. Az összetételi nevezéktan, az ionok és a gyökök nevének áttekintése
  • IR-5.1. Bevezetés
  • IR-5.2. Az elemek és a biner vegyületek sztöchiometriai neve
  • chevron_rightIR-5.3. Az ionok és a gyökök neve
    • IR-5.3.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-5.3.2. A kationok
      • IR-5.3.2.1. Általános elvek
      • IR-5.3.2.2. Az egyatomos kationok
      • IR-5.3.2.3. A homopoliatomos kationok
      • IR-5.3.2.4. A heteropoliatomos kationok
    • chevron_rightIR-5.3.3. Az anionok
      • IR-5.3.3.1. Áttekintés
      • IR-5.3.3.2. Az egyatomos anionok
      • IR-5.3.3.3. A homopoliatomos anionok
      • IR-5.3.3.4. A heteropoliatomos anionok
  • chevron_rightIR-5.4. Az általánosított sztöchiometriai nevek
    • IR-5.4.1. Az elektropozitív és az elektronegatív összetevők felsorolási rendje
    • chevron_rightIR-5.4.2. Az összetevők arányának jelölése
      • IR-5.4.2.1. A számnévi előtagok használata
      • IR-5.4.2.2. Az oxidációs szám és a töltésszám használata
      • IR-5.4.2.3. A többszörös egyatomos és homopoliatomos összetevők
  • IR-5.5. Az addíciós vegyületek neve
  • IR-5.6. Összefoglalás
  • IR-5.7. Irodalom
• chevron_rightIR-6. Az alaphidridek neve és a szubsztitúciós nevezéktan
  • IR-6.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-6.2. Az alaphidridek neve
    • IR-6.2.1. Az állandó és a nem állandó kötésszámú egymagvú alaphidridek
    • chevron_rightIR-6.2.2. A homopolinukleáris alaphidridek (a bór- és a szén-hidridek kivételével)
      • IR-6.2.2.1. A homonukleáris aciklusos alaphidridek, amelyekben minden atom állandó kötésszámú
      • IR-6.2.2.2. A homonukleáris aciklusos alaphidridek nem állandó kötésszámú elemekkel
      • IR-6.2.2.3. A telítetlen homonukleáris aciklusos hidridek
      • IR-6.2.2.4. A homonukleáris monociklusos alaphidridek
      • IR-6.2.2.5. A homonukleáris policiklusos alaphidridek
    • chevron_rightIR-6.2.3. A bór-hidridek
      • IR-6.2.3.1. A sztöchiometriai nevek
      • IR-6.2.3.2. A szerkezetet leíró nevek
      • IR-6.2.3.3. A poliéderes klaszterek szisztematikus számozása
      • IR-6.2.3.4. A hidrogénatomok eloszlásával kapcsolatos szisztematikus elnevezés
    • chevron_rightIR-6.2.4. A heteronukleáris alaphidridek
      • IR-6.2.4.1. A heteronukleáris aciklusos alaphidridek
      • IR-6.2.4.2. Az alternatív vázatomokat tartalmazó láncok hidridjei
      • IR-6.2.4.3. A heteronukleáris monociklusos alaphidridek. A Hantzsch–Widman-nevezéktan
      • IR-6.2.4.4. A bór-hidridek vázbeli helyettesítése
      • IR-6.2.4.5. A heteronukleáris policiklusos alaphidridek
  • chevron_rightIR-6.3. Az alaphidridek származékainak szubsztitúciós neve
    • IR-6.3.1. A végződések és az előtagok használata
    • IR-6.3.2. A hidrogének helyettesítése a bór-hidridekben
  • chevron_rightIR-6.4. Alaphidridekből származó ionok és gyökök neve
    • IR-6.4.1. Az alaphidridekből egy vagy több hidron addíciójával származtatható kationok
    • IR-6.4.2. Az alaphidridekből egy vagy több hidridion elvesztésével származtatott kationok
    • IR-6.4.3. A szubsztituált kationok
    • IR-6.4.4. Az alaphidridekből egy vagy több hidron eltávolításával származtatott anionok
    • IR-6.4.5. Az alaphidridből egy vagy több hidridion addíciójával származtatott anionok
    • IR-6.4.6. A szubsztituált anionok
    • IR-6.4.7. A gyökök és a szubsztituenscsoportok
    • IR-6.4.8. A szubsztituált gyökök vagy a szubsztituenscsoportok
    • IR-6.4.9. Kationos és anionos központok, valamint gyökök egyetlen molekulában vagy ionban
  • IR-6.5. Irodalom
• chevron_rightIR-7. Az additív nevezéktan
  • chevron_rightIR-7.1. Bevezetés
    • IR-7.1.1. Általános elvek
    • IR-7.1.2. A központi atom(ok), a lánc- vagy a gyűrűs szerkezet kiválasztása
    • IR-7.1.3. A ligandumok jelölése az additív névben
    • IR-7.1.4. Az ionok és a gyökök
  • IR-7.2. Az egymagvú egységek
  • chevron_rightIR-7.3. A többmagvú egységek
    • IR-7.3.1. A szimmetrikus kétmagvú egységek
    • IR-7.3.2. A nemszimmetrikus kétmagvú vegyületek
    • IR-7.3.3. A néhánymagvú vegyületek
  • chevron_rightIR-7.4. A szervetlen láncok és gyűrűk
    • IR-7.4.1. Általános elvek
    • IR-7.4.2. A csomóponti helyzetjel
    • IR-7.4.3. A nevek megalkotása
  • IR-7.5. Irodalom
• chevron_rightIR-8. A szervetlen savak és származékaik
  • IR-8.1. Bevezetés és áttekintés
  • IR-8.2. A savak szisztematikus elnevezésének általános elvei
  • IR-8.3. Az additív nevek
  • IR-8.4. A hidrogénnevek
  • IR-8.5. Egyes anionok rövidített hidrogénneve
  • IR-8.6. Az oxosavak származékainak funkcionális helyettesítéses neve
  • IR-8.7. Irodalom
• chevron_rightIR-9. A koordinációs vegyületek
  • chevron_rightIR-9.1. Bevezetés
    • IR-9.1.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-9.1.2. A definíciók
      • IR-9.1.2.1. A háttér ismertetése
      • IR-9.1.2.2. IR-9.1.2.2. A koordinációs vegyületek és a koordinációs egység
      • IR-9.1.2.3. A központi atom
      • IR-9.1.2.4. A ligandumok
      • IR-9.1.2.5. A koordinációs poliéder
      • IR-9.1.2.6. A koordinációs szám
      • IR-9.1.2.7. A kelátképződés
      • IR-9.1.2.8. Az oxidációs állapot
      • IR-9.1.2.9. A koordinációs nevezéktan additív jellege
      • IR-9.1.2.10. A hídligandumok
      • IR-9.1.2.11. A fém-fém kötések
  • chevron_rightIR-9.2. A koordinációs vegyületek összetétele
    • IR-9.2.1. Általános elvek
    • chevron_rightIR-9.2.2. A koordinációs vegyületek neve
      • IR-9.2.2.1. A ligandumok és központi atomok sorrendje a névben
      • IR-9.2.2.2. A ligandumok száma a koordinációs egységben
      • IR-9.2.2.3. A ligandumok megadása a nevekben
      • IR-9.2.2.4. A töltésszámok, az oxidációs számok és az ionos részek aránya
    • chevron_rightIR-9.2.3. A koordinációs vegyületek képlete
      • IR-9.2.3.1. A vegyjelek sorrendje a koordinációs vegyület képletében
      • IR-9.2.3.2. A zárójelek használata
      • IR-9.2.3.3. Az iontöltés és az oxidációs szám
      • IR-9.2.3.4. A rövidítések használata
    • chevron_rightIR-9.2.4. A donoratomok megadása
      • IR-9.2.4.1. Általános elvek
      • IR-9.2.4.2. A kappa-konvenció
      • IR-9.2.4.3. Az éta- és a kappa-konvenció összehasonlítása
      • IR-9.2.4.4. A donoratom vegyjelének használata a névben
    • chevron_rightIR-9.2.5. A többmagvú koordinációs vegyületek
      • IR-9.2.5.1. Általános elvek
      • IR-9.2.5.2. A hídligandumok
      • IR-9.2.5.3. A fém-fém kötés
      • IR-9.2.5.4. A szimmetrikus kétmagvú egységek
      • IR-9.2.5.5. A nemszimmetrikus kétmagvú egységek
      • IR-9.2.5.6. A hárommagvú és az ennél nagyobb szerkezetek
      • IR-9.2.5.7. A többmagvú klaszterek: szimmetrikus központi szerkezeti egységek
  • chevron_rightIR-9.3. A koordinációs egységek konfigurációjának leírása
    • IR-9.3.1. Bevezetés
    • chevron_rightIR-9.3.2. A koordinációs geometria leírása
      • IR-9.3.2.1. A poliéderjelek
      • IR-9.3.2.2. A közeli geometriák közötti választás
    • chevron_rightIR-9.3.3. A konfiguráció leírása – a diasztereoizomerek közötti különbségtétel
      • IR-9.3.3.1. Általános elvek
      • IR-9.3.3.2. A konfigurációs index
      • IR-9.3.3.3. A síknégyzetes koordinációs rendszerek (SP-4)
      • IR-9.3.3.4. Az oktaéderes koordinációs rendszerek (OC-6)
      • IR-9.3.3.5. A négyzetes piramisos koordinációs rendszerek (SPY-4, SPY-5)
      • IR-9.3.3.6. A bipiramisos koordinációs rendszerek (TBPY-5, PBPY-7, HBPY-8 és HBPY-9)
      • IR-9.3.3.7. A T-alakú rendszerek (TS-3)
      • IR-9.3.3.8. A libikókarendszerek (SS-4)
    • chevron_rightIR-9.3.4. Az abszolút konfiguráció leírása – az enantiomerek megkülönböztetése
      • IR-9.3.4.1. Általános elvek
      • IR-9.3.4.2. A tetraéderes központok R/S konvenciója
      • IR-9.3.4.3. A trigonális piramisos központok R/S konvenciója
      • IR-9.3.4.4. Az egyéb poliéderközpontok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.5. A trigonális bipiramisos központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.6. A négyzetes piramisos központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.7. A libikókaközpontok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.8. Az oktaéderes központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.9. A trigonális hasáb központjainak C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.10. Más bipiramisos központok C/A konvenciója
      • IR-9.3.4.11. A kitérő egyenesek konvenciója
      • IR-9.3.4.12. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a triszkétfogú oktaéderes komplexekre
      • IR-9.3.4.13. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a biszkétfogú oktaéderes komplexekre
      • IR-9.3.4.14. A kitérő egyenesek konvenciójának alkalmazása a kelátgyűrűk konformációjára
    • chevron_rightIR-9.3.5. A ligandumok prioritásának meghatározása
      • IR-9.3.5.1. Általános elvek
      • IR-9.3.5.2. A prioritási számok
      • IR-9.3.5.3. A felsővessző-konvenció
  • IR-9.4. Megjegyzések
  • IR-9.5. Irodalom
• chevron_rightIR-10. A fémorganikus vegyületek
  • IR-10.1. Bevezetés
  • chevron_rightIR-10.2. Az átmenetielemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
    • chevron_rightIR-10.2.1. Az alapelvek és a konvenciók
      • IR-10.2.1.1. A koordinációs szám
      • IR-10.2.1.2. A kelátképződés
      • IR-10.2.1.3. A kapcsolódás jellemzése
      • IR-10.2.1.4. Az oxidációs szám és a nettó töltés
    • IR-10.2.2. Egyetlen fém-szén kötésű vegyületek
    • chevron_rightIR-10.2.3. Egy ligandumtól származó, több fém-szén egyes kötést tartalmazó vegyületek
      • IR-10.2.3.1. A mű- (μ-) konvenció
      • IR-10.2.3.2. A kelátképző ligandumok
      • IR-10.2.3.3. A kappa- (κ-) konvenció
      • IR-10.2.3.4. A hídképző ligandumok
      • IR-10.2.3.5. A fém-fém kötés
    • IR-10.2.4. A vegyületek többszörös fém-szén kötéssel
    • chevron_rightIR-10.2.5. A telítetlen molekulákhoz vagy csoportokhoz kapcsolódó kötéseket tartalmazó vegyületek
      • IR-10.2.5.1. Az éta- (η-) konvenció
    • IR-10.2.6. A metallocének nevezéktana
  • chevron_rightIR-10.3. A főcsoportelemek fémorganikus vegyületeinek nevezéktana
    • IR-10.3.1. Bevezetés
    • IR-10.3.2. Az 1. és a 2. csoport fémorganikus vegyületei
    • IR-10.3.3. A 13–16. csoport fémorganikus vegyületei
  • chevron_rightIR-10.4. A központi atomok sorrendje a többmagvú fémorganikus vegyületekben
    • IR-10.4.1. Az 1–12. csoportba tartozó központi atomok
    • IR-10.4.2. Központi atomok az 1–12. és 13–16. csoportból
    • IR-10.4.3. A 13–16. csoportba tartozó központi atomok
  • IR-10.5. Irodalom
• chevron_rightIR-11. A szilárd anyagok
  • chevron_rightIR-11.1. Bevezetés
    • IR-11.1.1. Általános elvek
    • IR-11.1.2. A sztöchiometriai és a nemsztöchiometriai fázisok
  • chevron_rightIR-11.2. A szilárd fázisok neve
    • IR-11.2.1. Általános elvek
    • IR-11.2.2. Az ásványnevek
  • chevron_rightIR-11.3. A kémiai összetétel
    • IR-11.3.1. A közelítő összetételt megadó képlet
    • IR-11.3.2. A változó összetételű fázisok
  • chevron_rightIR-11.4. A hibahelyek (Kröger–Vink-féle) jelölése
    • IR-11.4.1. Általános elvek
    • IR-11.4.2. A helyek foglaltságának jelölése
    • IR-11.4.3. A krisztallográfiai helyek jelölése
    • IR-11.4.4. A töltés jelölése
    • IR-11.4.5. A hibahelyes klaszterek és a kvázikémiai egyenletek használata
  • chevron_rightIR-11.5. A fázisok nevezéktana
    • IR-11.5.1. Bevezetés
    • IR-11.5.2. Az ajánlott jelölések
  • chevron_rightIR-11.6. A nemsztöchiometriai fázisok
    • IR-11.6.1. Bevezetés
    • IR-11.6.2. A modulált szerkezetek
    • IR-11.6.3. A krisztallográfiai szerkezetek
    • IR-11.6.4. A kémiai ikerkristály-képződés
    • IR-11.6.5. A végtelen adaptív szerkezetek
    • IR-11.6.6. Az interkalációs vegyületek
  • chevron_rightIR-11.7. A polimorfizmus
    • IR-11.7.1. Bevezetés
    • IR-11.7.2. A kristályrendszerek alkalmazása
  • IR-11.8. Megjegyzések
  • IR-11.9. Irodalom
• Táblázatok

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

A szervetlen kémiai nevezéktan (A IUPAC 2005. évi szabályai) az 1962 óta a magyar kémiai elnevezés területén folyó munkák folytatása. A könyv az 1995-ben megjelent Szervetlen kémiai nevezéktan I. kötetének átdolgozott változata. Az átdolgozás alapja a Nomenclature of Inorganic Chemistry, IUPAC Recommendations 2005 című könyv.

A nevezéktanban végrehajtott változtatások egyik célja az volt, hogy a szervetlen és a szerves kémiai nevezéktani rendszerek - amennyire lehetséges - összhangban legyenek egymással. A másik cél a világosság érdekében az anyagnak az előző könyvtől való eltérő rendezése volt.

A könyv fontos új fejezete a fémorganikus vegyületek nevezéktana. Különválasztását a koordinációs vegyületektől a fémorganikus kémia viharos sebességű fejlődése indokolta. Lényegesen megváltozott az oxosavak és származtatott anionjaik nevezéktana.

Az új elemek nevét és az elnevezési eljárást is tartalmazza a könyv.

A felhasználó arra a kérdésre, hogy hogyan nevezzen el egy vegyületet, többféle módon talál segítséget. Ezt egyrészt a folyamatábrák, másrészt a szabályzathoz kapcsolódó táblázatok segítik. Megjelenésével az azonos területen publikált szervetlen kémiai nevezéktanok érvényüket vesztik, azaz eltérés esetén a jelen könyvben közölt elnevezési szabályokat kell követni. A könyv az oktatásban, a kutatásban és az iparban tevékenykedő kémikusok számára egyaránt hasznos segédeszköz lesz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fodorne-horanyi-kiss-simandi-szervetlen-kemiai-nevezektan//